Törvénytár


A kereséshez egy feltétel megadása is elegendő.

 

197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet

az extraprofit adókról * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,

a 30. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók

1. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2) *  Az e § szerinti különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, azzal, hogy nem tartozik a nettó árbevételbe

a) a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra),

b) a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel.

(3) A különadó mértéke

a) 2022-ben 10 százalék,

b) 2023-ban 8 százalék.

(4) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.

(5) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben megfizeti.

(6) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő hitelintézet, pénzügyi vállalkozás az e § szerinti kötelezettségét a megszűnését vagy a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(7) E § rendelkezéseit a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

(8) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(9) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

2. § (1) A kőolajtermék-előállító a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)-(11) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (3) bekezdés szerint meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.

(3) E § alkalmazásában a kőolaj világpiaci árkülönbözete a Platts Crude Oil Marketwire Brent (Platts Dated Brent-PCAAS0) tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzései Mid értékeinek (amerikai dollár/hordó) számtani átlaga és az Orosz Föderációból származó nyersolaj tárgyhavi hordónkénti beszerzési árainak számtani átlaga közötti különbség, ha az pozitív, azzal, hogy a kőolajtermék-előállító az adókötelezettség megállapításakor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, tárgyhavi átlagos amerikai dollár árfolyamát alkalmazza.

(4) A beszerzési ár a számla szerinti, amerikai dollárban meghatározott beszerzési ár, amely további beszerzéshez kapcsolódó költségekkel nem csökkenthető.

(5) *  A különadó mértéke 40 százalék.

(6) A kőolajtermék-előállító az e § szerinti különadó kötelezettséget - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg.

(7) E § rendelkezéseit a kőolajtermék-előállító első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

(8) A kőolajtermék-előállító a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(9) A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő kőolajtermék-előállító az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(10) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(11) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

3. § (1) A (2)-(10) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett - a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelője kivételével -

a) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő,

b) a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, és

c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő,

ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.

(2) Mentes az e § szerinti kötelezettség alól az (1) bekezdés szerinti termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.

(3) Az e § szerinti különadó alapja

a) a KÁT rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;

b) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;

c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult, a befogadó üzletszabályzata szerinti, a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének szorzata.

Az a) és b) pontban a termelő számára a Hivatal végleges határozatában megállapított jogosultság szerinti árat kell alkalmazni.

(4) Az e § szerinti különadó mértéke 65 százalék.

(5) Az (1) bekezdés szerinti termelő az e § szerinti különadó kötelezettséget - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megállapítja, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.

(6) E § rendelkezéseit az (1) bekezdés szerinti termelő első alkalommal a mérlegkör tagsági, a prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés megszűnése napját követő nap vagy - abban az esetben, ha a termelő a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést - a kereskedelmi üzem megkezdésének napját magában foglaló teljes adóévére, de legkorábban 2022-ben kezdődő, utoljára a 2023. december 31. napját magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

(7) Az (1) bekezdés szerinti termelő a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak egyes hónapjaira az e § szerint fizetendő különadót 2022. szeptember 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(8) A megszűnő vagy az e § szerinti különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő, az (1) bekezdés szerinti termelő az e § szerinti kötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

(9) Az e § szerinti különadó adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(10) Az e § szerinti különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

4. § *  (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás (a továbbiakban e §-ban: befektetési vállalkozás), továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet (a továbbiakban e §-ban: hitelintézet), valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy a Bszt. 6. § a)-c) pontjában meghatározott, a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után a (2)-(10) bekezdésben foglaltak szerinti tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) Az e § szerinti tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára), azzal hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) Az e § szerinti tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.

(4) Az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.

(5) Mentesül az e § szerinti kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha

a) a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja,

b) magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségében) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik.

(6) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon ezer forintra kerekítve vallja be és fizeti meg.

(7) E § rendelkezéseit első alkalommal a 2022. szeptember 20. napjáig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

(8) Az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-ig, ha 2022. augusztus 1. és 2022. augusztus 31. között válik az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává. Ha az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személy 2022. augusztus 31-ét követően válik az e § szerinti tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti, a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon a Bszt. szerinti határon átnyúló szolgáltatásként végző személyt.

(9) Az e § szerinti tranzakciós illeték adónak minősül. Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(10) Az e § szerinti tranzakciós illetékből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

2. A légitársaságok hozzájárulása

5. § (1) Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység.

(2) *  A hozzájárulás fizetésére kötelezett az az Lt. szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.

(3) A hozzájárulás alapja az (1) bekezdés szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, a (2) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve.

(4) A hozzájárulás mértéke

a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található, utasonként 3900 forint,

b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként 9750 forint.

(5) A hozzájárulást azon induló utasok száma után kell az önadózás szabályai szerint megállapítani és a (7) bekezdés szerint bevallani, akik esetében az indulás időpontja a (7) bekezdés szerinti bevallási időszakra esik.

(6) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.

(7) A hozzájárulás fizetésére kötelezett bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatóság e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványán.

(8) A hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig fizeti meg.

(9) A hozzájárulással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. Az e §-ban nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A hozzájárulásból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

3. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályaitól való eltérés

6. § 2022. július 1. és 2022. december 31. között - a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §-ától eltérően - a cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján az 1. mellékletben meghatározott összeg.

4. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szabályaitól való eltérés

7. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. § (1) bekezdésétől eltérően 2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) után - a Gyftv. 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek és az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabály szerinti tápszerek kivételével - a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdést első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérés

8. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvénytől (a továbbiakban: Távhő. törvény) eltérően a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül.

(2) E § alkalmazásában

1. feldolgozóipari gyártó: a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó;

2. bioetanol gyártó: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 KN-kód szerinti, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből denaturálással előállított, 2207 20 00 KN-kód szerinti alkoholterméket gyártó;

3. keményítő, keményítőtermék gyártó: a TEÁOR 106201 szakmakód szerinti tevékenységet végző;

4. napraforgóolaj gyártó: a TEÁOR 1041 szakmakód szerinti tevékenységet végzők közül a 1512 11 10, 1512 11 91, 1512 19 10, 1512 19 90, 1516 20 95, 1516 20 98 vámtarifaszámú terméket gyártó.

(3) A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2022. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

(4) A Távhő. törvénytől eltérően a feldolgozóipari gyártó a 2023. adóévre fizetendő adóelőlegét a 2023. adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2023. január 20-áig bevallja, és havonta egyelő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

(5) E § rendelkezéseit a feldolgozóipari gyártó első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévére alkalmazza.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés

9. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (2) bekezdésétől eltérően a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

10. § Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,

b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,

c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka,

azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

11. § Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja

a) a 10. § a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,

b) a 10. § b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,

azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.

12. § *  (1) A 10. § szerinti közterhet a 2022. július 1-jétől létrejött, Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell megfizetni.

(2) Az állami adó- és vámhatóság 2022. július 10-éig honlapján közzéteszi a 10. § szerinti közteher-mértékeket, valamint a 9. § szerinti összeget és a nyugellátás 11. § szerint meghatározott alapját.

7. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény szabályaitól való eltérés

13. § (1) A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-ától eltérően a Neta tv. alkalmazásában

a) VTSZ szám: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám;

b) szörp: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti gyümölcsszörp, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti víz- és kivonat alapú szörp, valamint a 2106 VTSZ szám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmény, amelyet cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok, adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával állítottak elő.

(2) A Neta tv. 2. §-ától eltérően népegészségügyi termékadó-köteles a 2. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt termék.

(3) A Neta tv. 6. §-ától eltérően az adó összegét a 2. melléklet szerinti táblázatban meghatározott adómérték alkalmazásával kell megállapítani.

(4) A Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.

(5) E § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

8. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szabályaitól való eltérés

14. § (1) A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, a Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban: adóalany) a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére - az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévére - és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítani, fizetni és bevallani az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(2) A pótadó alapja a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben - az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben - az ezen adóévi, a 2023-ban kezdődő adóévben a 2023-ban kezdődő adóévi, az (1) bekezdés szerinti tevékenységből származó, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel (e § alkalmazásában a továbbiakban: nettó árbevétel), figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra.

(3) A távközlési pótadó mértéke a (2) bekezdés szerinti adóalap

a) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

c) 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,

d) 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

(4) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes nettó árbevételben képvisel.

(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha 2022. június 1-jét követően az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző jogalany az (1) bekezdés szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.

(6) Nem kell a (4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy az (5) bekezdésben említett ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

(7) Az adóalanynak

a) 2022. november 30-ig a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévre a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján a (3) bekezdés szerinti adómértékkel, a (8) bekezdésre figyelemmel megállapított összegű;

b) a 2023-ban kezdődő adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a 2023-ban kezdődő adóévre a 2022. évre megállapított pótadóval egyező összegű

pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallani.

(8) A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a pótadó összege az adóévi, (2) bekezdés szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással, 365 napos időszakra számított összege alapján a (3) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

(9) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.

9. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szabályaitól való eltérés

15. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvénytől (a továbbiakban: Pti. tv.) eltérően a Pti. tv.-t a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is - az e §-ban meghatározott eltérésekkel - alkalmazni kell.

(2) E § alkalmazásában határon átnyúló szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint meghatározott határon átnyúló szolgáltatás.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzett műveleteire a Pti. tv.-nek a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-ig, ha e § rendelkezései alapján a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává válik 2022. július 1-jétől. Ha az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy 2022. július 1-jét követően válik e § rendelkezései alapján a tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az (1) bekezdés szerinti, Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személyt.

(5) A Pti. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a Pti. tv. 7. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint.

(6) A Pti. tv. 7. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer forint a Pti. tv. 6. § (1) bekezdés c) pontja esetében átutalásonként, illetve kifizetésenként, ha a tranzakciós illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett.

10. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény szabályaitól való eltérés

16. § (1) A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény (a továbbiakban: Bizta tv.) szerinti biztosító (e § alkalmazásában a továbbiakban: biztosító) a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) fizetésére köteles.

(2) A pótadó alapja

a) a Bizta tv. szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, valamint

b) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, Bizta tv. szerinti biztosítási díj (a továbbiakban: biztosítási díj) összege.

(3) A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész

aa) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,

ab) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék,

ac) 18 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék, valamint

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész

ba) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,

bb) 1 milliárd forintot meghaladó, de 18 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,

bc) 18 milliárd forintot meghaladó része után 6 százalék.

(4) A pótadó mértéke a 2023. január 1. és 2023. december 31. között keletkezett adóalap esetén

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adóalaprész

aa) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 2 százalék,

ab) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék,

ac) 36 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék, valamint

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti adóalaprész

ba) 2 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

bb) 2 milliárd forintot meghaladó, de 36 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék,

bc) 36 milliárd forintot meghaladó része után 3 százalék.

(5) A biztosítónak

a) *  2022. november 30-ig a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével a (4) bekezdés szerinti adómértékkel, a (7) bekezdésre figyelemmel számított,

b) 2023. május 31-ig a (3) bekezdés szerinti adómértékkel számított, 2023. január 31-ig bevallandó pótadóval egyező összegű pótadóelőleget kell megállapítani, megfizetni és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallani.

(6) A biztosítónak a (3) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2023. január 31-ig, a (4) bekezdés szerinti adómértékekkel számított pótadót 2024. január 31-ig kell megállapítania, megfizetnie és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallania. Ha a megfizetett pótadóelőleg összege több, mint a pótadó bevallott összege, a különbözetet az adóalany a pótadóbevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.

(7) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) és (4) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.

(8) A (7) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.

(9) Nem kell a (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (8) bekezdésben meghatározott ügyleteket nem az e §-ban foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

(10) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.

11. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szabályaitól való eltérés

17. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 110. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az adó mértéke a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 5375 forint/ezer kilogramm.

(2) A Jöt. 110. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően az adó mértéke az LPG-re egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 14 685 forint/ezer kilogramm.

(3) A Jöt. 110. § (1) bekezdés f) pontjától eltérően az adó mértéke a földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 32 forint/nm3, egyébként 0,3492 forint/kWh.

(4) A Jöt. 110. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően az adó mértéke a villamos energiára 358,50 forint/megawattóra.

(5) A Jöt. 110. § (1) bekezdés h) pontjától eltérően az adó mértéke a szénre 2905 forint/ezer kilogramm.

18. § (1) A Jöt. 125. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően az adó mértéke a kisüzemi sörfőzdében előállított sörre 900 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok.

(2) A Jöt. 125. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke más sörre 1800 forint/hektoliter/tényleges alkoholtartalom fok.

(3) A Jöt. 128. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a habzóborra 18 100 forint/hektoliter.

(4) A Jöt. 129. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke a más egyéb csendes erjesztett italra 10 900 forint/hektoliter.

(5) A Jöt. 130. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az egyéb habzó erjesztett italra 18 100 forint/hektoliter.

(6) A Jöt. 131. § (2) bekezdésétől eltérően az adó mértéke a köztes alkoholtermékre 28 100 forint/hektoliter.

(7) A Jöt. 132. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjától eltérően az adó mértéke a bérfőzött párlatra 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz.

(8) A Jöt. 132. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az adó mértéke az alkoholtermékre 565 840 forint/hektoliter tiszta szesz. Az adóraktár engedélyese az általa a 2022. június 30-án hatályos szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékot az e bekezdés szerint megállapított adóterhet viselő termék után a Jöt. 21. §-ától eltérően 2022. december 31-ig egészíti ki a Jöt. 21. §-ában meghatározott összegre, és a kiegészítésig terjedő időszakban nem alkalmazandó a Jöt. 15. § (7) bekezdése és a Jöt. 21. § (9) bekezdése.

19. § A Jöt. 145. § (1) bekezdés a)-g) pontjától eltérően a jövedéki adó mértéke

a) a cigarettára

aa) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 27 800 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 40 800 forint/ezer darab,

ab) 2023. január 1-jétől 29 500 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab,

b) a szivarra, a szivarkára

ba) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 620 forint/ezer darab,

bb) 2023. január 1-jétől a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 840 forint/ezer darab,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra

ca) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,

cb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,

d) a töltőfolyadékra

da) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 31,5 forint/milliliter,

db) 2023. január 1-jétől 33 forint/milliliter,

e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott

ea) egyszer használatos termékeire 2022. július 1-jétől 35 forint/darab (szál),

eb) folyadékára 70 forint/milliliter,

f) a füst nélküli dohánytermékre

fa) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,

fb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm,

g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre

ga) a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 24 780 forint/kilogramm,

gb) 2023. január 1-jétől 25 960 forint/kilogramm.

12. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szabályaitól való eltérés

20. § (1) A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben - az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben - a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve - több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve - kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót (e § alkalmazásában a továbbiakban: pótadó) kell megállapítania, megfizetnie és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallania.

(2) Az az adóalany, amelynek nincs a 2021. évben kezdődő adóéve, a Kiskeradó tv. szerint a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve - több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve - adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallani.

(3) A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, a pótadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele, a pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.

21. § (1) A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a fizetendő kiskereskedelmi adó összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított összege alapján a Kiskeradó tv. 6. §-a szerint, a 2023-ban kezdődő adóévtől a (2) bekezdés szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

(2) A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:

a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,

b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,

c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,

d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.

(3) A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell megállapítani.

13. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szabályaitól való eltérés

22. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjától eltérően a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek

a) a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel - 48 százaléka,

b) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében 42 százaléka, amennyiben a bányajáradék Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint számított mértéke a 42 százalékot nem éri el,

c) a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében - a Bt. 20. § (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt kivétellel - 36 százaléka.

(2) Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontját kell alkalmazni.

23. § A Bt. 20. § (4a) bekezdésétől eltérően, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap × (PTTF - 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a bányajáradék 22. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja, és az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében a Bt. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).

24. § A Bt. 20. § (4b) bekezdése nem alkalmazható.

25. § (1) A Bt. bányajáradék számítási szabályait a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kőolaj és szénhidrogén földgázra (a továbbiakban együtt: szénhidrogén) megállapított mezők esetében - a Bt. 20. § (3) bekezdésében meghatározott kategóriánként - a bányavállalkozó - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni.

(3) A bányavállalkozó nem köteles a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállásának megállapítását a bányafelügyelettől kell kérelmezni, a kérelem alapjául szolgáló indokok bemutatásával.

(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti kérelem alapján, ha az abban foglalt indokok fennállnak, megállapítja az akadály vagy a vis maior fennállásának tényét és a kérelmező bányavállalkozóra vonatkozó csökkentett kitermelési mennyiséget. A bányafelügyelet a megalapozatlan kérelmet elutasítja.

(5) Ha a bányavállalkozó a (2) bekezdés szerinti kitermelési mennyiséget, illetve a (4) bekezdés szerint engedélyezett kitermelési mennyiséget bányafelügyeleti engedély hiányában nem teljesíti, a bányafelügyelet a szabálytalanul gyakorolt bányászati tevékenységre vonatkozó, a Bt. 41. §-ában meghatározott szankciókat alkalmazza, azzal, hogy közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható. A jogsértés miatt kiszabott bírság mértéke nem lehet kevesebb, mint a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összege. A bírság mértéke tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti bírságmaximumot nem kell figyelembe venni.

14. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet eltérő alkalmazása

26. § Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet1.) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték a 2022. évben nem lehet kevesebb, mint 260 000 forint/tonna,

b) a Rendelet1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fajlagos érték a 2023. évben nem lehet kevesebb, mint 230 000 forint/tonna,

c) a Rendelet1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban meghatározott fajlagos érték a 2022. évben nem lehet kevesebb, mint 40 000 forint/MWh, és

d) a Rendelet1. 5. § (1) bekezdés a) pontjában, a Rendelet1. 6. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjaiban meghatározott fajlagos érték 2023-ban nem lehet kevesebb, mint 35 000 forint/MWh.

15. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 13. és 14. alcím, a 28. §, a 30. §, valamint a 3. melléklet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) *  E rendeletnek az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2022. (VII. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 5. § (2) bekezdését 2022. július 1-jétől kell alkalmazni.

(4) *  E rendeletnek a Módr.-rel módosított 2. mellékletét az adó alanya 2022. július 1-jétől alkalmazhatja.

(5) *  E rendeletnek a Rezsivédelmi Alap növeléséhez szükséges intézkedésekről szóló 279/2022. (VII. 30.) Korm. rendelettel módosított 2. § (5) bekezdését 2022. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

28. § A 13. alcímet és a 14. alcímet nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.

29. § E rendelet vonatkozásában a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át nem kell alkalmazni.

30. § * 

1. melléklet a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelethez

A cégautóadó havi mértéke

A B C D

1.

Teljesítmény (kW)
„0”-„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén „6”-„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén „5”; „14-15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén
2. 0-50 30 500 forint 16 000 forint 14 000 forint
3. 51-90 41 000 forint 20 000 forint 16 000 forint
4. 91-120 61 000 forint 41 000 forint 20 000 forint
5. 120 felett 81 000 forint 61 000 forint 41 000 forint

2. melléklet a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelethez

A népegészségügyi termékadó-köteles termék

A B C
1. Adóköteles termék Adómérték
2. a) Üdítőital



3. * 



aa)
a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó - energiaitalnak, szörpnek nem minősülő - olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a
- legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint
- legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek
kivételével



23 forint/liter



4. * 


ab)
a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó - energiaitalnak, szörpnek nem minősülő - olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, a
- legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek, valamint
- legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek
kivételével



8 forint/liter


5.


ac)
a szörp, mely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a
- a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonatalapú szörpök, valamint
- a legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök
kivételével


310 forint/liter


6.


ad)
a szörp, mely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, a
- a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonatalapú szörpök, valamint
- a legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök
kivételével


105 forint/liter
7. *  b) Energiaital
8. *  ba) a bb) alpont hatálya alá nem tartozó, 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és metil-xantin-tartalma meghaladja a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget 65 forint/liter
9. *  bb) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza és ginsenget, L-arginint vagy legalább 10 milligramm/100 milliliter mennyiségű taurint vagy ezek kombinációját tartalmazza 390 forint/liter
10. c) Előrecsomagolt cukrozott készítmény


11.


ca)
a 1704, a d) pont hatálya alá nem tartozó 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, valamint a 1905 10 és a 1905 40 VTSZ szám alá tartozó termékeket

210 forint/kilogramm
12. *  cb) a 1704, a d) pont hatálya alá nem tartalmazó 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, ide nem értve
- azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,
- a 1905 10 és a 1905 40 VTSZ szám alá tartozó termékeket, valamint
- a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti vizes zsömlét és tejes kiflit
65 forint/kilogramm





13.





cc)
a 1806 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy amely hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz,
- a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek és
- a ce) pont hatálya alá eső termékek kivételével





210 forint/kilogramm


14.


cd)
a 1806 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg,
- a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek és
- a ce) pont hatálya alá eső termékek kivételével


65 forint/kilogramm

15.

ce)
a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot és édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget meghaladja
110 forint/kilogramm

16.

cf)
a 1806 10 VTSZ szám alá tartozó, 40 gramm/100 gramm mennyiségnél alacsonyabb kakaótartalmú olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg
40 forint/kilogramm
Sós snack
17. *  d) Ropogtatnivaló (snack)
17/a. *  da) a 1904, 1905, 2005 20 20, 2005 99, 2008 VTSZ szám alá tartozó, gabona, burgonya, zöldség vagy olajos magvak felhasználásával készült, sütött, extrudált, pirított, puffasztott vagy pörkölt és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha
- sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget, vagy
- telített zsírsavtartalma meghaladja a 2 gramm telített zsírsav/100 gramm mennyiséget,
ide nem értve:
- a kenyeret,
- a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti, legfeljebb 2 gramm só/100 gramm sótartalmú sütőipari terméket,
- a db) alpont szerinti terméket
- a dc) alpont szerinti terméket
390 forint/kilogramm
17/b. *  db) a 2008 VTSZ szám alá tartozó, legalább 90%-ban olajos magvakat tartalmazó, hozzáadott zsiradék felhasználása nélkül előállított termék 90 forint/kilogramm
17/c. *  dc) a 1905 VTSZ szám alá tartozó, legfeljebb 1 gramm só/100 gramm sótartalmú
- hozzáadott cukrot tartalmazó, legfeljebb 25 gramm cukor/100 gramm cukortartalmú termék
- olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert sem tartalmaz
65 forint/kilogramm
Ételízesítő



18.



e)
a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó - gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő - termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget, kivéve
- a mustárt,
- a ketchupot és
- az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg
a 15 gramm só/l00 gramm mennyiséget



390 forint/kilogramm
vagy 390 forint/liter
19. f) Ízesített sör

20.

fa)
olyan ital, amely sört és hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ideértve azt az esetet is,
ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert

33 forint/liter

21. * 

fb)
olyan ital, amely sört tartalmaz és hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert
10 forint/liter
22. g) Alkoholos frissítő


23.


ga)
a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező,
2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot és hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert


33 forint/liter


24. * 


gb)
a legfeljebb 5 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkező,
2208 VTSZ szám alá tartozó olyan ital, amely üdítőitalt vagy adalékanyagot tartalmaz és hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy
édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget nem haladja meg, ideértve azt az esetet is, ha valamely összetevője tartalmaz cukrot, illetve édesítőszert


10 forint/liter
25. h) Gyümölcsíz


26.


ha)
a 2007 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével

780 forint/kilogramm


27.


hb)
a 2007 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 35 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsem, extrazselé, marmelád és különleges minőségű lekvárok kivételével

260 forint/kilogramm
28. i) Csemege


29.


ia)
a d) pont hatálya alá nem tartozó 1904, a 2006, a d) pont hatálya alá
nem tartozó, olajos magvak felhasználásával készült 2008 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, ha cukortartalma meghaladja a 15 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, a 8 gramm/100 gramm rosttartalmat elérő termék kivételével


210 forint/kilogramm


30. * 


ib)
a d) pont hatálya alá nem tartozó 1904, a 2006, a d) pont hatálya alá nem tartozó, olajos magvak felhasználásával készült 2008 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma
a 15 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, a 8 gramm/100 gramm rosttartalmat elérő termék kivételével


65 forint/kilogramm
31. j) Előrecsomagolt édes, sós tészta


32.


ja)
a 1901 20, 1902, a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó 1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, vagy amely hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaz, ide nem értve a jc) alpont hatálya alá tartozó termékeket

210 forint/kilogramm


33.


jb)
a 1901 20, 1902, a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó
1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmaz, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot tartalmaz, és cukortartalma a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget nem haladja meg, ide nem értve a jc) alpont hatálya alá tartozó termékeket


65 forint/kilogramm

34.

jc)
a 1901 20, 1902, a c) és d) pont hatálya alá nem tartozó
1905 90 80 VTSZ szám alá tartozó olyan termék, amely sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget

210 forint/kilogramm

3. melléklet a 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelethez *