Címke: polgári jog

A közszereplők és közhatalom-gyakorlók személyiségvédelme

A tanulmány a személyiségvédelem intézményrendszerét, szabályozásának fejlődését a közéleti szereplőnek minősülő személyek, valamint az állam működésében részt vevők szempontjából mutatja be. Az általános személyiségvédelem egy több jogágat érintő jogintézmény: az általánosság szintjén a polgári jog szabályozási rendszerébe tagozódott be, a személyiségi jogok egyes részjogosítványai ugyanakkor közvetlenül kapcsolódnak a büntetőjoghoz, valamint más jogintézményekhez képest a személyiségi jogok megsértése kapcsán a jogalkalmazás szintjén is gyakrabban kerülnek felszínre alkotmányos kérdések. Ugyanez a komplexitás a tanulmány középpontjában álló speciális személyi körre vonatkozó személyiségvédelmi rendelkezéseket is jellemzi. A Szerző a hazai szabályozás kialakulásához vezető út bemutatása során a külföldi, illetve nemzetközi jogi előzmények mellett a...

A jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás, valamint a figyelmeztető jelzés felülvizsgálata iránti eljárások

A jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárás, valamint a figyelmeztető jelzés felülvizsgálata iránti eljárások

Az Európai Unióban az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek határokon átnyúló szabad mozgása egyre nagyobb mértéket öltött, mellyel egyenes arányban emelkedett a határon átívelő jogviták száma. A jogviták a családjog területén a gyermekeket érintően is megjelentek, éppen ezért az Európai Unió célul tűzte ki olyan igazságügyi együttműködés kialakítását, mely áthidalja az eltérő jogrendszerek közti különbségeket -többek között- a gyermekek jogellenes elvitelével összefüggésben. A gyermekek érdekeinek elsődleges nemzetközi dokumentuma a Gyermekek Jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény, melynek 11. cikke szerint a részes államok intézkedéseket tesznek, hogy megakadályozzák a gyermekek törvényellenes külföldre utaztatását és ott-tartását,...

A szerződésen kívül okozott kárért fennálló (deliktuális) felelősség

A tanulmány egyrészről a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség körét térképezi fel, illetve az így okozott károkért való felelősséget vizsgálja. A felelősség intézményének alakulása révén bemutatja a felelősség történeti gyökereit, ezzel is rávilágítva, hogy a fejlődési szakaszok ismerete milyen lényeges a felelősségi rendszer megértésében. A Szerző célja elsősorban a deliktuális (szerződésen kívüli károkozásért való) felelősség kialakulásának, fejlődésének főbb állomásaira történő rávilágítás. A deliktuális felelősség hazai tárgyi szabályait a régi, illetve az új Ptk. szabályainak összehasonlításával járja körül. A kutatás során vizsgálja, hogy a régi Ptk-hoz képest az új Ptk. jelentett-e szabályozásbeli változást, továbbá azt, hogy a bírói gyakorlatban milyen...

Eltérő kárfelelősségi mércék a szerződési jogban

A 2014. március 15. napján hatályban lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a magyar kártérítési felelősség rendszerét alapjaiban megváltoztatta, ugyanis a kártérítési felelősség korábbi, egységes szerkezetét megbontva, szétválasztotta a két felelősségi rendszert: a szerződésen kívül okozott károkért és szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget. A szétválasztás egyik döntő pontja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség objektív jogalapra helyezésével a kimentés megszigorítása volt. A tanulmány a kontraktuális felelősségi terület speciális kimentési rendszerét mutatja be. Ennek során mindenekelőtt röviden betekintést nyújt a kártérítési felelősség rendszerébe, majd kitér a magyar kártérítési felelősség korábbi és hatályos szabályozására, valamint a két felelősségi rendszer...

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat bírósági végrehajtásának gyakorlati kihívásai

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat bírósági végrehajtásának gyakorlati kihívásai

A kapcsolattartás kérdésköre a családjog egyik neuralgikus pontja. A kapcsolattartást sok vita övezheti jogerős határozattal történő szabályozását követően is, hiszen annak gyakorlatban történő betartása a mindennapokban megannyi konfliktust rejthet a kapcsolattartásra jogosult és kapcsolattartásra kötelezett között. A kapcsolattartás ily módon szoros együttműködést feltételez két olyan felnőtt embertől, akik egymással már nem akarnak életközösségben élni, de mint szülők életútjukat mégis örökre összeköti közös gyermekük. 2020. március 1-jével a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (Bpnt.)  7/A. címe bírósági hatáskörbe helyezte az addig közigazgatási eljárásként szabályozott, kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárást....

Visszatér az építményi jog – A régi-új jogintézmény pontos tartalma, bevezetésének indokai és várható hatásai – Szakértői összefoglaló!

Visszatér az építményi jog!

A régi-új jogintézmény pontos tartalma, bevezetésének indokai és várható hatásai - Szakértői összefoglaló!