IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


A számítógépes program (szoftver) funkciói és a programozási nyelv nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát

Pintz és Társai - 2011. november 30.

Erre a következtetésre jutott Yves Bot főtanácsnok a C-406/10. sz. SAS Institute Inc. kontra World Programming Ltd. ügyben, amelyben nemsokára az Európai Unió Bírósága is dönt majd. Ezen ügy a szerzői jog által nyújtott védelem terjedelmével kapcsolatban vet fel érdekes kérdéseket, különösen pedig azt, hogy az Európai Unió szabályaira figyelemmel szerzői jogot sért-e egy olyan program, amely egy másik számítógépes program működési funkcióit utánozza – anélkül azonban, hogy az utánzó szoftver fejlesztői hozzáfértek volna az utánzott program forráskódjához.

A jogvita háttere

Az észak-karolinai SAS Institute az elmúlt évtizedek folyamán számos adatfeldolgozó és statisztikai elemző programot fejlesztett ki. Az SAS rendszer központi összetevője az ún. „Base SAS”, amely lehetővé teszi a felhasználók számára alkalmazási programok (szkriptek) írását és futtatását adatkezelés céljából. Ezen alkalmazásokat az ún. SAS programozási nyelven írják.

Az évek során az SAS Institute ügyfelei alkalmazási programok ezreit írták, vagy íratták SAS nyelven. E szkriptek megalkotásához és futtatásához korábban szükséges volt az, hogy az ügyfelek megvásárolják az SAS rendszer használatát lehetővé tevő licencet.
Egy másik angol cég, a World Programming Ltd. azonban időközben kifejlesztett egy olyan programot (World Programming System - WPS), amely az SAS rendszer összetevői funkcióinak utánzásával, de magának a rendszernek a használata nélkül képes az SAS nyelven írt alkalmazási programokat végrehajtani. A World Programming a WPS kifejlesztéséhez elsősorban az SAS Institute által kiadott, az SAS rendszer használatát megkönnyítő kézikönyveket használta fel, ezt azonban anélkül tette, hogy hozzáfért volna az SAS rendszer összetevőinek forráskódjához.

Az SAS Institute a programmásolás miatt jogi eljárásokat indított a Word Programming ellen, azt állítva, hogy ez utóbbi megsértette az SAS rendszerhez, illetve az ahhoz kiadott kézikönyvekhez kapcsolódó szerzői jogait. Az ügyben eljáró brit High Court számos kérdést tett fel az Európai Bíróságnak a szoftvereket megillető szerzői jogi védelem terjedelmével kapcsolatban.

A szoftverekről általában

A szoftver általában három fő részből áll:

  • forrásprogram (forráskód), mely valamely programnyelven készül, és általában funkciók, műveletek, kapcsolatok vázát tartalmazza a feldolgozandó adatokkal, felhasználó részére szóló utasításokkal. A forrásprogram tehát egyrészt utasítás, másrészt kommentár. A forrásprogramból fordítóprogram (compiler) segítségével automatikusan gépi programmá alakul, ami nem más, mint a
  • futtatható program (tárgyi kód), ami képes arra, hogy a számítógép működését irányítsa a felhasználó utasításainak megfelelően,
  • kísérő anyag, tulajdonképpen a kiegészítő dokumentáció, amely mint önálló írásmű is jogi védelmet élvez.

Bot főtanácsnok a szerzői jogról és a szoftverekről

A főtanácsnok az EU bírósága előtt egyelőre csak egy ún. véleményt adott, mint ahogy azt előzetes döntéshozatali eljárásokban szokás. A főtanácsnok indítványában kiindulópontként leszögezi, hogy a számítógépi programok jogi védelméről szóló, 1991. május 14-i 91/250/EGK tanácsi irányelv által nyújtott védelem kiterjed a számítógépi programok bármely formában történő kifejezésére, azonban a szoftver bármely elemének alapjául szolgáló ötletekre, elvekre, elgondolásokra nem. (Ezt mondja ki egyébként a magyar szerzői jogi törvény 58.§ (1) bekezdése is.) Ennek megfelelően az oltalom a program betű („karakter”) szerint azonos elemeit fedi le [értsd: pontos azonosság a kifejezési formával – szerk.], vagyis a forráskódot, a tárgyi kódot, valamint bármely olyan elemet, amely a szerző kreativitását fejezi ki.

Ami a számítógépes program funkcióit illeti, a főtanácsnok véleményében megállapítja, hogy azok hasonlóságot mutatnak az ötletekkel, elgondolásokkal, ezért azok nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát. A funkció nem más, mint a program által biztosított lehetőségek összessége. A szoftver funkcióit valójában egy meghatározott és jól körülhatárolható rendeltetés diktálja. Ebben az értelemben hasonlóak a funkciók az ötletekhez. Ezért lehetséges az, hogy bizonyos szoftverek azonos funkciókat kínálnak – áll a véleményben.

Emiatt – folytatja a főtanácsnok – ha lehetséges lenne szerzői jogi oltalmat szerezni egy szoftverfunkcióra, az lehetővé tenné ötletek kisajátítását – a technológiai és ipari fejlődés rovására.

Az a mód, ahogyan a szoftver funkcióinak konkrét kifejezését a szerző megvalósítja, a szerzői jog hatálya alá eshet. A főtanácsnok álláspontja szerint a szerző kreativitása, szakértelme és találékonysága a program felépítésében, megírásában nyilvánul meg. Valószínű tehát, hogy a szerző szellemi alkotása (és így védelemre érdemes) pl. az, hogy a képleteket és algoritmusokat milyen módon rendezik, mint ahogy a programkód megírásának a „stílusa” is.

A főtanácsnok tehát azon a véleményen van, hogy a szerzői jog megsértését jelenti az, ha egy számítógépes program funkcióinak kifejezését jelentős részben reprodukálják, utánozzák. A jelen ügyben arra a következtetésre jutott: az angol bíróságnak azt kell majd megfontolnia, hogy az SAS rendszer funkcióinak a saját programjaiban történő megvalósításával-lemásolásával a World Programming vajon lemásolta-e a SAS rendszer összetevőinek jelentős részét, amely rész egyúttal az SAS Institute saját szellemi termékének kifejeződése is.

Ami a programozási nyelvet illeti, az szintén nem képezheti szerzői jogi védelem tárgyát, mert olyan eszköznek minősül, ami a szoftver funkcióinak kifejezését lehetővé teszi, olyan elem, ami információkat enged adni a számítógépnek, és mint ilyen, szerzői jogi védelem alatt nem állhat. (Azonban például matematikai képletek, algoritmusok szerzői jogi védelemben részesülhetnek.)

Végül a főtanácsnok azt is kifejti, hogy két feltétel teljesülése esetén a licencjogosult felhasználó a szerző (programozó) engedélye nélkül is lemásolhatja vagy lefordíthatja a programkódot olyan forráskód írása céljából, amely biztosítja az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetését (interoperabilitás):

  1. ez a művelet azonban elengedhetetlen kell, hogy legyen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében és
  2. nem járhat azzal, hogy megakadályozza a licencbevevőt, hogy többszörözze a szoftverkódot a saját programjában.

Tehát a forráskód lemásolható, és így nem sérti a szerzői jogot az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetése érdekében a fenti feltételek teljesülése esetén.

A magyar és európai joggyakorlat (SZJSZT-ECJ)

Hasonló tendenciák mutatkoznak a magyar joggyakorlatban is, melyet a Szerzői Jogi Szakértő Testület alakított ki.

Irányadó pl. a SZJSZT 28/2004 számú döntése.

A számítógépi programalkotás funkcionális mű, melynek elsődleges feladata – a számítógépi programalkotások jogi védelméről szóló 91/250/EGK irányelv preambuluma szerint is – a számítógépes rendszer többi elemével (hardver és egyéb szoftverek), illetve a felhasználóval történő kapcsolatba lépés, az azokkal való együttműködés. A kapcsolatra, illetve az együttműködésre annak érdekében van szükség, hogy a szoftver a rendeltetésének, ezen belül a felhasználó által meghatározott célnak megfelelően tudjon működni.

Az a tény, hogy a számítógépi programalkotás funkcionális mű, általában kihat a szoftver valamennyi alkotóelemére, így az említett kapcsolatot, illetve együttműködést fizikailag és logikailag megvalósító úgynevezett csatlakozó felületre (interfészre), ezen belül a kölcsönhatást vizuálisan megjelenítő úgynevezett grafikus felhasználói felületre is. A számítógépi programalkotások esetében ezért, műfaji sajátosságok okán, a szoftver célszerinti működése és grafikus felhasználói felületének vizuális megjelenítése között általában és jellemzően erőteljes funkcionális kapcsolat mutatható ki.

Az utóbbi években az alkalmazói programok grafikus felhasználó felületének kialakításában egyfajta – célszerűségi okokra visszavezethető – vizuális egységesülés figyelhető meg: a felhasználó által vezérelhető folyamatok áttekinthetősége, a kezelés egyszerű és gyors elsajátíthatósága érdekében még a különböző funkciót ellátó szoftverek grafikus felhasználói felületei is lényegében hasonló vizuális elemekből – szerkesztőablakok, eszköztárak, ikonok, menüsorok és más nyomógombok – építkeznek.

A grafikus felhasználói felületről egyébként az Európai Bíróság is állást foglalt már, pl.a C‑393/09. sz. ügyben.

„... a felhasználói felületek a számítógépi program azon részei, amelyek biztosítják valamennyi szoftver- és hardverelem más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal történő összekapcsolódását és kölcsönhatását, hogy a célnak megfelelően tudjanak működni. Különösen a grafikus felhasználói felület olyan kölcsönhatási felület, amely lehetővé teszi a számítógépi program és a felhasználó közötti kommunikációt. Ilyen körülmények között a grafikus felhasználói felület nem teszi lehetővé e számítógépi program többszörözését, hanem csupán e program valamely elemének minősül, amellyel a felhasználó az említett program funkcionalitásait használja. Ebből következik, hogy ezen felhasználói felület nem minősül a számítógépes program 91/250 irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kifejezési formájának, és következésképpen ezen irányelv alapján nem részesülhet a számítógépi programok szerzői jogi egyedi védelmében.”

Ugyanakkor a grafikus felhasználói felület „önálló műként” részesülhet szerzői jogi védelemben, ha az a szerző saját szellemi alkotása. Az értékelés végzése során figyelembe kell vennie többek között a grafikus felhasználói felület részét képező valamennyi összetevő egyedi elrendezését és konfigurációját annak meghatározása céljából, hogy melyek töltik be az eredetiség kritériumát. E tekintetben e kritériumnak nem tesznek eleget a grafikus felhasználói felület azon összetevői, amelyeket kizárólag technikai funkció jellemez. „Amennyiben az említett összetevők kifejezését a technikai funkciójuk határozza meg, az eredetiség kritériuma nem teljesül, mivel egy ötlet megvalósítását szolgáló különböző módok köre olyan korlátozott, hogy az ötlet és a kifejezés összekeverednek. Ilyen esetben a grafikus felhasználói felület összetevői nem teszik lehetővé a szerzőnek alkotó szelleme eredeti módon történő kifejezését, és olyan eredmény létrehozását, amely e szerző szellemi alkotásának tekinthető.”

Egy másik jellemző ügy (SZJSZT 27/07/1):

„Miközben a számítógépi programalkotásokra általában is igaz, hogy az alkalmazott kifejezésmódot alapvetően az ellátandó, megvalósítandó funkciók determinálják, e körülmény egyes célszoftverek esetében, mint amilyen a tárgybéli banki szoftver is, még inkább érvényesül.

A különböző speciális banki célszoftverek esetében azonban nem csupán a megvalósítandó funkciók azonosak, hanem – részben az alapvető üzleti modellek hasonlósága (pl. kamatszámítás részletszabályai), részben pedig a matematika általános szabályai miatt – a szoftverben alkalmazott algoritmusok is szükségszerűen nagyfokú egyezőséget mutatnak.

A pénzintézetek ráadásul szigorú állami felügyelet alatt állnak, amelynek következtében tevékenységüket, a jogszabályokon túl, normatív keretek közé szorítják a felügyeleti szervek kötelező előírásai, illetve kötőerővel ugyan nem bíró, de mégiscsak egyfajta hatósági elvárást tükröző ajánlásai. […]

A fenti körülményekből az következik, hogy a speciális banki célokat szolgáló számítógépi programalkotások – egyebek mellett az ellátandó funkciók nagyfokú hasonlósága, az alkalmazott matematikai algoritmusok lényegi egyezősége, illetve a területet szabályozó normatív anyag részletessége miatt – akkor is nagyfokú hasonlóságot mutathatnak, ha egyébként az ilyen programok szerzői mások programalkotásait a fejlesztés során nem használják fel. A banki célokat szolgáló számítógépi programalkotások nagyfokú hasonlóságából önmagában tehát nem lehet a szerzői jogok megsértésére, azaz más, hasonló célú programalkotások jogosulatlan felhasználására következtetni, sőt a nagyfokú hasonlóság szükségszerű a részletes szabályozásnak megfelelő működéshez.”

Nagy Balázs – Bede Máté
Pintz és Társai Kft.
szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!
mateb # e-mail 2012.05.03. 11:08

Megszületett a bíróság döntése a fenti ügyben:

ld. hírek

sajtóközlemény

curia.europa.eu

Sem a számítógépi program funkcionalitása, sem a számítógépi program keretében, a program bizonyos funkcióinak a használata céljából alkalmazott programnyelv és adatfájlformátum nem minősül kifejezési formának. Ezért ezek nem részesülnek szerzői jogi védelemben. Annak elfogadása, hogy a számítógépi program funkcionalitása szerzői jogi védelemben részesülhet, azt eredményezné, hogy az ötletek a technikai haladás és az ipari fejlődés rovására kisajátíthatók lennének.

Ebben az összefüggésben a Bíróság megállapítja, hogy amennyiben valamely harmadik személy megszerezné a számítógépi program keretében használt programnyelv vagy adatfájlformátum forráskódjának vagy tárgykódjának egy részét, és ennek a kódnak a segítségével a saját számítógépi programjában hasonló elemeket hozna létre, ezt a magatartást a program szerzője megtilthatná. A jelen ügyben azonban, amint a kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatásából kitűnik, a WPL-nek nem volt hozzáférése a SAS Institute programjának sem a forráskódjához, sem a tárgykódjához, és nem is alkalmazta a program tárgykódjának visszafejtését. A WPL a SAS Institute programja működésének a megfigyelése, tanulmányozása és kipróbálása útján többszörözte annak funkcionalitását, ugyanazt a programnyelvet és ugyanazt az adatfájlformátumot alkalmazva.

Másodszor a Bíróság megállapítja, hogy egyrészt a számítógépi programok jogi védelméről szóló irányelv szerint az, aki a szoftver engedélyét megszerzi, megfigyelheti, tanulmányozhatja és kipróbálhatja a számítógépi program működését a program elemeinek alapját képező ötletek és elvek meghatározása céljából. Minden e joggal ellentétes szerződéses kikötés semmis. Másrészt ezen ötletek és elvek meghatározása olyan műveletek keretében végezhető, amelyekre az engedély kiterjed.

Következésképpen a számítógépi programon fennálló szerzői jog jogosultja a hasznosítási szerződésre hivatkozva nem tilthatja meg az engedélyes számára, hogy a program elemeinek alapját képező ötleteket és elveket meghatározza, ha az engedélyes az említett engedély keretébe tartozó műveleteket, vagy olyan betáplálási és futtatási műveleteket végez, amelyek szükségesek a számítógépi program használatához, azzal a feltétellel, hogy mindez nem sértheti a szerzői jog jogosultjának az e programon fennálló kizárólagos jogait.

Ezenfelül a Bíróság álláspontja szerint a szerzői jog nem sérülhet akkor, ha – mint a jelen ügyben – a jogszerűen engedélyt szerző személynek nem volt hozzáférése a számítógépi programnak a forráskódjához, hanem tevékenysége kizárólag a programnak az abból a célból történő tanulmányozására, megfigyelésére és kipróbálására korlátozódott, hogy annak funkcionalitását egy második program keretében többszörözze.
A Bíróság végezetül megállapítja, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló számítógépi program használati kézikönyvében leírt egyes elemeknek valamely más számítógépi programban, vagy e program használati kézikönyvében történő többszörözése az e kézikönyvön fennálló szerzői jog megsértésének minősülhet, ha e többszörözés a kézikönyv szerzője saját szellemi alkotásának a kifejeződését képezi.
E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben a kulcsszavak, a szintaxis, a parancsok és parancskombinációk, az opciók és az alapértelmezések, valamint az ismétlések szavakból, számokból és matematikai fogalmakból állnak, amelyek külön-külön, önmagukban véve nem minősülnek a számítógépi program szerzője szellemi alkotásának. A szerző csupán e szavak, számok vagy matematikai fogalmak kiválasztásán, elrendezésén és kombinációján keresztül fejezi ki alkotó szellemét eredeti módon.

A kérdést előterjesztő bíróságnak kell ellenőriznie, hogy az alapügyben állított többszörözés a szerzői jogi védelem alatt álló számítógépi programra vonatkozó kézikönyvet létrehozó szerző saját szellemi alkotásának a kifejeződését képezi-e.



A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.