Címke: cégjog

Mely bevételeket kell számításba venni a társasági adóhoz kapcsolódó éves beszámolóban? – A NAV gyakorlata nem sért uniós jogot az Európai Bíróság döntése szerint

A magyar adóhatóság azon gyakorlata, amely szerint a társasági adóhoz kapcsolódó éves beszámoló tekintetében az üzleti évhez tartozó bevételeket számításba kell venni, függetlenül az ilyen bevételek beérkezésének az időpontjától, összhangban van az uniós joggal – mondja ki az Európai Unió Bírósága C-363/20. számú MARCAS MC ügyben hozott ítéletében.

Egységesednek a cégek határon átnyúló műveletei! – Augusztustól új törvény szabályozza az uniós országok közötti vállalat-átalakulást, egyesülést

Új törvény szabályozza idén augusztustól a részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok uniós országhatárokon átnyúló vállalati műveleteit. Az új szabályozás kiemelten a vállalati átalakulásokkal foglalkozik, és egyben felváltja az egyesülésekkel és szétválásokkal kapcsolatos korábbi rendelkezéseket is. A szakértő szerint azzal, hogy egységesedik a vállalati műveletekkel kapcsolatos uniós jogi környezet, sok hazai kkv egyszerűbben tud majd határon átnyúló üzleti tevékenységet folytatni. A részletekben a Kapolyi Ügyvédi Iroda segít eligazodni.

KMRP – Egy új adóhatékony jövedelmezési forma a menedzsment motiválására – Részletszabályok és előnyök

Cégek életében rendkívül népszerűek azon, adóhatékony jövedelmezési formák, amelyek egyszersmind a menedzsment motiválásának eszközeként is szolgálnak. Ezen lehetőségek köre bővült idén nyáron az ún. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal („KMRP”), amely az MRP-khez hasonló, egyes, az MRP által nem kezelt helyzetekre is alkalmazható. Ráadásul a megoldás kiválóan alkalmasak ún. menedzsment buy-out-ok megteremtéséhez is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából kiderülnek a részletszabályok is.

Greenwashing – Versenyjogba ütközhet a „zöld” magatartás – A környezetvédelmi szempontok versenykorlátozó szerepéről

A vásárlói döntésekben egyre nagyobb szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok, ezért a cégek is igyekeznek hangsúlyozni környezettudatosságukat. “A vállalat zöld imázsának népszerűsítésekor azonban nagy óvatosságra van szükség, mert a fogyasztók megtévesztése, a nem bizonyítható állítások következménye a jövőben – cégmérettől függően – akár több tíz- vagy százmilliós büntetés is lehet” – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A társaságok versenykorlátozó együttműködését vagy a domináns piaci magatartását viszont akár indokolhatják is környezetvédelmi megfontolások. 

Itt az idő csoportos adózást választani a társasági adóban! – Határidő: november 20. – De kiknek és miért is érdemes?

November 1-je és 20-a között jelenthetik be a vállalkozások, hogy csoportos társasági adóalannyá szeretnének válni. „E forma választása számos előnnyel járhat, például a veszteség csoporton belüli megosztásával adót lehet megtakarítani, és csökkenthetők a transzferárazással járó adminisztrációs költségek is. Ráadásul bizonyos esetekben az adókedvezményeket is jobban ki lehet használni.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Felelős-e a vezető tisztségviselő a cégre kiszabott bírságért? – Akár több milliárd forint is lehet a tét!

Az ügyvezetőkre egy vállalkozás vezetése során nagy felelősség hárul. Nem csak a mindennapi működés személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a profitábilis működés biztosítására kell folyamatosan ügyelniük, de arra is, hogy a vállalkozás tevékenysége mindenben megfeleljen a jogszabályi követelményeknek. Amennyiben ez mégsem így történik, a vállalkozás komoly bírságokra számíthat, ami negatívan hathat ki a vállalkozásnak nemcsak a hírnevére és, de a profitabilitására is. A versenyszabályok megsértése (például a kartellezés, azaz a versenytársakkal való összebeszélés, megállapodás) esetén a bírság összege elérheti a vállalkozás egész cégcsoportja árbevételének 10%-át is, mely milliárdos tétel is lehet. Kérdés, hogy az ügyvezetőtől követelhető-e a vállalkozásra kiszabott bírság...

2022 augusztusától teljesen online lehet kft.-t alapítani! – Uniós irányelv kötelezi a tagállamokat, de sok az aggály

“Az Európai Bizottság társasági jogra vonatkozó irányelve kötelezi a tagállamokat, hogy 2022. augusztus 1-jétől teljesen online eljárásokat biztosítsanak a kft.-k létrehozására” – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám a 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint – a pandémia hatása miatt is – Európa-szerte egyre kézzelfoghatóbb az igény az e-ügyintézésre, például arra, hogy videókonferencia keretében készüljenek közokiratok, de egyelőre ennek számos akadálya van, még a résztvevők azonosítása is aggályos. Az elektronikus aláírással az állampolgárok töredéke rendelkezik, miközben ez lenne az első lépés a teljesen online ügyintézéshez.

Tagi kölcsön – a cégfinanszírozás időzített bombája! – De mi van helyette? – Egy friss kúriai döntés margójára

Tulajdonosi körben a legelterjedtebb cégfinanszírozási forma jelenleg a tagi kölcsön. De sokan elfelejtik, akármennyire is egyszerű egy tagi kölcsön nyújtása, az több időzített bombát rejt magában – mint arra egy friss kúriai döntés is ráerősít. Szerencsére, létezik már kockázatmentesebb tőkejuttatási lehetőség is.

A hamarosan életbe lépő kínai GDPR a magyar cégeket is érintheti! – Az új szabályok komoly terhet rónak a Kínával kapcsolatban álló európai adatkezelőkre

November 1-jén lép hatályba Kínában a személyes adatok védelméről szóló törvény (jellemző angol rövidítéssel PIPL – Personal Information Protection Law). Bár a törvény első pillantásra a GDPR kínai megfelelőjének tűnhet, mégsem szabad elfelejtenünk azokat a koncepcionális különbségeket, amelyek az európai és kínai adatvédelmi megközelítés között feszülnek. Ezekre hívják fel a figyelmet a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértői, akik szerint a törvény kétségkívül komoly hatással lesz valamennyi Kínával üzleti kapcsolatban álló nemzetközi cégre.

A jövőben már nem lesznek nyilvánosak a cég- és ingatlan-nyilvántartás adatai! – 2023-tól megújul a jogi személyek és az ingatlanok nyilvántartásának szabályozása

A cégtörvényt 2023. június 1-től felváltja a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény, továbbá 2023. február 1-től új ingatlan-nyilvántartási törvény lesz. Bár ezen jogszabályok fontos újításokat tartalmaznak, a nyilvántartásokban szereplő személyek lakcíme a jövőben már nem lesz nyilvános. Az új szabályozást és kapcsolódó kérdéseket Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje járta körül.