IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Az európai védjegyreform margójára

Pintz és Társai - 2016. január 18.

A Védjegyblog egy korábbi posztban még csak az előkészületekről számolt be, jelen pillanatban bátran kijelenthetjük, hogy a reformok lezárultak.

A védjegyrendelet és a védjegyirányelv módosítása markánsan érinti mindazokat, akiknek a márka levédése, bevezetése és menedzselése valamilyen szinten szakmájukba vág.

A reformok főbb célkitűzései négy pontban foglalhatók össze:

  • A hivatali díjak csökkentése
  • Gyorsabb és kevesebb terhet jelentő védjegybejelentési eljárás
  • A hamisítók elleni hatékonyabb fellépés
  • A mai üzleti élet követelményeihez igazított modernebb szabályok

Először kezdjük az egységes európai védjegyet szabályozó Rendelet rendelkezéseinek áttekintésével.

A legfontosabb változás, hogy eltűnik a grafikai ábrázolhatóság követelménye. Azzal, hogy eltörölték a grafikai megjeleníthetőség követelményét, megnyílt az út például hangvédjegyek, szignálok bejelentésére. Ugyanakkor ezek után sem védhetünk le mindent, mivel a megjelölést valamilyen módon fel kell tüntetni a védjegylajstromban. Dallamok esetében ez a klasszikus ötvonalas kottával még könnyedén el is képzelhető, de a visszatérő probléma, hogy illatot ily módon ki lehet-e sajátítani, így sem oldódott meg. Érdekes jogalkalmazói gyakorlat kialakulására számíthatunk ebben a tekintetben.

Egységes EU védjegy esetében megszűnik majd a három osztályig tartó egységes 900 eurós hivatali díj. Ettől kezdve az alapdíj 850 euró lesz, de minden további osztályért 150 további eurót kell majd fizetni. Ettől azt remélik, hogy a védjegyért folyamodók nem vonnak indokolatlanul széles körben árukat/szolgáltatásokat a védjegyük alá, hanem tényleg csak azokat, amiket forgalmazni/kínálni fognak.

Megváltozik az európai védjegyeket és formatervezési mintákat kezelő hivatal (jelenleg: OHIM). Ezután European Union Intellectual Property Office lesz a megnevezése angol nyelven.

Fontos változás lesz, hogy rosszhiszeműség alapján már a felszólalási szakban meg lehet akadályozni egy megjelölés lajstromozását. A rosszhiszeműség esete relatíve tipikus történetnek tekinthető. Leggyakoribb előfordulási esete az, hogy egy viszonteladó úgy érzi, megfelelő anyagi és szellemi tőkével rendelkezik ahhoz, hogy a megjelölést kisajátítsa. Tehát például van egy amerikai védjegy, legyen példánkban IDDQD. Viszonteladónk azt a feladatot kapja, hogy forgalmazza Európában. Jól megy az üzlet, a tengeren innen is jönnek a nagy megrendelések, az együttműködő felek úgy vélik, hogy jó lenne a hamisítók ellen európai védjegyet szerezni, és megállapodnak, hogy a viszonteladó bejelenti a védjegyet az amerikai anyavállalat nevére. A disztribútornak viszont jön a nagy ötlete, hogy minek csinálná az eladást 20%-ért, amikor a márka ismertségét kihasználva övé lehet a teljes profit. Úgyhogy úgy dönt, hogy az IDDQD védjegyet saját nevére jegyzi be.

Ez a rosszhiszemű bejelentés iskolapéldája, amikor a bejelentő tudja, hogy a név mást illet, mégis magának akarja kisajátítani. Eddig az ilyen bejelentéseknél meg kellett várni, hogy a védjegyet bejegyezzék, és csak utána lehetett azt törölni (jóval drágábban, mint felszólalás keretében).

A magyar jogban már ismert tanúsító védjegy megszerzésére is lesz lehetőség európai szinten.

Az egységes európai védjegyet szabályozó rendeleten felül a tagállami védjegyjogot harmonizálni kívánó irányelv is fontos változásokat hozott. Azonban, míg a rendelet közvetlenül alkalmazható, az irányelv rendelkezéseit minden tagállamnak át kell ültetnie nemzeti jogába 2019-ig.

Fontos változás, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának alapelvéből kiindulva ezentúl minden tagállamban, minden EU hivatalos nyelven tiltott lesz az ún. leíró jellegű megjelölések használata. Ez röviden azt jelenti, hogy Magyarországon eddig sem lehetett például „JÓ SÖR” márkanév alatt sört forgalmazni. Ezentúl „DOBRE PIVO” vagy „BUENA CERVEZA” néven sem mi, sem mások nem tehetik meg ugyanezt. A leíró jellegű márkanevek hátrányairól egy angol nyelvű összefoglaló érhető el itt.

Uniós szinten eltörlik azt az etatista megoldást, hogy a relatív kizáró okokat az illetékes hatóság hivatalból vizsgálja. Ez alapján, ha harmadik személynek van olyan korábbi jogosultsága (pl. névhez fűződő joga), mely alapján megakadályozhatná a védjegybejelentést, akkor erre neki kell hivatkoznia, a védjegyügyekben illetékes hatóságok ezekkel hivatalból nem foglalkoznak majd, ami a bejelentési eljárást tovább gyorsítja.

A felszólalás és a törlés első fokon minden tagállamban a hivatal hatáskörébe tartozik majd (most pl. Franciaországban erre csak a jóval hosszadalmasabb és költségesebb bírói út áll rendelkezésre). Ennek a rendelkezésnek az átültetésére egyébként hét évük lesz a tagállamoknak.

A törvényhozó emellett olyan gyakorlatot is kodifikálni kíván, amely a Bíróság Philips és Nokia együttes ügyekben hozott döntésével ellentétes gyakorlaton alapul. Az idézett döntések alapján, ha hamisított áruk csak áthaladnak az EU területén, a jogosult nem léphet fel a hamisított áru szállítója ellen. A jövőben az ún. tranzitáru szállítása esetén is fel lehet lépni védjegybitorlás jogcímén.

Csirik Márton
Pintz és Társai
www.szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.