Menekültügy, belső piac, digitális gazdaság - Uniós jogot sértett Magyarország - Októberi kötelezettségszegési határozatok

2020.11.19. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Az Európai Bizottság közzétette a különböző szakpolitikai területeit érintő októberi kötelezettségszegési csomagját. - Milyen ágazatokban mulasztott hazánk az EU szerint?

Az Európai Bizottság az uniós szerződések értelmében kötelezettségszegési eljárás megindítása keretében jogi lépéseket tesz azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem hajtják végre az uniós jogot - annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák annak megfelelő alkalmazását. A Bizottság másod ízben már az Európai Unió Bírósága elé utalhatja a vélelmezett jogsértés ügyét, a Bíróság pedig egyes esetekben az általa hozott elmarasztaló ítéletben pénzbüntetést is kiszabhat - amely átalányösszeg és/vagy napi kényszerítő bírság lehet.

Mely ágazatokat és az uniós szakpolitika mely területeit érintik a Bizottság október 30-án közzétett uniós határozatai?

A kötelezettségszegési csomag alapján szakpolitikai területek differenciáltsága szerinti bontásban Magyarország az alábbiakban nem tett eleget az uniós jogi kötelezettségeknek:

  • Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika
  • Migrációs ügyek, uniós belügyek és biztonsági unió
  • Digitális gazdaság

A belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika ágazatát érintően a Bizottság által megküldött felszólító levelek és indokolással ellátott vélemények tanúsága szerint hiányosságot tárt fel Magyarországgal szemben az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazására vonatkozó uniós szabályok (2014/55/EU irányelv) átültetésével kapcsolatban. Az e-számlázás célja, hogy biztosítsa a vállalatok elektronikus számláinak és kifizetéseinek időben történő és automatikus feldolgozását, és megkönnyítse a vállalatok számára, hogy szerződéseiket bármely tagállamban kezeljék.

A tagállamoknak 2019. április 18-ig kellett közölniük az elektronikus számlázásról szóló irányelvet átültető nemzeti intézkedéseiket. A Bizottság 2019. május 21-én összesen 12 tagállamnak küldött levelet ezen intézkedések bejelentésének elmulasztása miatt, felszólító levelének közzétételével pedig jogi lépéseket kezdeményezett hazánkkal szemben annak biztosítása céljából, hogy az átültetett nemzeti intézkedések az elektronikus számlázásról szóló irányelv teljes hatályát lefedjék. Ennek értelmében Magyarországnak a közléstől számított két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon Bizottság által megfogalmazott érvekre - ennek elmaradása esetén a Bizottság akként határozhat, hogy hazánk ügyét az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Migrációs ügyekben a Bizottság szintén felszólította hazánkat, hogy az uniós joggal összhangban tegye lehetővé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. A Bizottság úgy határozott, hogy a felszólító levél megküldésével egyidejűleg kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az uniós menekültügyi jogszabályok helytelen alkalmazása miatt. A Bizottság úgy véli, hogy a Covid19-világjárványra tett válaszlépésként a magyar törvényben és rendeletben bevezetett új menekültügyi eljárások sértik az uniós jogot, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló, az Európai Unió Alapjogi Chartájának fényében értelmezett 2013/32/EU irányelv rendelkezéseit.

Az új eljárások szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni - továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel. A Bizottság álláspontja szerint ez a rendelkezés a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti. A kirekesztő szabály ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló, az Alapjogi Chartával összefüggésben értelmezett irányelvvel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén – ideértve az országhatárt is – tartózkodó személyek ott nemzetközi védelemért folyamodjanak. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre - ennek elmaradása esetén a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

A digitális gazdasági ágazatot érintően a kiberbiztonság területén a Bizottság felszólította hazánkat, hogy tegyen eleget az alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőkkel kapcsolatos kötelezettségeiknek. A Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel elmulasztotta tájékoztatni a Bizottságot az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosításával kapcsolatos információkról. A Bizottságnak a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvben ((EU) 2016/1148 irányelv – kiberbiztonsági irányelv) foglaltaknak megfelelően azért van szüksége ezekre az információkra, hogy értékelni tudja a különböző tagállamok által az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosítása során alkalmazott megközelítések következetességét.

Az információk benyújtásának határideje 2018. november 9. volt, a mulasztás okán pedig az indokolással ellátott vélemény szerint Magyarországnak be kell jelentenie a közlekedési ágazat számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőket, amelyek még mindig hiányoznak. Mindösszesen két hónap áll rendelkezésre, hogy hazánk megtegye a megfeleléshez szükséges intézkedéseket - ha erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
MIGRÁCIÓ
DIGITÁLIS GAZDASÁG