Kiss Daisy

2015. december 10. Sereg András

Ügyvéd, tanácsadó, oktató, szakkönyvíró. Sokoldalú jogászként elkötelezetten ápolta a jogi kultúrát. Tanítványait, ügyvéd kollégáit igyekezett a jogászi hivatás szeretetére, az önmagukkal szembeni szakmai igényességre szoktatni. Haláláig példát mutatott.

Kiss Daisy 1955-ben született Budapesten. A középiskolai tanulmányait 1970 és 1974 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte. 1980-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1983-ban bírói szakvizsgát tett, ezt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a polgári ügyszakban előbb beosztott, 1987-től csoportvezető-helyettes bíróként dolgozott.

Kiss Daisy és Göncz ÁrpádA rendszerváltás egyik meghatározó háttérembere volt. Az ő jogi tanácsait követte két elnöki cikluson keresztül Göncz Árpád államfő, aki 1990 és 2000 között nyolc törvényt küldött normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. 1992. március 15-től a Köztársasági Elnöki Hivatal alkotmányügyi-, és törvény-előkészítési főosztályának vezetője volt, majd 1996 októberétől, amikor főállású ügyvéd lett, 2000. augusztus 3-ig állandó tanácsadója maradt a köztársasági elnöknek. Göncz Árpád, nem utolsó sorban Kiss Daisy tanácsára, több politikai szempontból kulcsfontosságú jogszabályt küldött kihirdetés előtt alkotmánybírósági kontrollra.

Ez történt 1992-ben az elévülési törvénnyel is. Az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről szóló törvényt, amely beterjesztői, Takács Péter és Zétényi Zsolt MDF-es képviselők után kapta közkeletű nevét, valamennyi pontjában alkotmánysértőnek találtak. A határozat szerint „a törvény sérti az alkotmányos büntetőjognak azt a követelményét, hogy a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére – beleértve az elévülés félbeszakítását és nyugvását is – az elkövetéskor hatályos törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha az elévülés időszakában az elkövetőre kedvezőbb szabályok léptek hatályba”. Elvi éllel kimondták, hogy a már elévült bűncselekmények újból büntethetővé tétele alkotmánysértő. [11/1992. (III. 5.) AB határozat]

Másfél év múlva elnöki vétó alapján vizsgálták meg az 1956. évi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényt is. Az Alkotmánybíróság az első paragrafust alkotmánysértőnek minősítette, míg a második kapcsán megállapította: annak alkalmazása csak a határozat keretei között alkotmányos. A második szakasz az 1949-es genfi egyezményekben meghatározott bűncselekményeket sorolt fel ugyan, csakhogy a törvény szövegezése az egyezmények különböző személyi és tárgyi alkalmazási körre szóló rendelkezéseit egymásra vonatkoztatta és az egyezményekben nem szereplő összefüggést létesített közöttük. [53/1993. (X. 13.) AB határozat]

Kiss DaisyA Horn-kormány idejében (1994–1998) nem született újabb alkotmányossági vétó, viszont az első Orbán-kabinet (1998–2000) időszakában igen: az Alkotmánybíróság államfői indítványra 1999-ben megállapította, hogy alkotmányellenesek a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag rendelkezései. A határozat szerint minősített többséghez kötött törvényt nem lehet módosítani egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel. Jellemző a koherenciazavarra: noha a képviselők kétharmada elutasította a Megelőzési Szolgálatot létesítő rendelkezést, az elfogadott szöveg több ponton mégis hivatkozott a létre nem jött szervezetre. [1/1999. (II. 24.) AB határozat]

Nem véletlenül mozgott otthonosan az alkotmánybírósági indítványok világában, hiszen 1990 novemberétől tanácsosként dolgozott az Alkotmánybíróságán, 2003–2005 között pedig Holló András elnök főtanácsadója volt. Munkájára későbbiekben is számítottak a Donáti utcában: ő képviselte az Alkotmánybíróságot abban a perben, amelyben a Társaság a szabadságjogokért kérte a Btk. kábítószerrel kapcsolatos rendelkezéseinek ügyében Hende Csaba országgyűlési képviselő és több magánszemély által benyújtott indítvány kiadását.

Kiss DaisyAz Ügyvédnő nemcsak a köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróság elnökének dolgozott tanácsadóként, hanem 1999–2000-ben a Magyar Nemzeti Bank elnökének is. Sőt, 2000–2009 között tagja volt az Állami Számvevőszék elnöke mellett működő tanácsadó testületnek is.

Imádott tanítani. Az oktatás megszállottja volt. 1985-től haláláig tanított az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, kurzusokat vezetett a Bibó István Szakkollégiumban, ahol 2002-től a Civilisztikai Műhelyt irányította. Pedagógusi munkássága elismeréséül 2002 decemberében az egyetem rektora az ELTE tiszteletbeli tanára címet adományozta részére.

A markmyprofessor.com oldalon, amelyen a diákok értékelik tanáraikat, az egyik hozzászóló ezt írta róla: „Én nagyon kedveltem a stílusát. Nyers, határozott és őszinte. Az anyagot úgy leadta, hogy még mindig emlékszem egy csomó dologra Pp-ből, anélkül, hogy megnézném a törvényt. Igaz, mindig féltem a szemináriuma előtt, hogy engem szólít majd fel. Nála a kettes azt jelentette, hogy tudod az anyagot. Egyik kedvenc tanárom volt az egyetemen.”

2008-ban, amikor egy újságíró a hazai eljárásjogok helyzetéről faggatta, így válaszolt: „Az európai tapasztalatokhoz viszonyítva, a bírósági eljárások időtartama nem kirívóan hosszú. Németh János professzor úr szavaival élve egy jó jogalkalmazó egy rosszabb jogszabállyal is csodát képes csinálni, de a legtökéletesebb jogszabály sem segít egy alkalmatlan jogalkalmazó kezében. Éppen ezért inkább azt javasolom, hogy az állandó jogszabály-változtatás helyett a jogalkalmazásban közreműködők személyi kiválasztásában, képzésében, és különösen a munka anyagi, tárgyi feltételeinek megteremtésében próbáljuk meg az európai trendeket követni.”

Sokat fáradozott különböző tisztségekben az ügyvédi társadalomért is. 2002-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, majd titkára lett. 2006 májusától a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) titkáraként és teljes ülésének tagjaként tevékenykedett. 2010-ben ismét a MÜK teljes ülésének tagjává választották, illetve megválasztották a MÜK főtitkárának.

2010-ben egy interjújában az ügyvédi továbbképzés kapcsán kifejtette: „Az ügyvéd ügyfele képviseletében, ügyfele érdekében jár el, ezért nem tévedhet, nem engedheti meg magának, hogy ne ismerje a hatályos jogszabályi rendelkezéseket. Az ügyvéd, amikor bíróság előtt képviseli ügyfelét, az igazságszolgáltatási tevékenység részese, ebben a minőségében is csak akkor lehet hiteles, ha biztonságos szakmai tudást mutat fel.”

Sok szakkönyv, jogszabályi magyarázat fűződik a nevéhez. Csizner Ildikó jogi főszerkesztő, aki másfél évtizedig gondozta a kéziratait, így emlékezett rá: „Jó volt vele arról beszélgetni, hogyan tudjuk jogászhallgatóit vagy ügyvéd kollégáit a hivatás szeretetére, az önmagukkal szembeni szakmai igényességre szoktatni. Ki-ki a maga eszközeivel. Azt gondolta, hogy ezért kamarai tisztségviselőként, főtitkárként sokkal többet tehet. És így is volt. Ennek egyik eredményeként született meg Az ügyvédek nagy kézikönyve, mely a hivatásrend alapelvárásait rendezte egybe."

Kiss Daisy Nyers, határozott és őszinte. Sokoldalú jogászként elkötelezetten ápolta a jogi kultúrát, táplálta a hivatás szeretetét. - Forrás: network.hu

Kiss Daisy méltósággal viselt súlyos betegségben 2012. április 18-án, 56 éves korában hunyt el. A MÜK elnöksége az Ügyvédnő emlékére polgári eljárásjog témakörben évente pályázatot ír ki joghallgatók részére.

"Ritkán beszéltünk szakmán kívüli témákról. - írja Csizner Ildikó fájdalommal búcsúzva Kollégájától. - Egy azonban mindig szóba került közöttünk: a kert. Szerette a fáit, a virágait. Csak remélni tudom, hogy a kertje virágpompában búcsúzott tőle, és Daisy még tudott örülni neki.”

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
POLGÁRI JOG
ÜGYVÉDSÉG
JOGTÖRTÉNET