Címke: internet-jog

Dr. Nagy Zoltán

Tavaly november 23-án, Budapesten írták alá az Európa Tanács égisze alatt az ún. Cybercrime Egyezményt, amelyhez a tagállamokon kívül számos más ország is csatlakozott aláíróként. Ennek volt eredménye, hogy az idén április elsején hatályba lépett Btk. revízió elemei közé az egyezményben foglalt vállalásoknak megfelelõ változtatások is bekerültek. Ezek elsõsorban a számítógépes bûnözés hálózati jellegébõl fakadó kihívásokra próbálnak reagálni (mint pl. a jogosulatlan hozzáférés, az adatkikémlelés), de olyan új rendelkezések is születtek, melyek már rég fennálló problémákra reagáltak (mint pl. a vírusírás). Az egyezmény hatásairól, az ezt követõ kodifikáció eredményérõl és a magyarországi számítógépes bûnözésrõl általában Dr. Nagy Zoltánt, a PTE-ÁJK...

A közönség joga

Az elektronikus médiumok megjelenése jelentõs változásokat idézett elõ a nyilvános kommunikáció mûködésében. Összhangot kellett teremteni a rendelkezésre álló mûsorszolgáltatási lehetõségek szûkössége és a társadalomban jelen levõ vélemények sokfélesége között, ami a korábbinál szélesebb állami beavatkozást alapozott meg a médiumok mûködésébe. A sajtó szabadságáról a sajtó feladataira, a beszélõ egyéni érdekeirõl a közösség érdekeire helyezõdött a hangsúly. Letöltés

Az Internet technikai alapjai és egyes szabályozási kérdései

1. § Az Internet technikai alapjai Megszületése és legkezdetlegesebb formában való megvalósítása után három évtizeddel kevesek játékszerébõl globális méretekben ható tényezõvé vált, az információs forradalom kultikus fogalmává vált az a számítógép-hálózat, amely könyvtárakat, egyetemeket, akadémiai kutatóhelyeket, hatósági, üzleti és magánfelhasználókat kapcsol össze szerte a világon. Az Internet létrehozása körül az Amerikai Egyesült Államok Hadügyminisztériumának fejlesztési intézete, az ARPA bábáskodott az 1960-as évek végétõl kezdõdõen. Az ARPA dolgozta ki egy viszonylag kis kiterjedésû számítógép-hálózat létrehozásának alapelveit a legalapvetõbb alkalmazásokkal együtt. Ennek a munkának az eredményeként épült ki az ARPANET, amely 1969 óta mûködik és folyamatosan bõvül mind a bekapcsolt egységek száma,...

A kéretlen elektronikus reklámok szabályozása

A tanulmány a 2002. évi Médiakönyvben megjelent cikk kibõvített változata, a magyar szabályozás nagyobb terjedelmû kifejtésével. A XXVI. OTDK-n tovább bõvített változata az IHM különdíját kapta meg. Idézet a bevezetõbõl: “A felhasználókat naponta közvetlenül érintõ probléma a kéretlen elektronikus reklám alkalmazásának tömeges elterjedése. A spam rövid idõn belül, platformtól függetlenül, a direktmarketing közkedvelt eszközévé vált , amely az Internetes közegben elsõsorban e-mail-ben – de más szolgáltatásokon is -, a mobilhálózatokon pedig hirdetéstartalmú SMS-ekben terjed.” (Mivel a cikk 2002-ben készült, azóta több változás is történt a téma szabályozásában. Egyrészt az eredetileg illetékes felelõs szervként szereplõ HíF átalakult NHH-vá, másrészt a spammel...

Dr. Mayer Erika

Dr. Mayer Erika, a Nádas & Mayer ügyvédi iroda és a Páneurópa Jogász Unió (PJU) alapítója, egyben az Internet Szolgáltatók Tanácsa Választottbíróságának tagja. Ez második interjúnk a jogásznõvel, ezúttal az elektronikus kereskedelemrõl szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kerestük meg. Egész pontosan annak egy speciális rendelkezésérõl, az e-mailben terjedõ internetes kéretlen reklámról (spamrõl) érdeklõdtünk, melynek közösségi szinten való szabályozása az Európai Uniónak is nagy fejtörést okozott a közelmúltban.

Számítástechnikai Bûnözésrõl Szóló Egyezmény

Preambulum Az Európa Tanács tagállamai és a többi aláíró állam, Figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése; Felismerve a jelen Egyezményt aláíró többi állammal való együttmûködés erõsítésének fontosságát; Meggyõzõdve egy olyan közös büntetõjogi politika kialakításának szükségességérõl, melynek elsõdleges célja a társadalom védelmének biztosítása a számítástechnikai bûnözéssel szemben, többek között megfelelõ jogszabályok elfogadásával és a nemzetközi együttmûködés elõsegítésével; Tudatában a digitalizáció, a konvergencia és a számítástechnikai hálózatok folyamatos globalizációja által elõidézett mélyreható változásoknak; Tudatában annak a veszélynek, hogy a számítástechnikai rendszereket és az elektronikai információkat bûncselekmények elkövetésére is fel lehet használni, és a bûncselekményekkel összefüggõ...

Szerzõi jogi problémák az Interneten, a Napster-story és más fájlmegosztó módszerek

1. Bevezetõ Az Internet megszületése óta, a technikai lehetõségek bõvülésével szinte naponta jelentkezik az igény arra, hogy a jog választ adjon olyan kérdésekre, melyeket ez az új, határokat nem tisztelõ médium termel ki. A jog minden területe érintett, és a problémák nagy része nem is egy ország jogrendszerét érintik. A büntetõjog (számítógépes bûnözés, szerzõi jogsértések), a pénzügyi jog (hol adózzon egy nemzetközi szolgáltatásokat az Interneten kínáló cég, ha több országban is van servere?; mi lesz a telephely?; mi a helyzet az Internetes szerencsejátékokkal?), a polgári jog (személyiségi jogok megsértése, szellemi tulajdon védelme), az alkotmányjog (adatvédelem, kisebbségek védelme) mind adós válaszokkal....