Több évtizedes szakmai múltra tekint vissza a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tőkepiaci és bank szakjogász képzése, amely idén jelentős átalakuláson megy keresztül. A szektor és a hallgatói igények változásáról a két szakfelelőst, Dr. Kovács Erikát, az MNB Pénzügyi Békéltető Testületének elnökét és Dr. Tomori Erika ügyvédet, a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda partnerét kérdeztük. (X)

Miért volt szükség a képzés jelentős átalakítására?

Közel 20 éve folyik tőkepiaci és bank szakjogász képzés a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, és eddig nem végeztük el annak átfogó felülvizsgálatát, csupán kisebb módosításokat hajtottunk végre, évente megnézve a jogszabályi változásokat. Most vizsgáltuk felül a teljes képzési programot először. Az átalakítás azért vált szükségessé, mert sokat változott mind a tárgy tartalma, a jogszabályi környezet, és módosultak a hallgatói elvárások is. Változott a felügyelésre és a pénzügyi, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó uniós és hazai szabályozás, különösen az elmúlt 3-5 évben. Újdonságok jelentek meg, például informatikai felügyelés, zöld pénzügyek, digitális megoldások a pénzügyi szektor minden területén stb.

A másik ok a változásra az volt, hogy a képzést – a hallgatói elvárásoknak megfelelően – sokkal gyakorlatiasabbá szeretnénk tenni. Mivel ez egy szakképzés, ezért az a célja, hogy a pénzügyi szektorral kapcsolatban ne csak a vonatkozó joganyagot, hanem annak gyakorlatát is megismerjék a hallgatók. Így olyan gyakorló szakembereket kérünk fel óraadónak, akik az adott témában a legjobbak, és azzal a szűkebben vett szakterülettel foglalkoznak, amiről majd órát tartanak. Például a hitelezés témakörében külön előadó lesz a lakossági, a vállalati, a projekt- és a speciális finanszírozások témakörében. A pénzforgalom kapcsán a jogszabályi alapokat olyan előadó mondja majd el, aki a jogalkotásban részt vesz, a pénzforgalom gyakorlati tudnivalóiról pedig olyan bankjogász beszél majd, aki azt a gyakorlatban csinálja. De hasonlóak igazak a tőkepiac területére vonatkozóan is: a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó ismereteket befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek jogi szolgáltatásokat nyújtó, erre szakosodott ügyvédek adják át, a nyilvános értékpapírpiacról szóló tárgyakat is ezzel a gyakorlatban napi szinten foglalkozó jogászok ismertetik. A tőkepiac speciális intézményeiről, így a tőzsdéről, a központi értéktárról szintén az ezen intézmények belső működését napi szinten ismerő jogász kollégák beszélnek. A Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi piaci garanciaalapok működésére, eljárásaira vonatkozó tudást pedig ezeknek az intézményeknek a munkatársai közvetítik.

Miben más ez a képzés most, mint az eddigi, illetve mint ami más egyetemeken elérhető?

Éppen a gyakorlatiasságban rejlenek a másságok. Egy dolog, hogy a jogi szabályozás miről szól, és egy másik aspektus, hogy ezek gyakorlati alkalmazása hogyan történik. Ma már annyira specializálódik ez a terület is, hogy még egy adott pénzügyi szolgáltatáson belül is kialakulhatnak elkülönülő szakterületek, nem beszélve az egyes pénzügyi termékek fejlesztésének kérdéseiről. Ezért is gondoltuk fontosnak például új téma felvételét is a szakmai programba. Ilyen a termékfejlesztés. Ma egy fiatal sehol máshol nem tud arról tanulni, hogy mi a jogász feladata a pénzügyi termékek fejlesztése kapcsán. Ezt a jogászok bankokban vagy befektetési szolgáltatóknál kizárólag a gyakorlatban és a tapasztalt kollégáktól tudják megtanulni. Mi itt ebben a képzésben erre is gondoltunk, ezért szeretnénk ezt is oktatni.

Kiknek ajánlják a képzést, és miért?

Minden jogásznak, aki a pénzügyi közvetítőrendszerben bankban, pénzügyi vállalkozásnál vagy befektetési szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél dolgozik, de azoknak is, akik olyan vállalkozások számára nyújtanak jogi szolgáltatást, amely – bármilyen szinten – pénzügyi közvetítéssel foglalkozik. A Magyar Nemzeti Banknál, a Tőzsdén, a központi értéktárnál dolgozó fiatalok számára is ajánljuk: eddig is volt minden évben legalább 3-4 kolléga például az MNB-ből, akik részt vettek ebben a képzésben. Ugyancsak hasznos ez a szakképzés mindazok számára is, akik ügyvédként pénzügyi tárgyú megbízásokat vállalnak, akik jogtanácsosként olyan cégeknél dolgoznak, ahol a gazdálkodás része a hitelfelvétel, a lízingügyletek, a faktorálás, vagy amelyek értékpapírkibocsátásra, nyilvános tőkepiaci működésre készülnek, vagy ahol tőkepiaci befektetések zajlanak. Sok bíró is megfordult eddig nálunk, számukra is hasznosnak és munkájukhoz fontos kiegészítő ismeretet jelentőnek látjuk ezt a képzést. Általában ajánljuk minden jogvégzett fiatalnak – ide értjük az „örök fiatalokat”, akár az idősebb kollégákat is – a képzésre való jelentkezést, aki a pénzügyek iránt bármely okból érdeklődik.

Milyen határterületeket érint? Mennyire van szükség pl. pénzügyi vagy gazdasági ismeretekre, jártasságra a képzés elkezdéséhez?

Jogi egyetemeken minden kolléga hallgatott pénzügyi jogot, de ennek keretein belül a hitelintézeti törvényről, a tőkepiaci és befektetési szolgáltatásokról szóló jogszabályokról sajnos csak nagyon keveset. Legnagyobb sajnálatunkra ez már a jogi szakvizsga követelményrendszerében sem szerepel. Így előképzettsége a témában csak azoknak van, akik a pénzügyi szektor valamely területén gyakorlatot szereztek. Az ő számukra könnyebb az ismeretek megszerzése ebben a képzésben, de nem lehetetlen azoknak sem, akik először hallanak a pénzügyi szektor dolgairól. A négyféléves képzés utolsó félévében pedig azzal segítjük a hallgatókat, hogy egy külön tantárgy keretében összefoglaljuk a korábbi félévekben tanultakat, és felkészítjük őket a záróvizsgára.