“A jogi piac digitalizációja szükségszerű és elengedhetetlen” – hangsúlyozza Ungváry Botond legaltech szakember, aki úgy véli, hogy hamarosan a mesterséges intelligenciát használó jogász fogja elvenni annak a jogásznak munkáját, aki azt nem használja. A legaltech fogalmáról, a jogi szoftverek hasznosságáról és jelentősségéről, a Digitális Jogász Nyilatkozat, mint a jogászi innováció motorja eredményességéről és a pályakezdő jogászság lehetőségeiről is beszélgettünk.
Mérnökinformatikus és jogász végzettséggel is rendelkezik. Hogyan kapcsolódott össze ez a két szakterület a pályáján, miként hasznosítja a munkája során e két egészen eltérő jellegű képzettséget és tudást?
Jogász diplomát szereztem elsőként, de már a pályaválasztás során gondolkoztam azon, hogy mérnök informatikus vagy jogász legyek-e. Motoszkált bennem a diploma után is a mérnök informatikus szak iránti érdeklődés, így jogvégzett pályakezdőként kezdtem el az utóbbi képzést a Budapesti Műszaki Egyetemen. Pályám a Magyar Telekomnál indult jogi előadóként, ezzel egy időben végeztem a mérnök informatikus szakot, így időközben kialakult bennem egy komolyabb érdeklődés is a jogi informatika iránt. A Telekomos jogi csoportnál már egy jogi innovációs lehetőségekkel foglalkozó csapat vezetője lettem. Munkám során mindkét végzettségem által megszerzett szaktudást hasznosítom, hiszen ma már szakemberként aktívan a legaltech területén tevékenykedem.
Hogyan definiálná a „legatech” fogalmat?
A jogászok hajlamosak mindent nagyon szűken definiálni, a jogi informatikának azonban van számos elfogadott megfogalmazása. Gyakran halljuk ezeket a kifejezéseket – melyeket szinonimaként használ a szakma – mint pl. legaltech, lawtech, vagy govtech. A legaltech jogi informatikát jelent, amely a jogi munka bármely műveletének digitális, informatikai technikai támogatását hozza létre. Alapvetően a legaltech arról szól, hogy a jogászok is digitális munkakörnyezetben dolgoznak, olyan haladó és fejleszthető funkciókat használva, amelyek jelentős részfeladatokat vesznek át a jogásztól a munkavégzése során. Kifejezetten gondolok itt az okosabb szoftverek fejlesztésére, amelyek automatizálják, vagyis a jogász helyett elvégzik a munkát. Klasszikusan ilyen a döntvénykeresés – ez már a jogi informatika része. Az AI, tehát a mesterséges intelligencia egy új területe ennek a széles palettának, ami most jelentős figyelmet kap. A legaltech egyelőre kizárólag a keresési problémákat old meg (pl. jogszabálykeresők), legalábbis itt Közép-Kelet Európában, ehhez képest a szövegszerkesztésben nagyon elmaradottak vagyunk, ugyanis a Microsoft Word és az ehhez hasonló szoftverek nincsenek a jogi munkához optimalizálva.
Foglalkozik szoftverfejlesztéssel is.
Óriási igény van a piacon a jogi szoftverekre, és egyre növekszik ez az igény, nem csak a jogász szakma, az ügyvédi irodák, hanem a vállalkozások oldalán is a management részéről. A mesterséges intelligenciától most mindenki azt várja, hogy 10-20%-át megspórolja az ember által elvégezhető munkának. Ez egy valid elvárás, bizonyos területeken abszolút bevethető, azonban tudni kell reálisan közelíteni az AI által nyújtott lehetőségekhez.
Én nem AI szempontú megoldásokra törekszem, inkább a klasszikus szoftverfejlesztés foglalkoztat. Egy ügyvédi iroda keretein belül működő legaltech csapat szakmai vezetőjeként tevékenykedem. Kifejezetten jogászoknak fejlesztünk szoftver-megoldásokat. Ügyfél igényre is tudunk egyedi megoldást nyújtani, de aktívan fejlesztünk egyéb termékeket is. Most éppen egy szövegszerkesztő szoftveren dolgozunk, mely az ősz folyamán kerül piacra.
Milyen egyéb szakmai tevékenységgel járul hozzá a legaltech hazai térnyeréséhez?
Tagja vagyok a Magyar Ügyvédi Kamara Informatikai Bizottságának, mely tanácsadó testületként működik. Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat delegáltjaként a tagozati digitalizációs stratégiát is gondoztam, és a jövőben is igyekszem ennek a jogi digitalizációs szemléletnek a hírvivője lenni. Próbálom az ügyvéd kollégák figyelmét a lehető legszélesebb körben felhívni arra, hogy ma már nem lehet a technológia elégséges ismerete nélkül munkát végezni, elengedhetetlen a jogi piac digitalizációja, szükséges beépíteni ezt a fajta gyakorlati tudást a mindennapi munkavégzésbe.
Az újító szándék vezérel, ez sodort a legaltech világába.
Oktatok is az ELTE jogi karán, ahol doktoranduszként a jogi norma informatikai leképezését kutatom – vagyis a jogi logika alkalmazási lehetőségeit a jogi norma szoftverré történő átírására. Célom, hogy olyan formális leíró rendszert találjak, ami lehetővé teszi, hogy egy az egyben átültessük az ember által alkotott szöveg formájában létező jogi normát szoftverbe. Gyakorlati példával szemléltetve ez annyit jelent, hogy hogyan fordítasz át pl. egy szerződéses szöveget működő szoftverré, hogy ettől az okos szoftvertől a szerződéssel kapcsolatos kérdésekre miként kaphatunk választ. Fontos kiemelnem, hogy nem cél a jogértelmezést kivenni a jogász kezéből, csak azt szeretném ‘megértetni’ a számtógéppel, hogy a szabályok logikai kapcsolatai hogyan épülnek fel, és ha egy szabály aktiválódik, akkor ez mely további szabályokat aktivál – vagyis hogy hogyan tud leképezni egy szoftver egy ”ha …, akkor …” feltételekből összeálló logikai sort. A kutatási témám persze nagyon elméleti, rengeteg matematikai képlettel és formulával dolgozom.
Létrehozta a Digitális Jogász Nyilatkozatot. Mit is jelent ez pontosan?
Ez egy kezdeményezés, vagy ha úgy tetszik jogi mozgalom. Én előálltam egy ötlettel, megfogalmaztam a nyilatkozatot és eljuttattam a megfelelő szakemberekhez, akik szintén jogi informatikával foglalkoznak. Az álláspontjukat kértem, látnak-e abban relevanciát, hogy egy nyílt levél keretében csatlakozásra szólítsunk fel egy szakmai közösséget. A csatlakozás tulajdonképpen annyit jelent, hogy aki aláírja a nyilatkozatot, az egyetértését fejezi ki a nyilatkozat tartalmával kapcsolatban. 13 pontból áll a nyilatkozat, amely a magyar jogász társadalmat érintő olyan fontos kérdésekre fókuszál, mint pl. a pályakezdők foglalkoztatása, a digitális készségfejlesztés szükségessége – életkortól függetlenül. Természetesen ezt még lehetett volna tovább bővíteni, de igyekeztünk olyan ügytípusokat kiemelni és a nyilvánosság elé tárni, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a legaltech témakörben a jövőre nézve. Az aláírás online zajlott a https://digitalisjogasznyilatkozat.hu oldalon, augusztus végéig volt lehetőség csatlakozni a kezdeményezéshez és szép számban alá is írták neves jogászok a nyilatkozatot. Az aláírók listája látható a nyilatkozat honlapján.
Mit vár a csatlakozás eredményességétől?
Ez más ágazatokban is bevett gyakorlat, hogy gyakran, amikor paradigmaváltásra van szükség, akkor a szakmai közösség egy csoportja – megtalálva a helyes szakmai irányt – egy szakmai manifesztó formájában közzétesz egy felhívást, hogy változtatni kell. A Digitális Jogász Nyilatkozat pl. felvet jogalkotást ösztönző problematikát is, ami az ügyvédi törvényt – az ügyvédek által végezhető további tevékenységek körét – érintené. Megjelenítjük azt a problémát is, hogy maga az jogi informatikai szolgáltatási tevékenység jelenleg Magyarországon nincs jelen, sem szakmailag, sem vállalkozási formában. Azok az ügyvédi irodák, akik szeretnének élni a jogi informatika adta lehetőségekkel arra kényszerülnek, hogy ne ügyvédi tevékenységként végezzék ezt a tevekénységet, az ügyvédi törvény ugyanis nem engedi, hogy egy ügyvéd pl. szoftvert fejlesszen. Szeretnénk felhívni a figyelmt továbbá a jogi informatika, mint szakmai terület készségszintű elsajátításának fontosságára is. Ma egy pályakezdő jogásznak nincs meg a kellő gyakorlati tudása az informatika területén, ami pedig nélkülözhetetlen lenne a hatékony munkavégzéshez, és az idősebb generáció sem mutat nyitottságot a legaltech felé. Szükség lenne pl. egy legal engineer szakra is Magyarország jogi egyetemein, amit szintén felvetettünk a kezdeményezésünkben. De kiemelt rávilágítunk a fenntarthatóság témakörére is, ami a technológiával való kísérletezésekre, a tesztelésre, az erőfeszítések optimalizálására is kiterjed.
A célunk az, hogy megmutassuk, létezik egy jogász társadalmi konszenzus, amely egy adott témakör fontosságára fel tudja hívni a figyelmet, amelyre a szakmai érdekközösségeknek, egyetemeknek reagálnia kell. Hivatkozási alapot kívánunk adni bármilyen lobbi tevékenységnek, mely a jövőben elindulhat a legaltech területén. Célunk továbbá, hogy tematizáljuk a szakma digitális transzformációját, annak érdekében, hogy a következő 4-5 évben szülessenek valós megoldások is. Bár elképzeléseink vannak, nem kész megoldásokkal álltunk elő, hanem olyan kérdéseket vetettünk fel, amik elindíthatnak egyfajta szakmai együttgondolkodást és eredményezhetik további, érdemi párbeszédek lefolytatását az adott témában. A szakma neves képviselői közül már többen fel is ajánlották támogatásukat.
Ön szerint az AI informatikai fejlesztések eredményei fel tudják majd váltani a jogászt, mint emberi munkaerőt? Kiszoríthatja lassan a mesterséges intelligencia a pályakezdőket a jogi piacról?
Nem gondolom, és nem is értek egyet azzal a munkáltatói mentalitással sem, ami egyre inkább megjelenik ma a jogász társadalomban, hogy arra számítanak, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével lassan a pályakezdő jogászokra nem lesz szükség. A Digitális Jogász Nyilatkozat egyik pontja is kifejezetten ezt a témát veszi górcső alá. Nincsen ugyanis válasza a szakmának arra, hogy milyen pályaképet fessünk le a most diplomázó, illetve a következő 5 évben diplomázó jogász generációnak, akik még sokan vannak, de már érezhetően nincsen rájuk akkora igény a munkaerőpiacon. Egyre több munkáltatótól hallom, hogy 30 évnél idősebb jogászokat keres munkaerőként, mivel egy pályakezdő még nem rendelkezik azzal a managment skillel, rutinnal, általános munkahelyi tapasztalattal, amivel már egy évek óta a pályán mozgó jogász igen. Az ügyvédek egyre növekvő számban az üzleti oldalról közelítik meg a témát és kizárólag a gazdaságossági szempontokat tartják szem előtt. Az én vízióm viszont az, hogy a mesterséges intelligenciát használó jogász fogja elvenni annak a jogásznak munkáját, aki azt nem használja.