Human Rights Watch: az USA rossz példát mutat, ha az emberi jogokat alárendeli a terrorizmus elleni harcnak

2003.01.15. MTI

Az emberi jogok támogatásának kinyilvánított politikája ellenére Washington a terrorizmus elleni háborúban elutasítja, hogy az emberi jogi normák kössék meg a kezét - állapítja meg a Human Right Watch emberjogi szervezet az elmúlt évről kedden közzétett jelentésében.

A Human Rights Watch szerint az Egyesült Államok - noha távol áll attól, hogy a legsúlyosabb jogsértők közé tartozzon - nemzetközi súlyánál fogva rossz példát mutat a világnak, ha az emberi jogokat alárendeli a terrorizmus elleni harc céljának.

Az Egyesült Államok - utal rá a jelentés - gyakran játszott vezető szerepet az emberi jogok előmozdításában. Helyébe tavaly az Európai Unió léphetett volna, de túlságosan lefoglalták belső ügyei, s szerepe inkább csökkent az emberi jogok kérdésében. Így gyakorlatilag felhagyott azzal, hogy a csecsenföldi jogsértések miatt nyomást gyakoroljon Oroszországra.

A 558 oldalas jelentés bevezetője a tavalyi esztendő kedvező fejleményei között említi a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) létrehozását, a 18 éven aluli fiatalok kényszersorozását és háborús bevetését tiltó nemzetközi szerződést, Kelet-Timor függetlenségét, az angolai és Sierra Leone-i polgárháború lezárását. Súlyos gondnak nevezi, hogy továbbra is elnyomó diktatúra van hatalmon Burmában, Kínában, Irakban, Észak-Koreában, Szaúd-Arábiában és Vietnamban.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni harcban az emberi jogok mellőzése nem csak önmagában helytelen, de ráadásul ellenkező hatást vált ki: elriasztja a lehetséges szövetségeseket, s olyan gyűlöletet kelthet, amely újratermelheti a terrorizmust. Az amerikai kormány még szavakban is csak ritkán áll ki az emberi jogok mellett egyes országok, így Szaúd-Arábia és Pakisztán esetében, amelyek fontos szerepet játszanak a terrorizmus elleni harcban. Washington csak óvatosan bírálta Oroszországot a katonák csecsenföldi brutalitása, Kínát pedig a muzulmán ujgurok elnyomása miatt. A jelentés szerint Kína tavaly általánosságban is "rendkívül elnyomó politikát" folytatott a terrorizmus elleni globális küzdelem ürügyén.

A jelentés felrója, hogy Washington a genfi konvenciót igazolhatatlanul szűken értelmezve az Afganisztánban és másutt elfogott személyeket önkényes őrizetben tartja a guantánamói támaszponton, megtagadva tőlük a hadifogoly státusát, amelyet egy bíróság - ha talán az al-Kaida tagjainak nem is - a tálib harcosoknak bizonyosan megítélne. A jelentés "jogi fekete lyuknak" nevezi a guantánamói gyakorlatot.

A Human Rights Watch jelentésében nem foglal állást abban a kérdésben, hogy szükséges-e a háború Irak ellen, ugyanakkor aggodalmának ad hangot annak a polgári lakosságra leselkedő veszélyei miatt. Megállapítja, hogy Szaddám Huszein országlásának lesújtó az emberi jogi mérlege, de az Irak ellen kilátásba helyezett háború elsősorban nem az iraki nép érdekét szolgáló humanitárius intervenció lenne, ezért a támadóknak mindent meg kell tenni a polgári lakosság megkímélése érdekében.

A jelentés elmarasztalja a fejlett országokat, amiért tovább szigorították a menekültek befogadásának feltételeit, s azért is, hogy túl keveset tettek az AIDS-ben szenvedő afrikiakért, akik közül az előrejelzések szerint 55 millióan fognak meghalni 2000 és 2020 között a halálos járvány következtében.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK