Nemrég egy hiánypótló mű jelent meg a Jogi Fórum publikációi között, mely tanulmány külön cikket (és megkülönböztetett figyelmet) érdemel: hiánypótló jellegű írásában Medve Georgina összeszedte mindazt, amit egy ún. védjegytörlési eljárásról tudni kell. Eddig a magyar jogtudományban legfeljebb érintőlegesen írtak a védjegytörlési eljárásokról, ezt az űrt hivatott bepótolni ez a mű, mely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán idén jeles minősítést kapott.
Védjegytörlési eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt indítható, ha valakinek sérelmes a levédett megjelölésen fennálló kizárólagos jog. A Hivatal előtt egy speciális közigazgatási eljárást folytatnak le, majd tárgyalás után döntenek, megmaradhat-e a védjegyoltalom. Az eljárás azonban legtöbbször nem ér véget a Hivatal előtt, általában a vesztes fél kérni szokta a bírói felülvizsgálatot. A bíróság elméletileg „nem peres”, gyakorlatilag egy peres eljárásnak megfelelő, speciálisan szabályozott kontradiktórius eljárásban jár el. A bírósági eljárás ráadásul háromfokú is lehet: az elsőfokú döntés ellen fellebbezéssel lehet élni, a másodfokú döntés kapcsán kérhető a Kúria felülvizsgálata. Ez a négyfokú eljárási rendszer sajátos jellemzőivel és joggyakorlatával magas fokú szakmai hozzáértést igényel, és tanácsos specializálódott képviselők segítségét igénybe venni, bármelyik oldalon állunk is. (Általában 2-3 év, míg ezt a három bírósági szakaszt a felek végigjárják…)
A védjegytörlési eljárás hivatali szakaszáról a Hivatal Módszertani Útmutatójában csak kevés információ található, a bírósági szakaszának eljárási joga pedig annyira elfeledett, hogy az még a Hivatal Módszertani Útmutatójában sem szerepel.
Medve Georgina tanulmánya a védjegytörlési eljárásról itt érhető el:
> jogiforum.hu/publikaciok/471
> a tanulmány PDF formutumban
Remélhetőleg a mű hivatalos címe – annak hosszúsága – senkit nem tántorít majd el a tanulmány megtekintésétől („A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által védjegytörlés tárgyában hozott határozat bírósági nemperes eljárásban való felülvizsgálata”). Idézve a szerzőt: „Remélem, hogy úgy, mint ahogy Balzac egy átfogó társadalmi korképet tudott adni egyetlen bérház lakói alapján az akkori Franciaországról, Goriot apó című regényében, úgy majd én is a teljesség igényével tudok rámutatni a törlési eljárás bírósági nemperes szakaszának a jellegzetességeire, esetleges problémás szabályaira.”
Bede Máté
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
szabadalmi.hu
