Emberrablás - Egy új bűncselekmény a rendszerváltást követően - Amit tudni érdemes!

2020.10.13. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

Az idei nyáron brutális emberrablás történt Budapesten - a nyomozók szerint legutóbb a ’90-es években volt hasonlóra példa. Az emberrablók egy társasház garázsából vitték el a sértetettet, akit folyamatosan vertek, eltörték a kulcscsontját és szilánkosra törték az arccsontját is. A emberrablók 20 millió forint váltságdíjat követeltek az elraboltért. - Amit az emberrablás jogi szabályozásáról tudni érdemes!

Hazánkban a rendszerváltozást követő első nagy, médiavisszhangot kiváltó emberrablására ’91-ben került sor. Egy tehetős szegedi vállalkozó, Farkas Imre akkor 17 éves lányát, Farkas Helgát 1991. június 27-én, az esti órákban a Szeged és Orosháza közötti országúton látták utoljára. Éjfél körül jelentkeztek telefonon az emberrablók, akik mai árfolyamon körülbelül 250 millió forintnak megfelelő német márkát követeltek váltságdíjként. Farkas Helga holtteste máig nem került elő, meggyilkolásáért senkit nem ítéltek el.

A Farkas Helga-ügy a legújabb kori Magyarország első emberrablása volt. Korábban hazánkban nem követtek el ilyen jellegű bűncselekményt (vagy legalábbis nem ilyen szervezetten) és gyakorlatilag sem a törvényhozás, sem pedig a rendőrség nem volt felkészülve rá.

Az emberrablás törvényi tényállása „csak” 1993 óta része a jogrendünknek, addig az „emberrablás” elkövetőjének a személyi szabadság megsértése és zsarolás bűncselekményekért kellett felelnie. Az emberrablás a legsúlyosabb személyi szabadságot sértő bűncselekmény, mivel közvetve támadja a közrendet és a közbiztonságot, közvetlenül pedig a személyi szabadságot és a vagyoni viszonyok legális rendjét sérti.

A bűncselekményt az valósítja meg, „aki mást a személyi szabadságától erőszakkal, illetve az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel vagy védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezésével vagy ilyen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé”. A bűncselekmény sértettje egyrészt a személyi szabadságától megfosztott személy, másrészt és a követelés címzettje, illetve e két személy lehet azonos is. Az emberrablás célja valamilyen követelés érvényesítése, amely követelés lehet vagyoni és nem vagyoni jellegű.

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha azt a 18-dik életévet be nem töltött személy sérelmére, bűnszövetségben, fegyveresen, felfegyverkezve vagy hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, e minőségükre tekintettel követik el. Ekkor 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az elkövető. Amennyiben az emberrablást a 14-dik életévet be nem töltött személy sérelmére, különösen súlyos hátrányt vagy halált okozva követik el, vagy a bűncselekmény szándékos emberölést is megvalósít, úgy még súlyosabban büntetendő, a büntetés akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. A hátrány alatt egy, a korábbinál kedvezőtlenebb állapot értendő, amely lehet vagyoni és személyes jellegű. A vagyoni hátrány akkor minősül súlyosnak, ha az 50 millió forintot meghaladja, a személyes jellegű hátrány pedig akkor minősülhet súlyosnak, ha pl. a fogvatartás körülményei embertelenek.

Az emberrablás előkészülete is büntetendő, azonban korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az emberrablást – mielőtt abból súlyos következmény származott volna – abbahagyja.

A Btk. a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára tekintettel az emberrablás előkészülete vonatkozásában tájékoztatási, illetve feljelentési kötelezettséget ír elő annak – az elkövető hozzátartozójának is –, „aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül”. Az, aki az érintett személyt (akit el akarnak rabolni), vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, ha az emberrablást megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG