IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Rubik kocka és Lego - Gondolatok a térbeli védjegyek margójára

Pintz és Társai - 2014. december 4.

A dán játékóriás már elbukott az Európai Bíróság előtt. A Rubik kocka még állja a sarat.

Még 2010-ben semmisítette meg az Európai Bíróság a Lego háromdimenziós közösségi védjegyét. Az esetnek az ad különös aktualitást, hogy hasonló ügybe keveredett a Rubik-kocka is, amely kapcsán a napokban született elsőfokú ítélet. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni a két játékgyártó pereskedésének történetét, illetve a térbeli védjegyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A Lego kocka lejárt szabadalmát térbeli védjeggyel kívánta „meghosszabbítani”, ennek vetett véget az Európai Bíróság C-48/09 döntésével. A korábbi Lego döntés hátterében az áll, hogy a közösségi védjegyeket kezelő Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) úgy vélte, a Lego kocka kizárólag olyan formából áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges.

Márpedig a közösségi védjegyrendelet 7. § (1) bekezdés szerint az ilyen forma ki van zárva a védjegyoltalomból.

A bíróság szerint a Lego kocka kötőelemei kizárólag azt a célt szolgálják, hogy több elem összeépíthető, szétszedhető legyen. Az ítészek több olyan szabadalmat is találtak, amely a kötőelemek hengeres formáját a csatlakozó-kialakítás kedvelt módjaként mutatja be. A bíróság kimondta, hogy az ilyen jellegű tiltás rációja az, hogy a vállalkozások ne használhassák a védjegyoltalmat műszaki megoldásokon alapuló megoldásaik időkorlátozás nélküli fenntartására. A bíróság szerint maga a szabadalom megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy az általa nyilvánosságra hozott jellemzők funkcionálisak.

Ahogy a Szabadalmi blog korábban már beszámolt róla, valójában a kocka külső alakját és az első „Lego” kocka szabadalmat nem a Lego, hanem egy Harry Fisher nevű londoni ember találta fel még 1939-ben, de nem védte le Dániában, így az ott szabadon felhasználhatóvá vált.

A bírósági döntés egyrészt azért különösen érdekes, mert - ahogy arról korábban is írtunk -, Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság korábban ezzel ellentétes döntést hozott és a Lego magyar térbeli védjegyét fenntartotta. Az Európai Bíróság döntése nyomán azonban felül kellene vizsgálnia álláspontját egy esetleges magyar törlési eljárás megindítása alkalmával.

A Lego döntés napi aktualitását adja, hogy hasonló cipőben jár a Rubik kocka, melynek már szintén lejárt a szabadalma. Szintén a Szabadalmi blog számolt be elsőként, hogy Rubik előtt már szabadalmaztattak hasonló bűvös kockát. A Legotól eltérően azonban Rubik szabadalma belső műszaki megoldásában lényegesen eltért a korábbi szabadalomtól (ezért is kaphatott oltalmat), és teljesen önálló alkotás.

A Rubik kocka jogai már nem Rubik Ernőt illetik, hanem egy angol céget, a Seven Toyst. A Symba Toys német cég töröltetni akarta a Seven Toys fekete-fehér kocka-védjegyét, de kérelme a napokban elbukott az Európai Törvényszéken (T-450/09). Az eljárásban elsőfokon közigazgatási szervként eljáró OHIM a kérelmet elutasította, s ugyanígy tett az OHIM fellebbezési tanácsa is. A kérelmezőnek az a bizonyítéka, hogy létezik egy részben hasonló termék, a jellemzően bükkfából készült ún. Soma kocka, nem szolgáltatott elégséges bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az illesztési módszer a háromdimenziós játékok piacán bevett megoldás lenne.

A másodfokú határozat elleni fellebbezésben a felperes összesen nyolc jogi alapra hivatkozott, melynek egy része eljárásjogi kifogás volt, másik része az alapügyben is előadott tartalmi érvként szolgált. A Bíróság egyet sem talált megalapozottnak, s helybenhagyta az OHIM fellebbezési tanácsának határozatát.

A háromdimenziós védjegyek koncepciója az Európai Unió régebbi tagállamaiban már a hetvenes évek óta ismert volt, a posztszovjet blokkba az jogintézmény a jogharmonizációs kényszer hatására tört be. A lehetőség legnagyobb pozitívuma, hogy a termék külső kialakítása a szabadalmi oltalom és formatervezési mintaoltalom idejének lejárta után is korlátlan alkalommal megújítható, ezért a szellemi tulajdonvédelem utolsó frontvonalaként szolgálhat, így minden vállalkozás iparjogvédelmi stratégiájában kiemelt helyet kell elfoglalnia.

Ugyanakkor sajnálatos tény, mint ahogy a Lego-döntés indokolásából is implicite kitűnik, hogy sok vállalkozás ezt a lehetőséget a jóhiszeműség követelményével ellentétesen, visszaélésszerűen gyakorolja.

Pintz György/Csirik Márton
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.