IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Megerősített védelem az üzleti titkok jogosultjainak

Pintz és Társai - 2015. január 22.

Új irányelv van előkészületben, mely az eddigieknél komolyabb fellépési lehetőséget nyújt a visszaélések károsultjai számára. Az üzleti titkok megfelelő védelme, azok titokban tartása minden gazdasági szereplő számára kulcsfontosságú kérdés. Új megoldások, technológiák után való kutatás, azok kifejlesztése komoly tőkebefektetést igényel a vállalkozó részéről. Ennek megtérülésére csak akkor lehet számítani, ha szellemi alkotásainkat megfelelő védelem alá helyezzük, mind technikai szempontból, mind a jog által számunkra biztosított fellépés lehetőségét megfelelően kihasználva.

A WTO-GATT rendszeren belül 1995-ben született TRIPS-egyezmény 39. szakasza kimondja a részes államok kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy az üzleti titkok megfelelő védelemben részesüljenek. Az Amerikai Egyesült Államokban a Uniform Trade Secrets Act rendezi a kérdést. A kontinentális jogrendszerekben azonban üzleti megol dás nem szabadalmaztatható. A szabadalom lényege, hogy a technikai védelem szerepét a jog veszi át kizárólagosságot biztosítva a jogosultnak. Mivel ez nem műszaki megoldások esetén nem járható út, ezért olyan jogi megoldás után kellett nézni, mely kellő védelmet biztosít a gazdasági szféra szereplőinek.

Az Európai Bizottság felismerve a megváltozott gazdasági és jogi környezetet és eleget téve nemzetközi kötelezettségeinek, irányelv-javaslatot terjesztett elő „Protection of undiclosed know-how and business information (trade secrets) against unlawful acquisition” néven, amit nevezzünk egyszerűen irányelv-tervezetnek. Erről a Jogi Fórum hírek rovata is beszámolt már itt.

Az uniós jogforrásoknál megszokott módon a tervezet is hosszú preambulummal indít. Az első mondat leszögezi, hogy a know-how, illetve mindenféle kutatás a tudásalapú társadalom alapja, ebbe befektetni pedig csak várható megtérülés mellett érdemes. Az ebbe a tevékenységbe belevágó vállalkozókat azonban komoly és többoldalú veszély fenyegeti: engedély nélküli felhasználás, a titoktartási klauzulák megsértése, ipari kémkedés és más hasonló praktikák. Hivatkozik még az oly gyakran emlegetett közös piac torzításmentességének követelményére, mely érdekében el kell érni, hogy a védelmi szint az összes tagállamban egységes legyen. Illetve természetesen nem maradhat el az Alapjogi Chartára és a szubszidiaritásra való utalás sem.

Maga a tervezet rendelkezik az üzleti titkok nyilvánosságra kerülésének megakadályozásáról peres eljárásokban, hatékony ideiglenes és előzetes intézkedések foganatosításának lehetőségéről, a jogsértő kártérítési kötelezettségéről és az ilyen ügyekben felmerült konkrét eljárási szabályokról.

A védelem legalapvetőbb szintjét az jelenti, hogy a tagállamoknak fel kell lépniük annak érdekében, hogy az üzleti titkokat tartalmazó dokumentumokhoz illetéktelenek hozzáférjenek. Az irányelv jogi jellegéből következik, hogy a tagállamok saját hatáskörükben az implementáció során az itt lefektetett védelmi szintnél magasabbat is meghatározhatnak.

Hazánkban ettől persze senkinek sem kell félnie. Miután ombudsmani és információbiztonsági hatósági vizsgálat is megállapította a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (mely az üzleti titkokat is tartalmazó szabadalmi bejelentéseket is kezeli) sorozatos mulasztását, melynek következtében feltalálók százainak iratai kerültek nyilvánosságra, a hivatal vezetésében és attitűdjében semmilyen változás nem történt. Meglátásom szerint érdemes lenne betenni a tervezetbe az állam objektív kártérítési kötelezettségét ilyen esetben, mely a polgári jogban más jogintézmények kapcsán elismert és széles körben alkalmazott kategória.

dr. Csirik Márton
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.