Még mindig sok a hamis pálinka

2003.04. 7. origo

Magyarország használhatja egyedül - négy osztrák tartományt kivéve - a csatlakozást követően a pálinka elnevezést. Ez kedvező a magyar szeszipar számára, de Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója szerint negatív hatásokat is tartogat majd az uniós csatlakozás.

A szakember pozitívumnak tartja a magyar szeszesital-előállítók számára, hogy megnyílik az Európai Unió egységes, több mint 400 milliós piaca. Ezen a piacon jó marketinggel az eddiginél kelendőbbé tehetők a magyar áruk. Ugyanakkor megszűnik a magyar piac vámvédelme és a külföldi áruk szabadon forgalmazhatók lesznek Magyarországon a whiskytől a grappán át az uzóig. Szigorodnak továbbá a környezetvédelmi előírások is, amelyek miatt többletköltségekre számíthatnak majd a szeszelőállítók. Az alapanyag-beszerzésben szintén versenyhátrányba kerülhetnek a magyar gyártók, mivel a hazai alapanyag-termelőket csak 55 százalékos támogatás illeti majd meg a régebbi uniós tagok 100 százalékos támogatásával szemben.

A pálinkáról szólva Győry László elmondta: a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a pálinka elnevezést viselő termék Magyarországon 100 százalékban gyümölcsből készülhet. Ezt a magyar előírást fogadták el az unióban. Jelenleg azonban még a magyar boltokban sok olyan áru van, amelyek ennek az előírásnak nem felel meg, ám azokat a kereskedelmi láncok mégis pálinka néven forgalmazzák. Ezért az ellenőrzés szigorítására szólította fel az illetékes szervezeteket, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, a Gazdasági Versenyhivatalt, a VPOP-t és az FVM élelmiszerellenőrzéssel foglalkozó szervezetét a szeszipari szövetség vezetője, annak érdekében, hogy a "trükkös" termékeket kiszűrjék a piacról. A bérfőzés egyelőre 2015-ig engedélyezett Magyarországon. Az önfogyasztásra szánt pálinkamennyiség ma mintegy 5,5 millió hektoliterfok. A csatlakozási megállapodás szerint háztartásonként 50 liter pálinkát lehet bérbe lefőzetni évente. A pálinka azonban ebben az esetben is csak gyümölcsből készülhet.

Győry László elmondta: Magyarországon a szeszesital-fogyasztás évről évre 1-2 százalékkal csökken. A csúcsot a múlt század nyolcvanas éveinek közepén regisztrálták, amikor egy főre számítva mintegy 5,5 abszolút liter fogyott szeszesitalból évente. Jelenleg Magyarországon 15 millió hektoliter foknyi szeszesital kerül kereskedelmi forgalomba évente. Tavaly a szeszipar becsült árbevétele mintegy 60 milliárd forint körül mozgott. Az előző évben ez az összeg 57 milliárd forint volt. A szeszipar a múlt évben mintegy 22-24 milliárd forint jövedéki adót fizetett be az államkasszába.