Nemzeti jelképeink szigorú keretek között és feltételek alapján felhasználhatóak üzleti célra. De mit is jelet ez pontosan a védjegyjogban? Mit takar az állami felségjelzések védjegyként való lajstromozásának tilalma? Mi a hungarikum védjegyhasználat és mi jellemzi a hungarikum védjegyet?
Hazánk nemzeti jelképeinek formai megjelenését és azok használatára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az Alaptörvény, továbbá a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (a továbbiakban: Címertv.) rögzíti. Az iparjogvédelmi együttműködés közel 140 éves múlttal rendelkező nemzetközi alapdokumentuma, a Párizsi Uniós Egyezmény védjegykövetelményeit az Egyezmény részeseként hazánk is követi, és az érintett jogterületet szabályozó törvényekben hivatkozik az abban foglalt rendelkezésekre. Az Egyezmény 6. cikke mondja ki az állami felségjelzések védjegyként való lajstromozásának tilalmát, miszerint az unió országai megállapodnak abban, hogy az illetékes hatóság engedélye nélkül az unió bármely országa címerének, zászlajának és egyéb állami jelvényének, az általuk elfogadott hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyeknek és bélyegeknek, valamint ezek bármilyen címertani utánzatának lajstromozását akár gyári vagy kereskedelmi védjegyként, akár ezek alkotó elemeiként megtagadják vagy hatálytalanítják, és az ilyen védjegyek használatát megfelelő rendelkezésekkel megtiltják.
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.), valamint a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) vonatkozó szakasza is hivatkozik a Párizsi Uniós Egyezményre, amely szerint a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6. cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve ha az ilyen jelzést – ha nem állami zászlóról van szó – az említett 6. cikk (3) bekezdése szerint közölték. Nem részesülhet a minta oltalomban, ha az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ. Nem részesülhet a minta oltalomban továbbá, ha olyan kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik. Az illetékes szerv hozzájárulásával azonban oltalomban részesülhet a minta, amely a fent meghatározott jelzésből áll, vagy azt tartalmazza.
Az Egyezmény tehát tilalomként mondja ki a hivatkozott felségjelek védjegyként történő lajstromozását és használatát, ezáltal azoknak védettséget nyújt. A tiltó rendelkezést a Vt. és a Fmtv. is követi, az Egyezmény továbbá a részes tagállamok számára mintegy intézkedésként fogalmazza meg, hogy a tilalomba ütköző magatartást szankcionálja.
De mégis miként használhatóak hazánk nemzeti jelképei? Mikor képezheti részét adott esetben egy forgalomba hozott terméknek akár a logóját állami felségjel? A Címertv. vonatkozó szakasza hivatott szabályozni, hogy természetes személy a foglalkozásának, hivatásának gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet – a törvényben rögzített szerveken és személyeken kívül – a tevékenysége során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként a címert nem használhatja. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály személy vagy személyek egy meghatározott csoportja tekintetében ettől eltérően rendelkezhet, melynek részletszabályaira a Címertv. rendelkezéseivel összhangban a 37/2012. (VIII. 22.) KIM rendeletben foglaltak az irányadók.
A címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy vagy ilyen formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyezésről – kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után – a nemzetpolitikáért felelős miniszter dönt. A védjegy, vagy formatervezési mintahasználat Magyarország – az Alaptörvényben meghatározott ábrás megjelenítése szerinti – teljes címerére vagy annak elkülöníthető elemeire (Szent Korona és címerpajzs), valamint a nemzeti lobogóra vonatkozik. A kérelem elbírálása során a nemzetpolitikáért felelős miniszter mérlegeli, hogy az áru, szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége és kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi-e a címernek vagy a zászlónak a védjegy vagy formatervezési mintaoltalom részeként való használatát. Az illetékes miniszter a megszerezni kívánt oltalom által érintett áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellegének mérlegelésekor különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
- az áru vagy szolgáltatás igazolhatóan a magyar történelmi múlthoz, a magyar kultúrához köthető-e, vagy ha Magyarországon, illetve a magyar nemzethez kapcsolódóan a közelmúltban jött létre, akkor hazai vagy nemzetközi elismeréssel bír-e;
- az árut vagy szolgáltatást belföldön a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadják-e el, az áru vagy szolgáltatás külföldön is magyar sajátosságként ismerhető-e meg, vagy az árut vagy szolgáltatást a külföldiek is a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadják-e el;
- az áru gyártása magyar eredetű alapanyagokból, Magyarországon történik-e, összetételében, tulajdonságaiban, előállításában a magyar nemzeti hagyományokhoz kapcsolódik-e.
A kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentőségének méreleglésekor a miniszter számba veszi a kérelmezőnek az adott gazdasági ágazatban betöltött meghatározó szerepét és a tevékenységének további jellegadó körülményeit: foglalkoztatottak száma, a kérelmező vagy annak jogelődei fennállásának, működésének időtartama, a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három üzleti évben elért éves nettó árbevétel, a kérelmező által benyújtott tárgyévi vagy tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti terv tartalma, az igazolt nyertes pályázatok száma, az elnyert támogatások összege.
A kérelemhez csatolni szükséges mindazon bizonyítékokat, amelyekkel igazolható, hogy az érintett áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jelleggel bír, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége, illetve kiviteli nagyságrendje pedig indokolttá teszi a teljes címer, annak elkülöníthető eleme vagy a zászló védjegy vagy formatervezési minta részeként való használatát. A kérelmező szükség szerint csatolhatja éves beszámolóit, üzleti terveit, a nyertes pályázatok, elnyert támogatások igazolására vonatkozó iratokat, valamint bármely olyan iratot, amelyet a kérelem elbírásához szükségesnek ítél meg. A kérelemben meg kell jelölni a védjegyoltalomban részesíteni kívánt megjelölést, vagy az oltalomban részesíteni kívánt formatervezési mintát, továbbá azon áruk és szolgáltatások felsorolását, illetve a minta szerinti terméket, amelyek vonatkozásában védjegy-, illetve formatervezési minta-oltalmat kíván szerezni.
Az engedély iránti kérelmet a miniszter abban az esetben utasítja el, ha a fentiek mérlegelésének eredményeként arra az álláspontra helyezkedik, hogy az állami felségjel védjegy vagy formatervezési minta részeként való használata megtévesztő módon az államiság vagy a hivatalosság látszatát kelti.
De miben jelent mást a hungarikum? Mi a hungarikum védjegyhasználat célja? A hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értéket képviselnek, a törvényi fogalommeghatározás szerint a hungarikum egy olyan gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikum védjegy elsődleges feladata a hungarikum mozgalom során nevesített értékek beazonosítása. A védjegy nem tanúsító védjegy – azaz önmagában nem tanúsítja annak a hungarikummá nyilvántartott terméknek vagy szolgáltatásnak a minőségét, amely esetében a használatot engedélyezték. A hungarikummá nyilvánítást gyakorlatilag bárki kezdeményezheti, azonban a védjegy szimbolikája és az imázs megőrzése érdekében szigorú feltételrendszernek kell megfelelnie, melynek részletszabályaira a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXXX. törvény rendelkezései az irányadók.
