Méltányos minimálbér valamennyi uniós munkavállalónak - Második szakaszba lép a szociális partnerekkel folytatott bizottsági konzultáció

2020.06. 9. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A Bizottság a mai napon a második szakaszába lépteti az európai szakszervezetekkel és munkáltatói érdekképviseletekkel folytatott konzultációt, amely arra keresi a választ, hogy miként biztosítható tisztességes minimálbér valamennyi európai uniós munkavállaló számára. A mostani konzultáció a 2020. január 14. és február 25. közötti első konzultációs szakasz folytatása, amelyre a Bizottsághoz 23 válasz érkezett különböző uniós szociális partnerektől.

A beérkezett válaszok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további uniós fellépésre van szükség. Ugyan a von der Leyen-bizottság már eddig is politikai prioritásként kezelte, a közelmúltbeli események csak tovább erősítették azt az igényt, hogy az Unió fellépjen a növekvő béregyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csökkentése érdekében.

Az Uniót különösen súlyosan érintette a koronavírus-világjárvány, negatív hatást gyakorolva a tagállamok gazdaságára, vállalkozásaira, valamint a munkavállalók és családjaik jövedelmére. A fellendüléshez és a méltányos és erős gazdasági struktúrák kiépítéséhez elengedhetetlen, hogy az EU-ban minden munkavállaló számára biztosítva legyen a tisztességes megélhetés, amiben a minimálbérek alapvető szerepet játszanak.A minimálbérek egyaránt relevánsak a kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmazó és a minimálbért jogszabályban meghatározó országokban.

A szociális partnerekkel tárgyalás útján megállapított, alkalmazott és naprakészen tartott minimálbérek:

  • pénzügyi tartalékot biztosítanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára a nehéz időkben;
  • fokozottan ösztönzik a munkavállalást, és ezáltal növelik a termelékenységet;
  • csökkentik a béregyenlőtlenséget a társadalomban;
  • növelik a belső keresletet és rugalmasabbá teszik a gazdaságot;
  • elősegítik a nemek közötti bérszakadék felszámolását.

Amennyiben szintjük megfelelő, és igazodnak a gazdasági feltételekhez, a támogatás eszközeit jelentik a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalók számára, és hozzájárulnak mind a foglalkoztatás, mind a vállalkozások versenyképességének megőrzéséhez.

A Bizottságnak nem célja, hogy egységes európai minimálbért állapítson meg, sem pedig hogy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket. A megszülető intézkedések alkalmazásában a tagállamok – minimálbér-megállapítási rendszereiknek és hagyományaiknak megfelelően – eltérhetnének, és teljes mértékben megmaradnának a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadsága.

A második szakaszra vonatkozó konzultációs anyag felvázolja, hogy milyen uniós fellépésekkel és hogyan lenne biztosítható a minimálbérek megfelelő szintje és a munkavállalók általános védelme. A kollektív tárgyalások szerepe igen jelentős, amint azt a szociális partnereknek a konzultáció első szakaszára adott válaszai is kiemelik. Az uniós kezdeményezés a következők megteremtésére irányul:

  • jól működő kollektív tárgyalások életbe léptetése a bérmegállapítás terén;
  • a jogszabályban meghatározott minimálbéreket egyértelmű és stabil kritériumok alapján meghatározó és rendszeresen frissítő nemzeti keretek;
  • a szociális partnerek tényleges bevonása a minimálbérek jogszabályi meghatározásába a minimálbér megfelelőségének előmozdítása érdekében;
  • a minimálbér-ingadozások és -mentességek kiküszöbölése vagy korlátozása;
  • a minimálbérre vonatkozó nemzeti keretek hatékony alkalmazása, és ellenőrzési mechanizmusok bevezetése.

A Bizottság felkéri a szociális partnereket, hogy 2020. szeptember 4-ig válaszoljanak a konzultációban feltett kérdésekre, többek között arra is, hogy milyen típusú eszközt találnának a legmegfelelőbbnek. A Bizottság mérlegeli mind a jogalkotási, mind a nem jogalkotási eszközök lehetőségét is, például egy, a munkafeltételekről szóló irányelv megalkotásának, illetve egy tanácsi ajánlás megfogalmazásának formájában.

A koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatos jelenlegi körülmények fényében, valamint annak érdekében, hogy a szociális partnereknek elegendő idejük legyen válaszaik benyújtására, a mostani időszak a korábbi konzultációkra kijelölteknél hosszabb.

A konzultáció második szakaszát követő lépésként vagy tárgyalás kezdődik a szociális partnerek között egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 155. cikke szerinti megállapodás megkötése céljából, vagy az Európai Bizottság egy javaslatot fog benyújtani.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A koronavírus okozta válság utáni inkluzív helyreállásra törekedve azon dolgozunk, hogy az EU-ban a munkavégzés helyszínétől függetlenül minden munkavállalót megillesse a tisztességes megélhetést biztosító méltányos minimálbér nyújtotta védelem.A szociális partnereknek fontos szerepük van a nemzeti, illetve helyi szintű bértárgyalásokban, és be kell vonni őket a minimálbérszintek megállapításának folyamatába mind azokban az országokban, ahol kizárólag kollektív szerződésekben megállapított bérküszöböket alkalmaznak, mind pedig a minimálbért jogszabályban meghatározó tagállamokban.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos a következőket mondta: „Az unióban minden hatodik munkavállaló alacsony keresetűnek minősül, és többségük nő. Ők azok, akik működésben tartották társadalmainkat és gazdaságainkat akkor is, amikor minden másnak le kellett állnia, és paradox módon éppen ők azok, akiket a válság a legsúlyosabban fog érinteni. Az uniós minimálbérekkel kapcsolatos kezdeményezés kidolgozása gazdaságélénkítési stratégiánk alapvető eleme, mert: Mindenkinek kijár a tisztességes megélhetés!”

Háttér

Politikai iránymutatásában von der Leyen elnök ígéretet tett egy olyan jogi eszköz előterjesztésére, amely biztosítja, hogy az Unióban valamennyi munkavállalót, bárhol is dolgozzon, tisztességes minimálbér védjen, tisztességes megélhetést biztosítva számára.

„A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” című közlemény részeként a Bizottság 2020. január 14-én elindította a szociális partnerekkel folytatott konzultáció első szakaszát arra vonatkozóan, hogy miként biztosítható tisztességes minimálbér valamennyi munkavállaló számára. A konzultáció február 25-én lezárult első szakaszában a Bizottsághoz 23 válasz érkezett az uniós szakszervezeteket és munkáltatói szervezeteket képviselő európai szociális partnerektől.

A szociális partnerek ezen első szakaszban kifejtett álláspontjait figyelembe véve a Bizottság úgy látta, hogy uniós fellépésre van szükség. Ennek megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szociális partnerekkel folytatott konzultációt a második szakaszba léptette.

Egységes minimálbér bevezetésére nem kerül sor. Minden lehetséges javaslatban tükröződni fognak a nemzeti hagyományok, akár kollektív szerződésekről, akár jogi rendelkezésekről van szó. Némelyik országban már most is kiváló rendszerek működnek. A Bizottság biztosítani kívánja, hogy valamennyi rendszer megfelelő legyen, elegendő fedezettel rendelkezzen, magában foglalja a szociális partnerekkel folytatott alapos konzultációt, és megfelelő frissítési mechanizmussal rendelkezzen.

Ez a kezdeményezés támogatná a szociális jogok európai pillérének 6. alapelvében (Bérek) foglaltak végrehajtását, ami a tagállamok, a szociális partnerek és az uniós intézmények közös felelőssége. A Bizottság széles körű vitát indított a szociális jogok európai pillérének teljes körű megvalósítására irányuló jövőbeli cselekvési tervről, amelynek eredményét 2021 elején fogja ismertetni. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy 2020 novemberéig fejtsék ki álláspontjukat. A válaszok összegyűjtésére „Mondja el a véleményét a szociális Európa megerősítéséről” címmel külön weboldal szolgál.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
SZOCIÁLIS SZFÉRA