Véget ért a Brexit átmeneti időszaka - Új szabályok az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerében!

2021.01. 5. Jogi Fórum / Európai Bizottság / MTI

Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak. Intenzív tárgyalásokat követően az Európai Bizottság 2020. december 24-dikén megállapodásra jutott az Egyesült Királysággal az Európai Unióval folytatandó jövőbeli együttműködésének feltételeiről. De mire is terjed ki a megállapodás? És mik a feltételek?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Érdemes volt küzdeni ezért a megállapodásért, mert így méltányos és kiegyensúlyozott megállapodásra jutottunk az Egyesült Királysággal, amely megvédi európai érdekeinket, tisztességes versenyt biztosít, és biztosítja halászközösségeink számára az olyannyira szükséges kiszámíthatóságot. Végre magunk mögött hagyhatjuk a brexitet, és a jövőre koncentrálhatunk. Európa végre előre halad.”

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója így nyilatkozott: „Egy – különösen az elmúlt kilenc hónapban – nagyon intenzív, négy éves időszaknak értünk most a végére, amelynek során tárgyalásokat folytattunk az Egyesült Királyság EU-ból való rendezett kilépéséről és egy új partnerségről, amelyről végül ma megállapodtunk. E tárgyalások középpontjában mindvégig érdekeink védelme állt, és örömömre szolgál, hogy sikerült ezt elérnünk. Most az Európai Parlamenten és a Tanácson van a sor, hogy nyilatkozzanak a megállapodásról.”

A kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak a tervezet szerint három fő pillére van:

1. Szabadkereskedelmi megállapodás: az Egyesült Királysággal létrejött új gazdasági és szociális partnerség

  • A megállapodás nemcsak az áruk és szolgáltatások kereskedelmére terjed ki, hanem az EU számára fontos egyéb területek széles körére is, például a beruházásokra, a versenyre, az állami támogatásokra, az adózási átláthatóságra, a légi és közúti közlekedésre, az energiaügyre és a fenntarthatóságra, a halászatra, az adatvédelemre és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára.
  • Biztosítja a vám- és kvótamentességet minden olyan áru esetében, amely megfelel a vonatkozó származási szabályoknak.
  • Mindkét fél szilárdan elkötelezte magát amellett, hogy – az olyan területeken érvényesülő magas szintű védelem fenntartása révén, mint a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a szén-dioxid-árazás, a szociális és munkavállalói jogok, az adózási átláthatóság és az állami támogatások –, egyenlő versenyfeltételeket biztosít, amelyek hatékony, belföldi végrehajtással, kötelező erejű vitarendezési mechanizmussal és korrekciós intézkedések meghozatalának lehetőségével egészülnek ki mindkét fél számára.
  • Az EU és az Egyesült Királyság megállapodott az uniós és az egyesült királyságbeli vizekben élő halállományokkal való közös gazdálkodás új keretéről. Az Egyesült Királyság tovább tudja majd bővíteni a brit halászati tevékenységeket, miközben sikerül fenntartani az európai halászközösségek tevékenységeit és megőrizni megélhetésüket, ugyanakkor megvédeni a természeti erőforrásokat.
  • A közlekedés tekintetében a megállapodás folyamatos és fenntartható légi, közúti, vasúti és tengeri összeköttetést biztosít, bár a piacra jutás elmarad az egységes piac által kínált lehetőségektől. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz annak biztosítására, hogy az EU és az Egyesült Királyság gazdasági szereplői közötti verseny egyenlő feltételek mellett valósuljon meg, hogy az utasok és a munkavállalók jogai, és a közlekedés biztonsága ne sérüljön.
  • Az energiaügyet illetően a megállapodás új kereskedelmi és összekapcsolási modellt kínál, amely garantálja a nyílt és tisztességes versenyt, ideértve a nyílt tengeri biztonsági előírásokat és megújulóenergia-termelést is.
  • A szociális biztonsági rendszerek koordinációját illetően a megállapodás célja, hogy számos jogot biztosítson az uniós polgárok és az Egyesült Királyság állampolgárai számára. Ez azokra az uniós polgárokra vonatkozik, akik 2021. január 1-je után az Egyesült Királyságban dolgoznak, oda utaznak vagy oda költöznek, illetve az Egyesült Királyság azon állampolgáraira, akik 2021. január 1-je után az EU-ban dolgoznak, oda utaznak vagy oda költöznek.
  • Végezetül a megállapodás lehetővé teszi, hogy a 2021–2027 közötti időszakban az Egyesült Királyság továbbra is részt vegyen számos kiemelt uniós programban (az Egyesült Királyság által az uniós költségvetéshez nyújtott pénzügyi hozzájárulás függvényében), mint például az Európai horizont programban.

2. Új partnerség polgáraink biztonsága érdekében

  • A kereskedelmi és együttműködési megállapodás új keretet hoz létre a bűnüldözés, valamint a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés számára. A megállapodás figyelembe vette, hogy szoros együttműködésre van szükség a nemzeti rendőrségek és igazságügyi hatóságok között különösen a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus elleni küzdelem, és az ilyen bűncselekmények büntetőjogi üldözése terén. Új műveleti képességeket épít ki, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság a schengeni térségen kívüli, az Unióba nem tartozó államként nem rendelkezik majd azokkal az eszközökkel, mint korábban. A biztonsági együttműködés felfüggeszthető abban az esetben, ha az Egyesült Királyság megsérti az emberi jogok európai egyezményének folyamatos betartására és belföldi végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalását.

3. Horizontális megállapodás az irányításról: Az idők próbáját kiálló keretrendszer

  • Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb jogbiztonságot lehessen nyújtani a vállalkozások, a fogyasztók és a polgárok számára, az irányításról szóló külön fejezet egyértelművé teszi, hogyan fog történni a megállapodás működtetése és ellenőrzése. Létrehozza továbbá a Közös Partnerségi Tanácsot, amely biztosítja a megállapodás megfelelő alkalmazását és értelmezését, és amelynek keretében minden felmerülő kérdés megvitatásra kerül majd.
  • A vállalkozások, a fogyasztók és a magánszemélyek jogainak tiszteletben tartását kötelező érvényű jogérvényesítési és vitarendezési mechanizmusok fogják biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban a vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyeznek, és egyik fél sem használja ki szabályozási autonómiáját tisztességtelen támogatások nyújtására vagy a verseny torzítására.
  • A megállapodás megsértése esetén mindkét fél ágazatokon átnyúló megtorló intézkedéseket alkalmazhat. Ezek az ágazatokon átnyúló megtorló intézkedések a gazdasági partnerség valamennyi területé érvényesülnek.

A megállapodás nem terjed ki a külpolitikára, a külső biztonságra és a védelmi együttműködésre, mivel az Egyesült Királyság nem akart tárgyalni erről a kérdéskörről. Ezért 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság és az EU között nem lesz olyan keret, amely lehetővé tenné a külpolitikai kihívásokra adandó közös válaszok kidolgozását és koordinálását, például a harmadik országbeli állampolgárokkal vagy gazdaságokkal szembeni szankciók kiszabását.

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás számos olyan területre kiterjed, amelyek az EU számára fontosak. Jóval túlmutat a hagyományos szabadkereskedelmi megállapodásokon, és szilárd alapot biztosít régóta fennálló barátságunk és együttműködésünk megőrzéséhez. Védi az egységes piac integritását és a négy szabadság (a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) oszthatatlanságát. A megállapodás tükrözi azt a tényt, hogy az Egyesült Királyság kilép a közös jogszabályok, felügyeleti és végrehajtási mechanizmusok alkotta uniós ökoszisztémából, és ezért már nem élvezheti többé az uniós tagságból vagy az egységes piacból származó előnyöket. A megállapodás ugyanakkor távolról sem biztosít majd olyan jelentős előnyöket, amelyeket az Egyesült Királyság uniós tagállamként élvezett.

2021 január 1-jével véget ért az átmeneti időszak - Új szabályok az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatrendszerében

Új szabályok léptek életbe január 1-jével az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött, közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor véget ért 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kapcsolatokban.

Az átmeneti időszak 2021. január 1-sejei lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt.

Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.

A januáe 1-jével véget ért átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.

A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban. Ezek közé tartozik, hogy megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit. Ezek a vállalatok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló specifikus szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 40 ezer milliárd forint). Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele. A londoni pénzügyi szolgáltatási szektor csak úgy tarthatná meg a jelenlegihez hasonló mértékű hozzáférését az unió egységes belső piacához, ha az EU szabályozási ekvivalencia-státust biztosít számára. Ennek feltétele azonban nagy valószínűséggel az lenne, hogy a brit szolgáltatási ágazat jórészt tartsa magát az uniós szabályozási keretrendszerhez. Az Európai Bizottság véleménye szerint London máskülönben kicsemegézné az uniós szolgáltatási piac előnyeit a hozzáféréssel járó kötelezettségek teljesítése nélkül.

A kétoldalú kapcsolatrendszerről kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a brit kormány és az EU a következő hónapokban tárgyaljon a pénzügyi szolgáltatási szektor uniós piaci hozzáféréséről. A londoni pénzügyi szolgáltatási cégek ugyanakkor már komoly előkészületi lépéseket tettek arra az esetre, ha elveszítenék e hozzáférést. Számos vállalat fiókintézményeket hozott létre vezető uniós pénzügyi központokban, mindenekelőtt Frankfurtban és Párizsban. Mindemellett az EY globális üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cég becslése szerint a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási cégek a 2016-os népszavazás óta ezermilliárd fontnak megfelelő eszközállományt telepítettek át uniós országokba.

Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. Péntektől ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire - vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre - egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket.

Azok az EU-polgárok, akik a pénteki határidő előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje június 30.

Megtagadható ugyanakkor a letelepedett státus, sőt a belépési engedély is azoktól, akikre más országokban legalább egy év szabadságvesztést róttak ki korábbi bűncselekmények miatt.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
NAGY-BRITANNIA