Törvénytár
2002. évi LV. törvény
a közvetítői tevékenységről *
Az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § (1) * E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári és közigazgatási jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
(2) * E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre, kivéve ha a külön törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kiadott rendelet másként rendelkezik.
(3) * Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gondnoksági perekben, származási perekben, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, az örökbefogadás felbontása iránti perekben, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben, a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perekben, valamint a végrehajtási perekben. A házassági perekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvénytelenségének, továbbá érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapításához és a házasság felbontásához.
(4) * A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.
A közvetítés fogalma
2. § * A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja – összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal – a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozásának elősegítése.
A közvetítő feladata
3. § A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.
II. Fejezet
A KÖZVETÍTŐ MŰKÖDÉSE
A közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételei
4. § (1) * Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (a továbbiakban: jogi személyekről) közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.
(2) *
(3) *
5. § * (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a – cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló – természetes személyt, aki
a) * felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, felsőfokú végzettséghez kötött legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzést elvégezte,
c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek
a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és
b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.
(3) A bejelentő a névjegyzékbe történő felvételért díjat köteles fizetni.
(4) * A természetes személy a jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.
(5) * Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat véglegessé válásától számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.
(6) * Ha a természetes személyt azért kell törölni a névjegyzékből, mert a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a természetes személy mindaddig nem vehető fel ismételten a névjegyzékbe, amíg az elmaradt továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti.
5/A. § * Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás végleges vagy jogerős befejezéséig kezeli.
5/B. § * Közvetítői tevékenységet a 4. §-ban felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár, bíró vagy rendelkezési állományba helyezett bíró is elláthat (a továbbiakban: bírósági közvetítés).
A névjegyzék
6. § (1) A névjegyzék tartalmazza a természetes személy
a) * családi és utónevét, valamint születési nevét,
b) születési helyét, idejét, anyja nevét,
c) * felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, a közvetítői szakmai képzés (szakmai továbbképzés) elvégzését igazoló okirat számát, keltét,
d) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát,
e) közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját,
f) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal,
g) * szakterületét, amelyet a bejelentésben megjelölt,
h) * irodájának címét (postacímét), telefonszámát, e-mail címét,
i) által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől,
j) * közvetítői tevékenységével kapcsolatos közleményeit „közlemények” megjelöléssel,
k) * lakcímét (postacímét), telefonszámát, e-mail címét,
l) *
m) * szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével,
n) * közvetítői igazolványának számát, és
o) * 38/G. § szerinti alávetési nyilatkozat megtételének tényét.
(2) A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy
a) elnevezését,
b) * székhelyét, telefonszámát, e-mail címét,
c) * nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát, valamint adószámát,
d) az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott alkalmazottjának az (1) bekezdésben felsorolt adatait,
e) * által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől,
f) * névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát és
g) * közvetítői tevékenységével kapcsolatos közleményeit „közlemények” megjelöléssel.
(2a) * Az (1) és (2) bekezdés szerinti névjegyzék – az (1) bekezdés a)–c), k) és m) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) * A névjegyzék adatai – a 6. § (1) bekezdés b) és k) pontjában foglaltak kivételével – nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé.
(4) *
(5) * A névjegyzékben kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
7. § (1) *
(2) Közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel.
(3) A jogi személy közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.
(4) * Jogi személy 38/G. § szerinti alávetési nyilatkozata érvényességének feltétele, hogy van a jogi személy nevében eljáró olyan természetes személy közvetítő, aki tett ilyen nyilatkozatot és azt nem vonta vissza.
A névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentés *
8. § (1) * A névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentést egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani.
(2) * A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell – a 6. § (1) bekezdés d), e) és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével – tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdés c), f) és m) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratokat.
(3) *
(4) *
(5) *
(6) *
9. § * A miniszter hivatalból indult eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. A miniszter a kiállított közvetítői igazolványt a közvetítőnek az átvétel igazolása mellett átadja, vagy azt postai úton, hivatalos iratként megküldi a közvetítő részére.
A közvetítői tevékenység szüneteltetése
10. § (1) A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti.
(2) * A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző harminc nappal köteles bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében.
(3) A természetes személy csak abban az esetben kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.
(4) * A miniszter a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.
A névjegyzékből való törlés
11. § (1) * A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha
a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,
b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,
c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,
d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
e) a közvetítői tevékenysége szüneteltetésének megkezdésétől számított öt év anélkül telt el, hogy bejelentette volna a szüneteltetés befejezésének tényét,
f) azt a természetes személy kéri – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel –, vagy
g) meghalt.
(2) A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha
a) * a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,
b) * nem felel meg az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak,
c) a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel,
d) * a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,
e) * azt – a (3) bekezdés szerinti kivételekkel – a jogi személy kéri.
(3) * A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A természetes személy és a jogi személy nem kérheti a névjegyzékből való törlést, amíg vele szemben vizsgálat van folyamatban, vagy természetes személlyel szemben a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának megállapításával kapcsolatos hivatalból indított eljárás van folyamatban.
(4) * Az (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés d) pontja esetében figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható.
(5) * A miniszter a névjegyzékből törölt személynek a törlés időpontjában – jogszabály alapján – nyilvántartott adatait a névjegyzékbe történő ismételt felvétel e törvény szerinti feltételeinek ellenőrzése, hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése céljából kezelheti és azokat kizárólag az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. A névjegyzékből törölt személy tekintetében kezelt adatok törlése iránt a miniszter a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével gondoskodik.
12. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.
(2) * A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított nyolc napon belül visszaszolgáltatni.
A közvetítő továbbképzésben való részvételi, adatváltozás bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége *
12/A. § * (1) A közvetítői tevékenység megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében – a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szintentartása, fejlesztése céljából – a természetes személyt továbbképzésben történő részvételi kötelezettség terheli. E kötelezettség alól a miniszter rendeletben mentességet állapíthat meg arra az esetre, ha a közvetítő meghatározott jogviszonyban rendszeresen végez közvetítői tevékenységet, vagy a közvetítői szakmai képzésekben meghatározott óraszámban oktatóként vesz részt.
(2) A továbbképzés ötéves időtartamú, egymást folyamatosan követő továbbképzési időszakokban történik. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett névjegyzékbe vételének a napja.
(3) A továbbképzésre kötelezettnek a miniszter rendeletében meghatározott, a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elismert képzések valamelyikén kell részt vennie, és annak elvégezését a miniszter részére igazolnia.
13. § * (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a miniszternek.
(2) A változásbejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a közvetítő kéri – a (1) bekezdés szerinti határidőben értesíti a minisztert.
14. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítői eljárásokról.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a) a közvetítői eljárás megindításának az időpontját,
b) a felek nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a vita jellegét,
c) a közvetítői eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának és a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a közvetítői eljárás befejezésének időpontját,
d) annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselő (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselő részvétele esetén nevét, elérhetőségi címét, és
e) az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.
15. § * A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a miniszter részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével) és a vita jellegéről.
16. § * Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, harmincnapos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására.
III. Fejezet
A KÖZVETÍTŐI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSE
A vizsgálat lefolytatása
17. § (1) * A miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) bejelentése alapján a névjegyzékbe felvett természetes személynek és a jogi személynek (e fejezetben a továbbiakban: közvetítő) a közvetítéshez kapcsolódó működése rendszeres és eseti ellenőrzésére vizsgálat lefolytatásával.
(2) * Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a miniszter értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt harmincnapos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbítható.
(3) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.
18. § (1) * A vizsgálat során a miniszter által kijelölt személy (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) jár el, aki a tényállást felderíti és az ügyet döntésre előkészíti.
(2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,
a) aki közvetítőként sem járhatott volna el [25. § (1)],
b) * aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, illetve, ha az őt foglalkoztató jogi személynek a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá
c) * aki az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója.
(3) *
19. § (1) A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.
(2) * A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel.
(3) *
(4) Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson – függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e – nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.
20. § (1) *
(2) * Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, a miniszter az eljárást megszünteti.
(3) * Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, a miniszter kötelezi a közvetítőt a törvényi rendelkezések betartására.
(4) * Ha a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy azoknak a kötelezés ellenére nem tesz eleget, a miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.
(5) * Ha a közvetítő jogszabály által nem szabályozott vitarendezésben működik közre, kötelezettségeire e törvényben foglaltak megfelelően irányadók, és vele szemben a vizsgálat lefolytatható.
(6) * A vizsgálat nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.
21. § * Ha a miniszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékből, a miniszter tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követően csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítői tevékenységét, ha a miniszternek 30 napon belül bejelenti, hogy
a) működését hol vagy mely szervezet tagjaként, alkalmazottjaként, vagy
b) természetes személyként kívánja-e folytatni, vagy
c) kéri a tevékenység szüneteltetését.
22. § *
IV. Fejezet
A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS
A közvetítő felkérése
23. § (1) * A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. Ha csak az egyik fél kezdeményezi az eljárás lefolytatását, a közvetítő közreműködhet abban, hogy a többi fél a kezdeményezéshez csatlakozzon; e közreműködésért ellenérték nem állapítható meg. A felek – ha annak igénye felmerül – egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.
(2) A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját.
(3) A felkérésnek tartalmaznia kell:
a) a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,
b) a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,
c) * ha a felet
ca) meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét vagy
cb) támogató segíti, a támogató nevét, címét,
d) a vita tárgyát, és
e) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.
(4) A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.
24. § (1) * A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott – a jogi személy vezetőjével egyeztetve – a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban vagy elektronikus levélben nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.
(2) A közvetítő a felkérést a 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.
(3) * A közvetítő – ha abban az időszakban kérik fel és a felkérést elfogadná – a felkérésre adott elfogadó nyilatkozatát megelőzően írásban tájékoztatja a feleket arról, hogy a névjegyzékbe még nem került bejegyzésre, valamint arról, hogy ha a miniszter a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a névjegyzékbe bejegyzés helyett megtiltja a tevékenység folytatását, az általa lefolytatott eljárás nem fogja kiváltani a közvetítő eljáráshoz kapcsolt jogkövetkezményeket.
Összeférhetetlenség
25. § (1) A közvetítő nem járhat el, ha
a) * valamelyik felet képviseli vagy valamelyik fél támogatója,
b) * a felek bármelyikének a Ptk. szerinti hozzátartozója,
c) * az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn,
d) a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,
e) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.
(2) A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.
(3) A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el
a) választottbíróként,
b) valamelyik fél képviselőjeként, vagy
c) szakértőként.
Titoktartási kötelezettség
26. § (1) A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
(2) A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
A közvetítő díjazása
27. § (1) A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is.
(2) Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.
A közvetítői eljárás megindítása
28. § (1) Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a 24. § (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.
(2) * A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen, valamint a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük, amely alkalmakon a közvetítő – a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány megtekintésével – meggyőződik a felek személyazonosságáról.
(3) A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.
29. § Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.
30. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket
a) a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,
b) a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,
c) az eljárás költségeiről,
d) a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,
e) arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,
f) arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben – ha azt az ügy jellege megkívánja – csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,
g) * a 32. § (4) bekezdésében és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról, valamint
h) * a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás joghatásairól, az annak egyezségként történő jóváhagyását szolgáló eljárásokról, az igény bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében történő érvényesíthetőségének lehetőségéről.
(2) Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.
(3) Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik.
31. § (1) A 30. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul.
(2) * A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja, ha a közvetítői eljárás a felek által megkötött megállapodással zárul. A közvetítői eljárás eredménytelensége esetén az elévülés a közvetítői eljárás megindításától a közvetítői eljárás befejeződéséig nyugszik.
A közvetítői eljárás lefolytatása
32. § (1) A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.
(2) Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek – ha másként nem állapodnak meg – személyesen is jelen kell lenniük.
(3) A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.
(4) A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.
A szakértő részvétele a közvetítői eljárásban
33. § (1) A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.
(3) A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.
(4) A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.
Más harmadik személy részvétele a közvetítői eljárásban
34. § A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.
A közvetítői eljárás befejezése
35. § (1) A közvetítői eljárás befejeződik
a) a megállapodás aláírásának napjával,
b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy
d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.
(2) * A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. A megállapodás írásba foglalásának elmaradása esetén a megállapodás – részben vagy egészben – történő teljesítése a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja.
(3) * Ha a közvetítői eljárásban közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként vagy kamarai jogtanácsosként annak ellenjegyzésére sem jogosult.
(4) Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő – a kérelem kézhezvételét követő – 15 napon belül kijavítja a megállapodást.
(5) * A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le.
36. § (1) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.
(2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
37. § (1) A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol.
(2) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.
38. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.
(2) A felek költségére – kérelmük alapján – a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.
IV/A. Fejezet *
A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉS *
A bírósági közvetítő *
38/A. § * (1) Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által – a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően – kijelölt bírósági titkár, bíró és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja (a továbbiakban: bírósági közvetítő).
(3) Ha a felek és a bírósági közvetítő abban megállapodik, az eljárás lefolytatásában további egy vagy több bírósági közvetítő vagy közvetítő is részt vehet.
A bírósági közvetítésre vonatkozó különös rendelkezések *
38/B. § * (1) * A bírósági közvetítésre a bíróság illetékességi területe és a polgári, illetve a közigazgatási perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak.
(2) * A bírósági közvetítésre a 4–5/A. §, a 6–21. §, a 23. § (1), (2) és (3) bekezdés b) pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. § (1) és (3) bekezdése és a 37. § nem alkalmazható.
(3) * A peres vagy nemperes bírósági eljárás felei a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő.
(3a) * A közigazgatási bírósági eljárásban elrendelt bírósági közvetítés esetén a bíró végzését a közvetítést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes törvényszéknek, mint közvetítési feladatokat ellátó bíróságnak megküldi.
(4) * A bíróság a bírósági közvetítőként eljáró bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket.
(5) * Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. A közvetítői eljárás során mint közvetítő nem járhat el az ugyanazon közvetítői eljárással érintett peres vagy nemperes bírósági eljárásban eljáró bíró.
(6) E törvény 38. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a bírósági közvetítés során keletkezett iratokat a bíróság őrzi, és gondoskodik a másolatok kiadásáról.
IV/B. Fejezet *
A KÖTELEZŐ KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS *
Közvetítői eljárás igénybevételére kötelezés *
38/C. § * (1) Ha törvényben meghatározott jogkörében eljáró bíróság vagy hatóság a vitás feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi, e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (a továbbiakban: kötelező közvetítői eljárás).
(2) Kötelező közvetítői eljárás esetén a bíróság, illetve a hatóság arra kötelezi a feleket, hogy vitájuk – részben vagy egészben – megállapodással történő lezárása céljából legalább egy közvetítővel együttműködjenek; ezen együttműködési kötelezettségük keretében a felek kötelesek
a) közösen közvetítőhöz fordulni (felkérés vagy kérelem) és
b) az első közvetítői megbeszélésen részt venni.
38/D. § * (1) Az első közvetítői megbeszélés díja nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj egyszeri összegének és a megjelent felek számának szorzatát.
(2) A közvetítői eljárás díjaként óradíj állapítható meg, amely nem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj és a felek számának szorzatát.
A felekre vonatkozó különös szabályok *
38/E. § * (1) A felek a közvetítő eljárását felkéréssel, kérelemmel vagy jogszabályban meghatározott módon a kötelezést tartalmazó határozat közlését követő 15 napon belül kötelesek közösen kezdeményezni.
(2) A közvetítő felkérésének vagy a bírósági közvetítői eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a bíróságnak vagy a hatóságnak a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező határozatának másolatát is.
38/F. § * (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a közvetítői eljárás igénybevételére kötelezett fél e kötelezettsége teljesítését a 38/H. § (2) bekezdése szerinti igazolásnak a bíróság, illetve a hatóság részére történő benyújtásával igazolja.
(2) A kötelező közvetítői eljárás során megkötött megállapodásból külön is írásba foglalható az a rész, amely nem tárgya a bírósági, illetve a hatósági eljárásnak.
A közvetítőre vonatkozó különös szabályok *
38/G. § * (1) A kötelező közvetítői eljárás lefolytatására történő felkérést a közvetítő – kivéve ha összeférhetetlenségi ok áll fenn vagy a jogvita tárgya nem tartozik a 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szakterületébe – köteles elfogadni, ha a miniszternek erről szóló alávetési nyilatkozatot tesz.
(2) * Az alávetési nyilatkozatot a közvetítő – legkorábban a névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentéssel egyidejűleg – bármikor megteheti. E nyilatkozat visszavonható; a visszavonás nem érinti azt az ügyet, amelyben a nyilatkozat megtétele tényének a névjegyzékből való törlése előtt a felkérés már megtörtént.
38/H. § * (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélés időpontját a felekkel egyeztetve úgy határozza meg, hogy a felek a kötelezésnek eleget tehessenek. Ha a kötelező közvetítői eljárás igénybevételének igazolására jogszabály határidőt határoz meg, az első közvetítői megbeszélés közvetítő által javasolt időpontjának a határidő lejártát legalább 15 nappal meg kell előznie.
(2) A közvetítő írásbeli igazolást ad
a) a feleknek arról, hogy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be,
b) a feleknek arról, hogy az első közvetítői megbeszélésen részt vettek, vagy
c) a félnek arról, hogy a fél jelezte részére a közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó kötelezettségét, de a 38/C. § (2) bekezdésében foglaltak elmaradásának oka nem e félnek a közvetítővel való együttműködésének hiánya.
V. Fejezet *
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések
39. § Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
39/A. § * (1) A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes személy a közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2013. december 31. napjáig köteles igazolni a miniszternek. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből.
(2) Aki a közvetítői szakmai képzés elvégzését az (1) bekezdés szerint igazolta, annak az első továbbképzési időszak 2014. január 1. napján kezdődik; ha a szakmai képzés elvégzése és 2014. január 1. napja között továbbképzésen vett részt, az továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe beszámít.
39/B. § * E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Felhatalmazások
40. § * Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a közvetítői igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit, *
b) *
c) * az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait,
d) * a közvetítői szakmai képzésként és a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elfogadható képzéseket, a közvetítői szakmai képzés és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásával kapcsolatos szabályokat, valamint a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteit és igazolásának szabályait, *
e) * a bírósági közvetítés ügyvitelének rendjét az OBH elnöke véleményének kikérésével.
40/A. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a névjegyzék vezetésére, a névjegyzékbe történő felvétel iránti bejelentés benyújtására, a névjegyzékben szereplő adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat. *
41. § * Az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg a bírósági közvetítéssel kapcsolatos részletszabályokat.
Európai uniós követelményekre utaló rendelkezések *
41/A. § * Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
42. § * Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
43–44. § *
