“Az Unión belül lassan egy évtizede nagyon sok fórumon és irányban folyik a harc az adóelkerüléssel, adócsalással, az agresszív adótervezéssel szemben.” – mondja Jalsovszky Pál adójogi szakértő, akivel az agresszív adóstruktúrákról jelentését kötelezővé tevő, július 1-el alkalmazandó DAC 6 Irányelvről beszélgettünk, mely jelentős változást fog előidézni a multinacionális vállalatok életében.

Mik voltak az irányelv fő célkitűzései, miért volt szükség az irányelv megalkotására?

Az Európai Unión belül lassan egy évtizede már nagyon sok fórumon és irányban folyik a harc az adóelkerüléssel, adócsalással, az agresszív adótervezéssel szemben. Számos irányelv is született már, ezek rendezésére az EU és az OECD égisze alatt – mint pl. a BEPS és az ATAD – mindezek mentén minden tagállamnak folyamatosan módosítania kellett a belső, adózásra vonatkozó jogszabályrendszerét. Ennek egy újabb verziója az ún. DAC 6 Irányelv, miszerint az adótanácsadóknak jelentéstételi kötelezettsége áll fenn az adóhatóság irányába abban az esetben, ha olyan adózási ügyben adnak tanácsot az ügyfélnek, amelyet az Irányelv agresszívnek minősít. Az Irányelv rendelkezéseit már közel 2 éve ismertették, melyet a magyar jogalkotónak 2019. december 31-ig kellett átültetnie a magyar jogrendszerbe.

Mit jelent az agresszív adózási konstrukció, mitől agresszív? Vannak-e ismérvei az adóelkerülésre utaló magatartásnak? Rendelkezik erről az Irányelv?

Az Irányelv abszolút rendelkezik arról egy tételes lista keretében, hogy mely adóstruktúra kidolgozása minősül agresszívnek. 2 listát – szürke- és feketelistát – tartalmaz az Irányelv. A szürkelistán lévő struktúrák akkor minősülnek agresszívnek, ha a megvalósítás egyik fő célja az adóelőny elérése. A feketelista esetén pedig nem is kell a hatóságnak azt bizonyítania, hogy a cél adóelőny elérése, vagy adó elkerülése – azok minden bizonyítás nélkül agresszív adóstruktúrának minősülnek.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Főként határon átnyúló ügyletekről beszélünk?

Csak a határon átnyúló ügyletekre alkalmazandó az Irányelv, bár az EU-n belül vannak olyan országok – pl. Lengyelország – amelyek a hazai struktúrák viszonylataiban is alkalmazandóvá tették az Irányelvben foglaltakat. Az egész adóelkerülési küzdelemben Magyarország azon az oldalon áll, ahova más országokból adóelkerülési céllal adóalapot hoznak, hiszen nálunk alacsony az adókulcs. Továbbá léteznek nagyon speciális ösztönző rendszerek, amelyek arra bírnak rá külföldi vállalkozókat, hogy a különböző ügyleteiket Magyarországra hozzák. Mindezek tudatában hazánk az agresszív adótervezésből inkább – adóbevételeken, tanácsadók foglalkoztatásán, banki díjakon és egyéb módon – csak profitál, mivel azok az ügyletek, amelyek ebbe a körbe sorolhatóak nagyon sok esetben Magyarországnak hasznot hoznak.

Kinek az életében hoz változást az Irányelv hatályba lépése? Vonatkoznak-e speciális szabályok az ügyvédekre?

Valójában nagy változást az ügyfél életében eredményez az Irányelv, illetve az abban foglaltak. Ha az ügyfél adótanácsot kér és az az adótanács bele tartozik az Irányelvben foglalt agresszív adóstruktúrák körébe, akkor az ügyfélnek számolnia kell azzal, hogy az adóstruktúra az adóhatósághoz el fog jutni. Közvetve tehát az ügyfél az, akinek ez hátrányt jelent, hiszen bele kell kalkulálnia, hogy ő már adótanácsot a konfidencialitás körében nem kaphat. Az Irányelv várhatóan a multinacionális vállalatok életét fogja leginkább megnehezíteni.

A bejelentetési kötelezettség közvetlenül azokat az adótanácsadókat terheli, akik ezeket a struktúrákat kialakítják, de nem csak azt terheli a jelentéstételi kötelezettség, aki a tanácsot adta, hanem azt is, aki a tanácsban megjelölt struktúrának a végrehajtásában részt vett. Itt kiemelendőek a bankok, valamint a könyvelők is azzal, hogy elvileg egy struktúráról elegendő egyszer bejelentést tenni. Az ügyvédi titoktartás keretében az ügyvédek több előnyben részesülnek, ebbe a körbe bele tartozik az is, hogy az ügyvédeket a jelentéstételi kötelezettség nem terheli. Azonban, ha ilyen adóstruktúra egy ügyfél esetében felmerül, akkor nekem, mint ügyvédnek kell felhívnom az ügyfél figyelmét a bejelentési kötelezettség fennállására. Ebben az esetben tehát magának az ügyfélnek kell a bejelentést megtennie.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Milyen információra kíváncsi a hatóság, hogyan zajlik a bejelentés?

A bejelentendő információk körét az Irányelv hatályba léptetéséről szóló magyar jogszabály már tartalmazza. Jelenleg a technikai részletek és a megvalósítás folyamata kialakítás alatt van, hamarosan megjelennek a bejelentés alapjául szolgáló megfelelő űrlapok és adóhatósági iránymutatások arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a bejelentést megtenni.

Milyen jogkövetkezménnyel kell számolnia annak, aki ezt a jelentéstételi kötelezettséget elmulasztja?

Azt mondja ki az Irányelv, hogy a szankciónak kellően elrettentőnek kell lennie ahhoz, hogy valaki ne mulassza el a bejelentési kötelezettségét, azonban ennek szabályozását és meghatározását már nemzeti hatáskörben hagyja. Hazánkban a jogalkotó az elrettentő szankció mértékét 500 ezer forintban állapította meg, azonban a mulasztás tárgyában kiszabott bírság az 1 millió forintot is elérheti, ha az adóhatóság az adózót felhívta bejelentésre, és ennek ellenére az nem jelenti be – tehát a szándékos mulasztás ténye megállapíthatóvá válik.

Tulajdonképpen a köznyelvben csak „offshore-ozás”-ként is ismert fogalom körébe tartozó tevékenységek felszámolása cél?

Az offshore-ozás felszámolása már sokféle módon zajlik, a mostani bejelentési kötelezettség sokkal tágabb célt tűz ki, mint az offshore-ozás megszüntetése. Nagyon sok olyan intézkedés volt már az elmúlt 3-5 évben, amivel gyakorlatilag ellehetetlenítették az offshore társaságok működését: a bankok már nem nyitnak számlát offshore társaságoknak, olyan dokumentációkat kell benyújtani, ami meglehetősen nehézkessé teszi a folyamatot, igazgatók már nem vállalnak el tisztséget offshore cégekben, különböző adózási feketelistára kerülnek azok, akik offshore vállalkozásokkal üzletelnek, valamint információt kell nyújtani az adóhatóság számára az offshore társaságok tulajdonosi köréről is. Az offshore rendszer lebontása tehát sok-sok éve folyik, és a DAC 6 Irányelvben foglalt agresszív adóstruktúrák elleni küzdelemnek a legfőbb iránya nem kifejezetten ez, de ez a tárgykör is bele esik.

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Mikortól alkalmazandóak az Irányelvben foglaltak, mikortól szükséges a jelentéstételi kötelezettséget vizsgálni?

Az Irányelvben foglaltak egyik neuralgikus pontja, hogy ugyan az első jelentéstételi kötelezettséget 2020. július 1-jével kell csak megtenni, de a bejelentés azon konstrukciókra is vonatkozik, amelyek végrehajtására 2018. június 25. óta került sor. A gyakorlatban az adótanácsadónak már most fel kellene hívnia az ügyfél figyelmét arra, hogy ha ma agresszív adótervezési konstrukciót érintő adótanácsot ad, azt 2020. augusztus 30-ig jelentenie kell a hatóság irányába. A jelentéstételi kötelezettség fennállását 2018. június 25-re visszamenőleg szükséges vizsgálni a vállalkozások életében.


Jalsovszky Pál – ügyvéd, közgazdász – fő szakterülete az adótervezés és a vállalatfelvásárlási ügyekben való szaktanácsadás. Saját irodáját, a Jalsovszky Ügyvédi Irodát 2005-ben egyedül alapította, jelenleg több, mint 30 munkatársat foglalkoztat. Az iroda ügyfélköre főként multinacionális és hazai kis- és középvállalatokból tevődik össze, melyek részére az adózási, adóstrukturálási és adóperes ügyek mellett társasági jogi, ingatlanjogi, tranzakciós és kereskedelmi jogi tanácsadást nyújt. A 2019-es évtől az iroda már peres eljárásokkal is foglalkozik. Szakmai tudását nemzetközi ügyvédi irodákban, valamint holland központú biztosítótársaságok pénzügyi és kontrolling osztályán alapozta meg. Közgazdász diplomáját 1994-ben szerezte Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1997-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen doktorált jogászként, majd 2002-ben tudását a Leideni Egyetemen Nemzetközi Adózás képzésén bővítette, mellyel LL.M diplomát szerzett. Rendszeresen pubikál különböző szakmai kiadványokban. Számos nemzetközi kiadvány által elismert adójogi szakember, köztük a Legal500 és a Chambers Europe piacvezető adójogászként tartja számon, a Best Lawyers 2012-ben az Év Adójogásza címet adományozta neki. 2015 óta a Budapesti Fesztiválzenekar felügyelőbizottságának tagja.