Milyen jogi eszközök állnak rendekezésére annak, akit zavar, hogy hangos a szomszéd kutyája? Mire számíthat a gazdi? - Az egyes eljárások előnyei, hátrányai és várható következményei!
Merre tovább, állatvédelem? - Egy hiánypótló kiadvány! - Bemutatták az Állatvédelmi jog című szakkönyvet
A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésről készült videó teljes terjedelmében megtekinthető itt!
publikáció
Az állat ideiglenes, majd végleges elhelyezésének kérdései a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban
Egy adott állat sorsa mindannyiunk felelőssége, elsősorban az állattartóé, aztán a környezeté, amely nem lehet közömbös, ha az állattartó az állattal rosszul bánik, s a bejelentés beérkeztétől a hatóságé is, hogy az állat számára legmegfelelőbb döntést hozza meg. Jelen cikk tárgya az állat ideiglenes majd végleges elhelyezésének jogszabályi alapja és joggyakorlata a jegyző előtti állatvédelmi eljárásban. Az intézkedés alapja az Ávtv. 45/B. §. A hatáskört az FVMR. 6. § (1) bek. biztosítja. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, állatvédelmi szakjogász, 2023-ban az Év Állatvédő Jogásza. Letöltés
publikáció
Az ebrendészeti hozzájárulás jogszabályi háttere és gyakorlata
Jelen elemzés bemutatja az ebrendészeti hozzájárulás jogintézményének jogtörténetét, jogszabályi hátterét és gyakorlati megvalósítását, valamint tárgyalja a helyi rendeletek hatályos szabályozását, a szabályozás során felmerülő jogértelmezési kérdéseket. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, állatvédelmi szakjogász, 2023-ban az Év Állatvédő Jogásza. Letöltés
hír
Az ügyészség büntetőjogi és közérdekvédelmi feladatai az állatvédelemben
Hogyan és miért lehet valakit eltiltani az állattartástól? Hogyan minősülhet egy szabálytalan kerítés tiltott vadászati eszköznek? - Ezekre a kérdésekre is választ kapunk!
hír
Időszerűvé vált az ebösszeírás jogintézményének újragondolása és újraszabályozása
Szakértői észrevételek és javaslatok!
publikáció
Gondolatok az ebösszeírásról
Az Állatvédelmi Törvény a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat részére az alábbi szerepek ellátását határozza meg kötelező és szabadon vállalható feladatként az állatvédelem területén: az önkormányzatok kötelező feladata az ebösszeírás, a kóbor ebekkel kapcsolatos feladatok ellátása, az állati eredetű melléktermék elszállításával, ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátása, vállalható feladata az ebrendészeti hozzájárulás meghatározásával és beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatot működtethet. Jelen cikk bemutatja az ebösszeírás jogintézmény jogtörténetét, jogszabályi hátterét és gyakorlati megvalósítását, külön hangsúlyt helyezve azon pontokra, amelyek tekintetében időszerűvé vált a...
publikáció
A veszélyesnek minősített ebek tartásának jogi szabályozása
Hazánkban a veszélyes eb fogalmát az ún. „pitbull törvény”, a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet vezette be. A jogszabály megkülönböztette a természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes ebet (pit bull terrier és keverékei), valamint a veszélyesnek minősített ebeket. A 49/2010. (IV. 22.) AB határozat 2010. szeptember 30-ával megsemmisítette a „pitbull törvényt”. A veszélyes eb ettől kezdve kizárólag az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb. Jelen cikk célja tájékoztatást nyújtani a veszélyessé minősített ebek tartására vonatkozó rendkívül szigorú szabályozásról. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi...
publikáció
Miért nem panasz vagy közérdekű bejelentés az állatvédelmi tárgyú bejelentés? – Az állatvédelmi hatóságok rossz gyakorlata az új panasztörvény tükrében
Az elmúlt időszak helytelen eljárásjogi besorolási gyakorlata több vármegyében ahhoz vezetett, hogy megfosztotta a bejelentő civil állatvédelmi szervezeteket az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (állatvédelmi tv.) 48. § (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló ügyféli jogaik gyakorlásától állatvédelmi ügyekben, így több esetben attól, hogy a meghozott döntés ellen jogorvoslat érdekében bírósághoz fordulhassanak. A Panasztörvény indokolása szerint a panasz és a közérdekű bejelentés kisegítő jellegű, szubszidiárius jogintézményként kerül szabályozásra. Vagyis olyan háttérbeli, kisegítő jellegű eszköztár, melyhez akkor nyúlunk, ha nincs az adott probléma megoldására kifejezetten létrehozott jogintézmény a jogalkotó részéről. “Mi tehát a Panasztv. valós funkciója? Tulajdonképpen egy...
publikáció
A veszélyes állatok tartásának jogi szabályozása
Annak ellenére, hogy a jogalkotó a veszélyes állatok tartását szigorúan szabályozza, és a szabályok megszegését szigorúan bünteti, napjainkban is egyre többen szereznek be és tartanak veszélyes állatokat. A baj akkor kezdődik, amikor az állattartó későn ébred rá, hogy a veszélyes állatok tartása olyan kompetenciákat igényel, amellyel nem rendelkezik. De milyen feltételei is vannak a veszélyes állatok tartasának? Mely jogszabályok és milyen követelményeket támasztanak? Ezt mutatja be a tanulmány. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, a Bojtár Jogsegélyszolgálat tanácsadója. Letöltés
