A véleménynyilvánítás szabadságának egyik garanciája, hogy a bíróságok az alapeljárás keretében is vizsgálják a terhelti állítás valóságtartalmát, és a terheltnek formalizált keretek között van lehetősége eljárási jogainak érvényesítésére – hangsúlyozta IV/604/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában az Alkotmánybíróság.
hír
Mikor sérül egy kormányzati tanácsadó képmáshoz fűződő joga? – Az Alkotmánybíróság döntést hozott
Egy közhatalmat nem gyakorló személy magánéletének védett részét a média nem hozhatja nyilvánosságra. Amennyiben viszont a közéleti vitának épp a magánélet egy szelete a tárgya, akkor ebben a körben a véleménynyilvánítás szabadságát kell előnyben részesíteni – szögezte le az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.21.039/2017/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt elutasító IV/1224/2018. számú határozatában.
hír
Jogviszonyok véleményvezérek és reklámozók között – Mit és hogyan érdemes rögzíteni az influenszer-szerződésben?
Ma már több időt töltünk a közösségi médiát böngészve, mint tévét nézve, rádiót hallgatva vagy újságot olvasva. Divatbloggereket és humoristákat követünk Instagramon, és YouTube-on nézünk utána, kinek mi a véleménye a kávéfőzőről, amelyet kinéztünk magunknak. A véleményvezérek, azaz az influenszerek mindennapjaink részévé, fontos közéleti szereplőkké váltak. Nem meglepő tehát, hogy a reklámszakma előszeretettel dolgozik velük: mind a feltörekvő, mind a nagyobb cégek szívesen veszik igénybe a véleményvezérek tartalommarketing-szolgáltatásait. De mire érdemes figyelni a szerződéskötéskor?
Bírált közszereplők – A közszereplők elleni rágalmazás és becsületsértés jogi megítélése
Ki és mikor számít közszereplőnek? Mit köteles eltűrni egy közszereplő? Meddig terjed a véleménynyilvánítás szabadsága közszereplők esetén, és mik a korlátai? Mik a rágalmazás és a becsületsértés büntetőjogi elhatárolásának szempontjai? – A közelgő Európai Parlamenti választásokat övező kiélezett politikai helyzetben nem árt tisztázni ezeket a kérdéseket.
publikáció
A személyiségi jogok polgári jogi védelme, különös tekintettel a közszereplők vonatkozásában
A tanulmány a személyiségi jogok polgári jogi védelmének kialakulását, hatályos szabályozását és a vonatkozó bírói gyakorlatot mutatja be, különös figyelmet fordítva a közéleti szereplők sajátos, enyhébb védelmére. A Szerző bírósági titkár. Letöltés
hír
Nyilvánosságra hozható-e engedély nélkül a közszereplőről készült fotó? – A szólás- és sajtószabadság személyiségvédelmi határai
Az Alkotmánybíróság friss határozatában hangsúlyozta: a nyilvános helyen, akár egy bírósági tárgyaláson készült, nem sértő, az érintett közszereplőt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításhoz kapcsolódik. A szólásszabadság személyiségvédelmi határainak meghatározásakor az Alkotmánybíróság következetesen annak tulajdonít döntő jelentőséget, hogy közügyek vitájában megfogalmazott álláspont képezi-e a vizsgálat tárgyát.
Bírálható közszereplők – Áprilisi Ab-mustra
Egy közszereplőnek az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikai megjegyzéseket – mondta ki az Alkotmánybíróság, amely egy másik ítéletében leszögezte: egy választási plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb áprilisi döntései.
hír
A pontosított közszereplői minőség szempontjai – Az Alkotmánybírság döntést hozott
Ki és mikor számít közszereplőnek? Mit köteles eltűrni egy közszereplő? Meddig terjed a véleménynyilvánítás szabadsága közszereplők esetén, és mik a korlátai? – Médiaszereplők nyilvánosság előtt zajló vitájában döntött az Alkotmánybíróság. Határozatában pontosította a közszereplői minőség szempontjait.
hír
Kiüresíthető-e a közszereplők magánszférához való alapjoga? – Egyéni szabadság csak másokkal együttműködve – Konferencia
Az egyén szabadságának és a közösség tagjaként viselt felelősségének összehangolása sokszor jelentős kihívások elé állítja a jogalkotókat, akiknek például nehéz általános jogi keretek kijelölésével megtalálni a megfelelő egyensúlyt a magánszféra védelméhez fűződő alapjog és a demokratikus közügyek megvitatására vonatkozó alapvető közérdek között – mondta az igazságügyi miniszter kedden Budapesten, egy konferencián.
