IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Az Európai Bíróság a szerzői jog és az információs szabadság egyensúlyáról: nem szűrhet az internetszolgáltató (C-70/10 – SABAM v Scarlet)

Pintz és Társai - 2011. november 24.

A rendszeres fájlletöltők fellélegezhetnek: Európában egyelőre az információszabadság fontosabb, mint a szerzők jogai. Az Európai Bíróság mai döntése értelmében ellentétes az uniós joggal az, ha az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatót a jogellenes fájlletöltések megelőzése érdekében szűrőrendszer létrehozására kötelezik. Az ilyen intézkedés nem tartja tiszteletben azt a tilalmat, hogy nem szabható általános nyomonkövetési kötelezettség a szolgáltató számára, és nem tartja tiszteletben azt a követelményt sem, hogy igazságos egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog és az információk fogadásának és közlésének szabadsága között.

A C-70/10 sz. ügy egy internetszolgáltató (Scarlet Extended SA) és a SABAM belga jogkezelő szervezet közötti jogvitából ered, amely szervezet a szerzők, alkotók és kiadók zeneműveinek harmadik fél általi felhasználását engedélyezi. 2004-ben a SABAM arra a következtetésre jutott, hogy a Scarlet szolgáltatásait használó internetezők engedély és jogdíjfizetés nélkül töltenek le az internetről az ő katalógusában szereplő műveket „peer-to-peer” hálózat (vagyis fájlmegosztó programok) segítségével, és beperelte az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatót. Egy belga bíróság - bírság terhe mellett - el is rendelte, hogy az internetszolgáltató „tegye lehetetlenné” a SABAM repertoárjában szereplő zeneművet tartalmazó fájloknak a megosztását (fel- és letöltését). A fellebbviteli bíróság az Európai Bírósághoz fordult: kötelezhető-e az internetszolgáltató arra, hogy általános és megelőző jelleggel, kizárólag saját költségére és időbeli korlátozás nélkül elektronikus adatátvitelt szűrő rendszert hozzon létre a jogellenes fájlletöltések azonosítása érdekében?

Az EU főtanácsnoka nem sokkal korábban már állást foglalt az ügyben, mégpedig az internetszolgáltatók javára. Ugyancsak hasonló szellemben született döntés pl. Ausztráliában, de pl. a szomszédos Új-Zéladon más tendenciák mutatkoznak.

Az ausztrál legfelsőbb bíróság döntése értelmében az internetszolgáltató cég nem tehető felelőssé azokért a szerzői jogsértésekért, amiket az előfizetői követnek el, valamint az internetszolgáltatónak nem kötelessége a fájlcserélő platformokon keresztüli adatcsere megakadályozása vagy blokkolása sem. A bíróság elutasította azt a felperes által felvetett elképzelést is, hogy egy szerzői jogsértés bizonyítása esetén a felhasználók veszítsék el az internet-hozzáférésüket.

Ezzel szemben Új-Zélandon aktív közreműködésre kötelezték az internetszolgáltatókat. Az ottani jogszabály a „három csapás” elvének szellemében szankcionálja a jogsértéseket, tehát a szerzői jogokat sorozatosan megsértő felhasználókat először három alkalommal figyelmeztetik, majd ezután akár fél évre korlátozhatják vagy lekapcsolhatják az internet-hozzáférésüket, illetve akár 15 000 dolláros pénzbüntetést is kiszabhatnak rájuk. A figyelmeztetéseket az internetszolgáltatók kötelesek kiküldeni a jogsértő előfizetőiknek.

Az Egyesült Királyságban törvény mondja ki, hogy az internetszolgáltatóknak blokkolniuk kell a kalózoldalakat (Digital Economy Act [DEA], 2010). A DEA már átesett egy bírósági felülvizsgálaton, miután tavaly novemberben két internetszolgáltató kérelmének helyt adva elrendelte az angol legfelsőbb bíróság, hogy az illetékes bírósági testület vizsgálja meg, vajon a kormány az uniós előírásoknak megfelelően járt-e el a törvény elfogadtatása során, továbbá, hogy a jogszabály összhangban áll-e az EU személyes adatok védelmére és az e-kereskedelemre vonatkozó irányelveivel. A felülvizsgálat egy újabb szinten most is folyamatban van.

A mai napon hozott ítéletében a belga ügy kapcsán az Európai Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a szellemi tulajdonjog jogosultjai ideiglenes intézkedést kérelmezhetnek az olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, mint az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatók, amelyeknek a szolgáltatásait harmadik személy jogai megsértése céljából veszik igénybe. A meghagyás részletes szabályaira a nemzeti jogot kell alkalmazni. E szabályoknak azonban tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogból eredő korlátozásokat, mint többek között az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben (2000/31/EK irányelv) megfogalmazott tilalmat, amely értelmében a nemzeti hatóságok nem fogadhatnak el olyan intézkedéseket, amelyek az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatókat a hálózatukon továbbított információk általános nyomon követésére kötelezik.

Az Európai Bíróság szerint a vitatott meghagyás arra kötelezné a Scarletet, hogy valamennyi ügyfele adatainak összességét tevőlegesen nyomon kövesse annak érdekében, hogy megelőzze a szellemi tulajdonjogok valamennyi jövőbeli megsértését. Következésképpen a meghagyás az említett az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel összeegyeztethetetlen általános nyomon követést rendelne el. Ezenkívül az ilyen meghagyás nem tartaná tiszteletben az alkalmazandó alapvető jogokat.

Az Európai Unió alapjogi chartája kétségtelenül tartalmazza a szellemi tulajdonjogok védelmét. Sem a chartából, sem a Bíróság ítélkezési gyakorlatából nem tűnik azonban ki, hogy e jog érinthetetlen lenne, és abszolút jelleggel kellene biztosítani a védelmét. Márpedig a jelen esetben a szűrőrendszer létrehozására vonatkozó meghagyás maga után vonja az érintett internet-hozzáférést nyújtó szolgáltató hálózatán lebonyolított elektronikus adatátvitel teljes egészének a szerzői jog jogosultjai érdekében való nyomon követését, amely egyébiránt időben nem korlátozott. Következésképpen az ilyen meghagyás az internetszolgáltató vállalkozási szabadságának súlyos sérelmét vonná maga után, mivel arra kötelezné a szolgáltatót, hogy bonyolult, költséges és állandó informatikai rendszert hozzon létre, amelynek költsége csak őt terhelné.

Ráadásul a szűrés előírásának hatásai nem korlátozódnának az internetszolgáltatóra, mivel a szűrőrendszer sértheti az e szolgáltató ügyfeleinek alapvető jogait is, nevezetesen a személyes adatok védelméhez való jogukat, valamint az információk fogadásának és közlésének szabadságát, e jogokat pedig az Európai Unió (fent már említett, a főtanácsnok által is hivatkozott) alapjogi chartája védi. A vitatott szűrőrendszer létrehozására vonatkozó kötelezés egyúttal szükségessé tenné minden továbbított tartalom (content) rendszerszerű elemzését is, valamint azon felhasználók IP címének összegyűjtését és azonosítását, akik a jogellenes tartalmat a hálózatra küldték; e címek pedig védett személyes adatok, hiszen lehetővé teszik az említett felhasználók pontos azonosítását. Másrészt a meghagyás a tájékozódás szabadsága sérelmének veszélyével járna, mivel e rendszer valószínűleg nem lenne képes különbséget tenni a jogellenes és a jogszerű tartalom között, így alkalmazása a jogszerű tartalmú adatátvitel blokkolását is kiválthatná.

Ha tehát az érintett nemzeti bíróság a Scarletet ilyen szűrőrendszer létrehozására kötelezné, nem tartaná tiszteletben azt a követelményt, hogy igazságos egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog és az információk fogadásának és közlésének szabadsága között.

Ennek megfelelően ellentétes lenne az uniós joggal, ha az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatót olyan szűrőrendszer létrehozására köteleznék, amely

  • a szolgáltatásain – különösen a „peer to peer” szoftvereken útján – áthaladó valamennyi elektronikus adatátvitelt érinti;
  • teljes ügyfélkörére, megkülönböztetés nélkül alkalmazandó;
  • megelőző jellegű;
  • költsége kizárólag a szolgáltatót terheli,
  • időbeli korlátozás nélküli, és
  • alkalmas arra, hogy e szolgáltató hálózatán azonosítsa az olyan (zeneművet, filmet vagy audiovizuális alkotást tartalmazó) fájlok mozgását, amelyeknek továbbítása és cseréje sérti a szerzői jogot.

Nagy Balázs - Bede Máté
Pintz és Társai
www.szerzoijog.com

Forrás: Curia




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.