Felülvizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság bírói döntések törvényességét? - A Testület döntést hozott

2021.03.29. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A konkrét büntetéskiszabás bírói mérlegelése és az indokolás pontossága nem tartozik az Alaptörvény tisztességes bírói eljáráshoz való jogot biztosító rendelkezése alkotmányos védelmi körébe - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1004/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság új pszichoaktív anyaggal való visszaélés tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a bíróság bűnszervezetben, társtettesként elkövetett új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt bűnösnek mondta ki. Az indítványozó álláspontja szerint a büntetőügy során lefoglalt anyagok bizonyítottan új pszichoaktív szernek minősültek, a le nem foglaltakról azonban kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy az elkövetési cselekmény idején szintén ebbe a körbe estek volna. Az indítványozó szerint a bíróság azzal, hogy ezt a szakkérdést jogkérdésnek minősítette és döntötte el, olyan cselekményért mondhatta ki bűnösnek, ami a cselekmény időpontjában nem volt bűncselekmény.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában a konkrét büntetéskiszabás bírói mérlegelését és az indokolás pontosságát vonta kétségbe, amely nem tartozik az Alaptörvény tisztességes bírói eljáráshoz való jogot biztosító rendelkezése alkotmányos védelmi körébe. Az Alkotmánybíróság határozatában emlékeztetett arra, hogy feladata nem a bírói döntések törvényességi felülvizsgálata, hanem a büntetőeljárás alkotmányos kereteinek biztosítása. Az Alkotmánybíróság az iratokba történő betekintés után megállapította, hogy a vegyészszakértői vélemények tartalmazták a lefoglalt új pszichoaktív anyagok megnevezését, képletét és mennyiségét is. A másodfokú bíróság ezen kívül ítéletében rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nemcsak a tárgyi bizonyítékokból, hanem a tanúvallomásokból, a lehallgatott beszélgetésekből és más bizonyítékokból levont következtetések alapján állapította meg, továbbá ítéletében megjelölte az egyes tényállásai elemek alapjául szolgáló bizonyítékokat és részletesen indokolta döntését. Az Alkotmánybíróság így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK