“Problémát jelent, hogy az ügyvédségen kívül más jogi pályák – ügyészség, bíróság – csak nagyon kevés végzõst tudnak alkalmazni. Az ügyvédi pálya ennek ellenére nem vált teljesen zárt közösséggé. Kitörési pontot jelenthet ezen a területen a specializált tudás: az orvos-jogászok vagy a jogász-közgazdászok iránt komoly kereslet mutatkozik.” (Megjelent: Felsõoktatásról felsõfokon, 2003. március)
“A frissen diplomázott jogászoknak ahhoz, hogy bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzõk, vagy önálló ügyintézési jogkörrel rendelkezõ közigazgatási köztisztviselõk lehessenek, háromévi joggyakorlatot kell teljesíteniük. Csak ezután tehetik le a jogi szakvizsgát. A képzési idõ így összesen 16 félévig tart. Nem könnyû tehát a diplomához vezetõ út sem, de ezt követõen a jogi diploma sem jelent feltétlen jogi karriert. A fiatalok többsége azonban elszánt, és az oktatás rendszere is megengedi, hogy egy rugalmas munkaidejû állást bármikor beiktathassanak az egyetemi órák mellé. A pozícióharc, úgy tûnik, már az egyetem berkein belül elkezdõdik, hiszen a másod-, illetve a harmadéves hallgatók jellemzõen ügyvédi irodákban vállalnak munkát.
A túlképzés elérte felsõ határát, így ma már elõfordul, hogy ügyvédek is megélhetési gondokkal küzdenek. Csak Budapesten 4500 ügyvéd praktizál, közel annyi, mint az ország összes többi területén együttvéve. Problémát jelent, hogy az ügyvédségen kívül más jogi pályák – ügyészség, bíróság – csak nagyon kevés végzõst tudnak alkalmazni. Az ügyvédi pálya ennek ellenére nem vált teljesen zárt közösséggé. Kitörési pontot jelenthet ezen a területen a specializált tudás: az orvos-jogászok vagy a jogász-közgazdászok iránt komoly kereslet mutatkozik. Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszternek saját bevallása szerint kételyei vannak, de koncepciója nincs a jogásztúlképzéssel kapcsolatban. A jogi pályákra felvételizõkben tudatosítani kell, hogy széleskörû mûveltséget sajátíthatnak ugyan el az egyetemi évek alatt, a klasszikus jogi pályán való elhelyezkedésük korántsem garantált. A megszerzett diploma azonban sok területen képvisel értéket. A diplomát – csak a legjellemzõbb példákat kiragadva – szívesen látják nagyobb cégeknél a gazdaság, az államigazgatás és a politika területén is. A specializált tudással rendelkezõ jogászokért pedig valóságos harc folyik a piacon. Magyar Bálint oktatási miniszter optimistán látja a helyzetet, és bõvülést, illetve a kereslet növekedését prognosztizálja. Az Európai Unióhoz való csatlakozás vagy a szûnni nem akaró pereskedési hajlandóság folyamatosan fenntartja az igényt a jogvégzett munkaerõ iránt. A középiskolások jogi pálya iránti érdeklõdése pedig továbbra is lankadatlan. A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos felmérése szerint a továbbtanulni kívánó diákok körében a jogi karrier a pályaválasztási szándék listájának harmadik helyén áll a kommunikációs és gazdasági területet követve.”
