Az Európai Bíróság jogértelmezésének ex tunc természetéről - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2020.08. 3. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

amikor az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében az uniós jog valamely szabályát értelmezi, a norma azon jelentését tárja fel, ahogyan az adott normát mindig is értelmezni kellett volna. Az Európai Bíróság jogértelmezése ex tunc természetű szögezi le az Alkotmánybíróság IV/546/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria adóügyben hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az adóhatóság áfa-bevallások utólagos ellenőrzését végezte az indítványozó gazdasági társaságnál, és határozatában adókülönbözetet, adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékot állapított meg. Az indítványozó felperes kereste nyomán indult peres eljárásban az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezte az adóhatóságot, a Kúria azonban a támadott ítéletével hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és az indítványozó keresetét elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint az ítélet sérti a jogbiztonság elvéből eredő visszaható hatály tilalmát, mert az Európai Unió Bíróságának olyan ítéletére alapítja a döntését, mely későbbi, mint az ellenőrzéssel érintett időszak.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy amikor az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében az uniós jog valamely szabályát értelmezi, a norma azon jelentését tárja fel, ahogyan az adott normát mindig is értelmezni kellett volna. Jelen esetben az Európai Bíróság nem korlátozta az ítéletének időbeli hatályát, melyből következően, figyelemmel az ügyben alkalmazott jogi norma változatlanságára és az Európai Bíróság jogértelmezésének ex tunc természetére, a Kúria döntése az indítványozó által állított okból nyilvánvalóan nem ellentétes a jogállamiság elvével. Az Alkotmánybíróság az indítványozó azon érvével összefüggésben, miszerint a Kúriának értékelnie kellett volna, hogy a jogszabály értelmezésének jelentős mértékű utólagos megváltozása sérti a jogbiztonság követelményét, kiemeli, hogy ha az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében értelmezi az uniós jog valamely szabályát, illetőleg állást foglal egy meghatározott tartalmú nemzeti jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetetlensége kérdésében, az Európai Bíróság döntésének elvi tartalmát a tagállami bíróság az uniós jogból fakadó kötelezettségének eleget téve követni köteles.

Az Alkotmánybíróság tehát nem állapította meg a kúriai ítélet alaptörvény-ellenességét, így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
NAV