Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Az elektronikus kereskedelem jogi problémái

2001.05. 1. stop! - estók

Jogi szempontból az alábbi problémák adódhatnak külföldi féllel kereskedő magyarországi elektronikus kereskedő cég számára: más már használja a kiválasztott domain-nevet, a honlapon elhelyezett linkek címe nem látható a honlap látogatóinak számára, nem százszázalékosan ismert a szerződést kötő másik fél kiléte, valamint a szerződést kötő másik fél szerint eltérő jog vonatkozik a szerződésre - mondta a Debrecenben rendezett B4D (Business for Development) konferencián dr. Csikai Attila, a Köves Clifford Chance Pünder Ügyvédi Iroda munkatársa.

Az elektronikus kereskedelem határok nélküli elektronikus nemzetközi hálózaton zajlik, és számítógépek között nem állandó úton áramló adatforgalom jellemzi. Az adatforgalom adatcsomagok formájában, automatikusan továbbítódik, és nincsen jogviszony a szerverek üzemeltetői és küldői között.

Az elektronikus üzletkötés során az eladó és a vevő között a honlap a kapcsolódási pont. Az elektronikus üzletkötési modell az alábbi folyamatokból áll: a honlap létrehozása, a honlap regisztráltatása, ajánlattételi felhívás a potenciális vevők felé (a honlap tartalmának a kialakítása), ajánlattétel-ellenajánlattétel (alku), szerződéskötés, teljesítés, valamint egyéb kötelezettségek (a szerződő felek felelőssége, közvetítői felelősség, büntetőjogi kérdések, adózási kérdések).

A honlap elnevezésekor érdemes a tevékenységre utaló domain-nevet választani. Amennyiben más már használja a kiválasztott domain-nevet, a szellemitermék-védelmi törvény védjegyre vagy szerzői jogra vonatkozó része és a versenytörvény lehetnek az irányadók, vagy választott bíróság oldhatja meg online módon a vitát (például az ICANN, a domain-nevek regisztrálásának felügyeletével foglalkozó nemzetközi szervezet).

A honlapon elhelyezett linkek kapcsán tisztességtelen versenyelőny szerzése miatt perelhető a honlap tulajdonosa, ha saját reklámot helyez el a link mellett vagy ha a link címe nem látható a holnap látogatóinak számára (ezzel ugyanis kikerülhető egy honlap, és reklámbevételtől esik el a tulajdonos).

Szerződéskötéskor érdemes pontosan tudni, hogy kivel köt szerződést az adott cég: név vagy valamilyen azonosító alapján, szerződéskötésre alkalmas-e (cselekvőképes-e, hitelképes-e), az aláíró megegyezik-e az adott féllel (igazolás kérdése), az aláírt dokumentumot nem módosították az aláírás után. Ezen problémák biztonságos megoldására törekednek a hitelesítési és a titkosítási eljárások, programok.

Az Európai Unió joga szerint a szerződés ott és akkor jön létre, ahol és amikor a vevő ajánlatára adott eladói nyilatkozat a vevő számára hozzáférhetővé válik. Ez helyileg az üzemeltetőnek a szerverén vagy a vevő saját számítógépén történhet. A szerződésre vonatkozó jogszabályt az alábbi elvek szerint kell meghatározni: 1, A nemzetközi magánjog érvényes, ha adott országbeli két szereplő üzenetváltása harmadik országbeli szerveren megy át. 2, Jogot választhatnak a két különböző országbeli szerződő felek. Általában a szerződés tárgyával legszorosabb kapcsolatban lévő ország joga az irányadó, de lehet a vevő tartózkodási helyének a joga is az irányadó.

Magyarországon az Internet-jog körébe az alábbi jogszabályok tartoznak: a távollévők közötti szerződésekkel kapcsolatos kormányrendelet, az elektronikus fizetési eszközök kibocsátásáról szóló kormányrendelet, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény, az adatvédelmi törvény, és a végszavazásra váró elektronikus aláírási törvény. Az Internet-jog nem bírálja felül a büntetőjogi és az adózási törvényeket.

  • kapcsolódó anyagok
KERESKEDELEM
E-KERESKEDELEM