Elsőként a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyitott hivatalos képviseleti irodát az új tagállamok közjegyzői szakmai szervezetei közül Brüsszelben. A Kamara célja, hogy az eddiginél hatékonyabban kísérje figyelemmel a közjegyzőséget, illetve a teljes magyar igazságszolgáltatást érintő uniós szintű szabályozás változásait.
Címke: közjegyzők
„Okirati turizmus” az EU-ban: Magyarország is célország
A fogorvosok mellett már a magyar közjegyzőket is gyakrabban keresik fel az Unió más tagállamaiból. Az uniós szabályozás szerint ugyanis a nem vitatott pénzkövetelésről bármely tagállam közjegyzője által kiállított okiratok bármelyik másik tagállamban előzetes peres eljárás nélkül, azaz közvetlenül végrehajthatók. Mivel a közjegyzőség működését és díjait nemzeti hatáskörben szabályozzák, a gazdaság szereplői előnyre tehetnek szert az egyes tagállamokban jelentősen eltérő hatósági díjak ismeretével.
Könnyebbé vált az Unión belül a külföldi követelések behajtása
Bár egyre több magyarországi vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Unión belüli pénzügyi kintlévőségeit közvetítő igénybevétele nélkül, a hosszadalmas és költséges peres eljárást elkerülve hajtsa be, erről a lehetőségről még mindig kevesen tudnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a legnagyobb exportárbevételű cégek mellett bankokat, könyvvizsgálókat és követeléskezelő cégeket hívott meg arra a június 30-án rendezett konferenciára, melyen részletesen bemutatták a vállalatoknak komoly könnyebbséget jelentő módszert.
Közjegyzői pecsét helyett minősített elektronikus aláírás
2006. május 1-jétől a közjegyzők országszerte minősített elektronikus aláírás használatával is biztosíthatják a digitális iratok hitelességét. Az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok ugyanolyan közokiratnak minősülnek majd, mint a „hagyományos” pecséttel ellátottak. Az e-közigazgatás elterjedésével az elektronikus közjegyzői okiratokat akár a többi nagy elektronikus ügyintézési rendszerhez is probléma nélkül hozzá lehet kapcsolni.
A Közjegyzői Kamara válaszlevele a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének
A Népszabadságban korábban megjelent “Nem mindegy, kinél szerződünk / Közokirat nem készülhet ügyvédnél” című cikkel kapcsolatban Dr. Kapás Katalin, a MOKK elnöke küldött levelet a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, melyet itt is közlünk.
A Közjegyzői Kamarához írt Magyar Ügyvédi Kamarai levél
A Népszabadságban megjelent “Nem mindegy, kinél szerződünk / Közokirat nem készülhet ügyvédnél” című cikkel kapcsolatban fordul az Ügyvédi Kamara elnöke Dr. Kapás Katalin elnök asszonyhoz.
A Magyar Ügyvédi Kamara reagál a Népszabadság közjegyői cikkére
A Népszabadság november 23-i számában “Nem januártól ellenőrzik a személyiket” címmel jelent meg tudosítás, mellyel kapcsolatban november 26-i, szombati számukban “Nem mindegy, kinél szerződünk” címmel és “Közokirat nem készülhet ügyvédnél” alcímmel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kérésére újabb cikk jelent meg.Figyelemmel arra, hogy mind az első tudósítás, mind a közjegyzői kamara közleménye alapján készült újabb cikk számos félreérthető, ténybelileg sem helytálló, az ügyvédség alapvető érdekeit sértő megállapítást tartalmaz, a Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalást tesz közzé.
Változzon-e a zálogjog? – A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint a jelenlegi gyakorlat gyorsabb és biztonságosabb
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) a vagyont és ingóságokat terhelő zálogjogok esetében nem tartaná szerencsésnek a jelenleg hatályos szabályozás megváltoztatását – erre a következtetésre jutottak a szakma képviselői a Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, melyet november elején rendeztek meg Budapesten.
A GVH 2004. évi beszámolóban tett ajánlása a közjegyzői szolgáltatások szabályozásának felülvizsgálatára
A Gazdasági Versenyhivatal számos versenyfelügyeleti eljárásában vizsgálta a szakmai kamarák önszabályozó tevékenységét, s tett versenypártoláson keresztül is észrevételeket a szakmai szabályozásokra vonatkozó jogszabály-előkészítések során. Ennek tapasztalatai alapján, a Gazdasági Versenyhivatal, a 2004. évi tevékenységére vonatkozó Országgyűlési Beszámoló ajánlásaival összhangban elkészítette javaslatát a szakmai és közjegyzői szolgáltatások szabályozásának felülvizsgálatára.
APEH: az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői tevékenység szünetelése
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2005. január 1-től hatályba lépő 14. § (8) bekezdése értelmében az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a bankszámla-fenntartási kötelezettséget is.