Rendelkezhet-e a mesterséges intelligencia szellemi tulajdonjogokkal? - Az Európai Parlament ajánlást fogadott el

2020.11. 3. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Az EP ajánlást fogadott el a mesterséges intelligencia etikussá, biztonságossá és innovatívvá tétele érdekében. Az uniós ajánlás szerint a mesterséges intelligencia (artificial intelligence) nem rendelkezhet személyi tulajdonjogokkal.

Az EP az alábbi pillérekre támaszkodva alakította ki szakmai álláspontját:

  • Az önálló tanulási képességekkel rendelkező mesterséges intelligenciát úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye az emberi felügyeletet.
  • A magánszemélyek és a vállalkozások védelme érdekében jövőorientált polgári jogi felelősségi rendszer kimunkálására van szükség.
  • Az EU vezetése a mesterséges intelligencia területén hatékony szellemi tulajdonrendszert és biztosítékokat követel meg a fejlesztők számára.

A parlament Jogi Bizottsága három jelentést fogadott el a mesterséges intelligencia-rendszerek fokozott fejlesztésével és használatával kapcsolatos konkrét kérdésekről. A Bizottság várhatóan 2021 elején nyújt be jogalkotási javaslatot az ügyben. Az EP képviselők javaslatokat fogadtak el számos olyan vezérelvről, amelyeket figyelembe kell venni a jövőbeni jogalkotásban, ideértve az emberközpontú, az ember által készített és az ember által ellenőrzött mesterséges intelligenciát; a biztonság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság kérdéskörét, az elfogultság- és megkülönböztetés-mentesség garantálását, a jogorvoslati jog rendszerének kimunkálását; a társadalmi és környezeti felelősség, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartását.

A jelentés szerint a gépi tanulási (önfejlesztő) képességekkel rendelkező mesterséges intelligenciával működő robotokat úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye az emberi felügyeletet. Ha olyan funkciót használnak, amely az etikai elvek súlyos megsértésével járna, avagy potenciálisan veszélyes lehet az emberekre, akkor kontroll alatt kell tartani a robotok önálló tanulási képességeit, és vissza kell állítani őket az ember által irányítható, biztonságos működésre.

Mesterséges intelligencia kontra szellemi tulajdonjogok: a jelentés főelőadója szerint a szellemi tulajdonjogok (intellectual property rights) védelmének kulcsfontosságú kérdését a mesterséges intelligenciával összefüggésében eddig nem vizsgálta az EU Bizottsága, így a szakmai megítélés szempontjából hatásvizsgálatra van szükség. Az EP álláspontja szerint a mesterséges intelligenciának nem szabad jogi személyiséggel rendelkeznie, különbséget kell tenni a mesterséges intelligenciával támogatott emberi alkotás és a mesterséges intelligencia önálló alkotása között. Leszögezte, hogy szellemi tulajdonjogokkal csak emberek rendelkezhetnek, hiszen a mesterséges intelligencia nem juthat önálló jogi személyiséghez. A jelentés foglalkozik továbbá a szerzői jogokkal, az üzleti titkok védelmével, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák fejlesztése során alkalmazott szellemi tulajdonjogok és a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotásokra esetlegesen biztosított szellemi tulajdonjogok megkülönböztetésével.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA