Szerdán egy New York-i bíróságnál benyújtották azt a keresetet, amely kártérítést követel a dél-afrikai apartheid-rezsim áldozatai számára közel száz cégtől, amiért azok “segítették a faji elkülönítés rendszerének működéséhez szükséges technológiák, felszerelések, közműberendezések és fegyverek beszerzését”.

Az áldozatok számára összesen több milliárd dollár kártérítés követelő kereset kapcsán a kezdeményező ügyvédek az alperesek közül egyelőre csak a svájci UBS és Crédit Suisse, valamint az amerikai Citigroup bankot nevezték meg. Utóbbiak képviselői közölték: nem nyilatkoznak, amíg nem ismerik a kereset szövegét. “Az apartheid-rezsimet tápláló és fennmaradását lehetővé tévő pénzügyi intézményeket és társaságokat felelősségre kell vonni tetteikért, bűncselekményeikért és a megszerzett profitért ugyanúgy, ahogy az a holokausztot lehetővé tévő társaságok esetében történt”- olvasható a keresetben.

Az ügy megindítását a gyűjtőpereiről híressé vált Edward Fagan amerikai ügyvéd jelentette be még hétfőn Zürichben. Fagan, aki a holokauszt-áldozatok vagyonának visszatartásáért svájci bankok ellen indított pernek is kezdeményezője volt, hétfőn elmondta: az első keresetet továbbiak követik majd – francia, német, angol bankok és cégek ellen – amiért azok, figyelmen kívül hagyva a Dél-Afrika ellen meghirdetett ENSZ-szankciókat, hatalmas hitelekkel, illetve az adósságok átütemezésével lehetővé tették az összeomlás szélén álló rezsim fenntartását, és hiteleztek olyan cégeket, amelyekről tudott volt, hogy rabszolgákat dolgoztatnak, kínoznak és öletnek meg.

Az Egyesült Államok törvényei lehetővé teszik ilyen jellegű perek indítását akkor is, ha sem a vádlók, sem a vádlottak nem amerikaiak. A kereset benyújtása nem jelenti azt, hogy a perre sor is kerül. A zsidó vagyonokat a második világháború után eltüntető bankok és a zsidó kényszermunkából a világháború idején hasznot húzó német cégek egyaránt a több évi tárgyalás után született peren kívüli megállapodásokat részesítették előnyben, inkább, mint hogy kitegyék magukat egy esetleges nemzetközi bojkott következményeinek.

Az 1948-ban létrejött apartheid-rezsim a fajelmélet alapján osztályozta a Dél-afrikai Köztársaság lakosságát, és a legalapvetőbb polgári jogoktól is megfosztotta a nem fehérbőrűeket. A rendszert támadó mozgalmak megerősödésére a dél-afrikai hatóságok egyes ellenzéki vezetők bebörtönzésével, mások meggyilkolásával, illetve elüldözésével reagáltak. A rendszer 1994-ben dőlt meg végleg, amikor az első általános, a fekete bőrű lakosság részvételével megtartott választásokon Nelson Mandelát, az apartheid ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) mozgalom korábban bebörtönzött vezetőjét választották meg elnökké.