Jogilag támadhatatlan az etnobiznisz

2002.08. 8. origo

Vannak olyan települések, ahol annak ellenére kezdeményezték a kisebbségi önkormányzati választások megtartását, hogy a népszámláláskor senki nem vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak. Egyes pártok képviselői a kisebbségi képviselőknek járó alacsonyabb választási küszöböt felhasználva akarnak bejutni a települési önkormányzatba.

Az "etnobiznisz" kifejezés négy évvel ezelőtt, a legutóbbi kisebbségi önkormányzati választások után vált ismertté. Maga a szó arra utal, hogy a visszaéléseket feltehetően anyagi haszonszerzés reményében követték el - mondta Kaltenbach Jenő, az Országgyűlés kisebbségi biztosa az [origo]-nak. Négy évvel ezelőtt a jelöltek egy része úgy indult el - és szerzett mandátumot - a kisebbségi választásokon, hogy a valóságban nem tartozott az adott népcsoporthoz . Az ombudsman szerint a tendencia folytatódik, mert vannak olyan települések, ahol annak ellenére kezdeményezték a kisebbségi önkormányzati választások megtartását, hogy a népszámláláskor senki nem vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak.

Az önkormányzati választásokon egy kisebbségi képviselő feleannyi szavazattal is bejuthat a települési önkormányzat testületébe, mint a politikus jelöltek. Ezt a kedvezményt kihasználva egyes pártok jelöltjei kisebbségiként indulnak a települési önkormányzati választásokon, hogy így kerüljenek be a testületbe - világított rá Kaltenbach Jenő az etnobiznisz másik formájára. Az 1998-as önkormányzati választásokat követően a románok sokat szenvedtek az álkisebbségiek felbukkanásától. Az országos román önkormányzat megalakítása kétszer is meghiúsult, és csak azt követően járt sikerrel, hogy Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman indítványára a parlament törvényt módosított.

Az [origo] megkeresésére Juhász Tibor, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának hivatalvezetője elmondta: félő, hogy megismétlődik a '98-as választásokat követő áldatlan állapot. A hivatalvezető szerint alakultak olyan román kisebbségi önkormányzatok, amit nem románok vezetnek. Juhász Tibor szerint ha összevetjük a népszámlálási adatokat a településeken megtett kisebbségi kezdeményezésekkel, akkor kiderül, hogy hol vannak az "álkisebbségiek". Kaltenbach Jenő a kisebbségi választás körüli bonyodalmakat magyarázva elmondta, hogy bárki, bármilyen következmény nélkül jelöltetheti magát bármelyik kisebbségi önkormányzat tagjává, még ha nem is tartozik az adott közösséghez, ugyanis mindenkinek alkotmányos joga a szabad identitásválasztás. Mindenki akár félóránként megváltoztathatja a nemzetiségét. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint senki sem vitathatja egy megválasztott kisebbségi képviselő etnikai, nemzetiségi hovatartozását.

Az etnikai hovatartozással való visszaélések kiszűrésére az ombudsmani hivatalnak két elgondolása is van. Az egyik terv szerint kisebbségi választójogi névjegyzéket kellene készíteni. A jelöltek és a szavazók csak ebből a jegyzékből kerülhetnének ki. A másik terv szerint nem lehetne független jelöltként indulni a kisebbségi választásokon, csak az adott nemzetiség országos önkormányzata által elismert szervezetek jelöltjeként. Kaltenbach Jenő közölte: lehet, hogy vizsgálatot indít a gyanús esetek feltárására, és előfordulhat, hogy a vitatott kezdeményezések érvénytelenítését kéri az Országos Választási Bizottságtól.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
KISEBBSÉGI JOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
OMBUDSMAN