Alaptörvényt sért a bírói pályázat eredményével szembeni jogorvoslat szabályozása - Az Ab törvényi rendelkezéseket semmisített meg

2021.03.22. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Aggályos, hogy a bírói álláshelyre pályázók kiválasztási eljárásának kimenetele szempontjából döntő jelentőségű pontszámítás jogszabályban rögzített, mérlegelést nem igénylő elemeinek nincs semmilyen kontrollja - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1592/2020. számú, törvényi rendelkezést megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeli hatállyal megsemmisítette a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 21. § (4) bekezdésének „ha a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, illetve ha a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg” szövegrésze, valamint a 21. § (6) bekezdésének „A bíró kinevezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság a bíróvá történő kinevezés feltételeinek meglétét a 4. § (1) bekezdés a), c), d), f), és g) pontjában, a 4. § (2) bekezdésében, valamint az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából vizsgálja. A bíró áthelyezése esetén az elsőfokú szolgálati bíróság kizárólag a pályázati feltételek teljesülését vizsgálja.” szövegrészét.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó azután fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy eredménytelenül pályázott az OBH elnöke által kiírt bírói álláshely betöltésére, és a bírói pályázat eredményével összefüggésben benyújtott kifogását a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nemperes eljárásban meghozott végzésével elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott törvényi rendelkezéseknek megfelelően lefolytatott eljárás nem biztosítja a hatékony jogorvoslatot, mivel nem ad lehetőséget a teljes pályázati eljárás, illetve az abban résztvevők döntéseinek a bírósági felülvizsgálatára. A kifogásnak történő helyt adás esetében nem egyértelmű, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének és a köztársasági elnöknek milyen intézkedést kell tennie a helyzet orvoslása érdekében, következésképpen tényleges jogorvoslat valójában nincs. A kifogás tárgyában az OBH elnökének igazgatási úton alárendelt bíróság és bíró dönt. A jogszabály továbbá nem biztosítja a pályázati iratanyag megismerhetőségét a kifogást előterjesztő félnek, illetve a nyilvánosságnak.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy az a szabályozás, amely kizárja a bírósághoz fordulást abban a tekintetben, hogy a bírói álláshelyre pályázók pontszámának a megállapítása és az ezen alapuló rangsor felállítása, illetve a pályázati eljárás lefolytatása megfelelt-e a kifejezetten a jogszabályban rögzített előírásoknak, sérti az Alaptörvényben foglalt jogorvoslathoz való jog követelményét. Az a tény, hogy a támadott rendelkezés kizárja a vesztes pályázókkal szembeni, az eljárás végeredményére potenciálisan kiható eljárási szabálytalanságra alapított kifogást, a vesztes pályázók tekintetében a bírósághoz fordulás jogának, a bírósági úthoz, a bíróság általi döntéshez való jognak a korlátozása. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy alkotmányjogi szempontból nem tekinthető problematikusnak a kiválasztási eljárásba épített szubjektív elemek és a mérlegelés lehetősége (például a bírói tanács szubjektív pontszámai vagy a rangsorfordítás lehetősége), ezzel szemben aggályos, hogy a kiválasztási eljárás kimenetele szempontjából döntő jelentőségű pontszámítás jogszabályban rögzített, mérlegelést nem igénylő elemeinek (a vesztes pályázó saját pontszámai tekintetében) nincs semmilyen kontrollja.

Az Alkotmánybíróság így a támadott jogszabályi rendelkezések 2021. szeptember 30-i hatállyal történő részleges megsemmisítéséről döntött.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK