IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


HÍRHÁTTÉR: Tokaji bor esete tót Marival

Pintz és Társai - 2012. november 14.

A szlovák tokaji borok kapcsán az Európai Bíróság Törvényszéke Magyarország számára hátrányos döntést hozott: nem támadható a szlovák "Tokaj" eredetmegjelölés uniós jegyzékbevétele. Jelen cikk a döntés hátterét világítja meg. Választ kaphatunk arra, hogy jogos volt-e a döntés, jó helyre fordult-e a kormány, van-e még jogorvoslati lehetőség, és mi a tanácsolt teendő. A cikket egy témába illő szkeccs zárja.

A Törvényszék arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy az E-nyilvántartásba történő bejegyzéskor a bormegnevezés, a hatályos uniós jogszabályok alapján már oltalom alatt állt, így automatikusan került bejegyzésre. Az ítélet magyar nyelvű összefoglalója megtalálható a Jogi Fórum hírei között (jogiforum.hu/hirek/28503). Az ítélet megállapítja, hogy az Európai Bizottság kifogásolt aktusa csupán az egyik rendelet hatálya alól egy másik rendelet hatálya alá sorolja automatikusan a bormegnevezéseket, így a vitatott eredetmegjelölést. Ezen oltalom nem egy önálló közösségi eljárásból ered, mert a szóösszetétel már az ún. E-Bacchus nyilvántartásba vétel előtt is védett volt. Az automatikus átsorolás így nem járt joghatással, ezért az Európai Bíróság az átsorolás előzményeinek vizsgálatára nem is illetékes.

Az eredetmegjelölések elsődleges jóváhagyója a tagállam, az EU nem is gondolt rá, hogy a nemzeti hatóságok esetleg rosszhiszeműen járhatnak el egy adott ügyben. Meg kell említsük azt a nem elhanyagolható tényt, hogy Szlovákiának a vitatott megjelölést leszámítva (amely a magyar Tokaj szót tartalmazza) az E-Bacchus adatbázisban jelenleg fellelhető összes eredetmegjelölése és földrajzi jelzése szlovákul hangzó jelzővel kezdődik, és a vitatott igényt is eredetileg így nyújtották be az EU-hoz. A Törvényszék vizsgálatából úgy sejlik, hogy Szlovákia a „Tokajská/Tokajské/Tokajsky vinohradnícka oblast’” kifejezést adminisztratív hibára hivatkozva cseréltette ki a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj” kifejezésre.

A jobb átláthatóság kedvéért, nézzünk egy kis történeti áttekintést Pintz György: „Védjeggyel a csúcsra!” című könyve nyomán. A Tokaji borvidék 1737-ben, a világon elsőként egy királyi rendeletnek köszönhetően nyerte el megjelölését, zárt borvidékként, s mára több százados történetre tekint vissza a szigorúan szabályozott bortermelés területén. Az I. világháború után, mint oly sok más értékünk, így a tokaji vidék egy kis része is az akkori Csehszlovákiához került és így kezdetét vette a terület nagysága, és az elnevezés körüli vita. A legnagyobb problémát, a területi kérdéseken túl a szlovák „Tokaji” minősége jelenti, hisz az 1993 óta az EU által elismerten eredetvédelem alatt álló Tokaji névhez magas minőségi követelmények fűződnek, melyeket a szlovák termelők nem feltétlenül vagy inkább nem tartanak be. 2004-ben Magyarország megállapodott Szlovákiával a szlovák-tokaji termőtáj elismert nagyságáról és az egységes minőségi szabályozásról. Ez alapján a magyar minőségi szabályozást kellene követni a szlovák területen is, de ismerve a szlovák fél hajlandóságát, ehhez érdemes erőteljes kétségeket fűzni. A szlovák tokaji ugyanis nem felel meg azoknak a minőségi követelményeknek, amelyek e név elismertségét eredményezték.

Fontos megjegyezni, hogy az oltalom nem önmagában a Tokaj szóra vonatkozik, és nem is a Tokajira, hanem a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj” (Tokaj Borászati Térség) megnevezésre. Elgondolkodtató azonban, hogy Szlovákia, ahhoz képest, hogy mindig nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mindent szlovákul írjon, a „Tokaj” szó esetében kivételt tesz, sőt kifejezetten ragaszkodik a magyar változathoz. Ennek – számunkra egyértelmű – oka, hogy gyenge minőségű borait a híres magyar tokajik farvizén kívánja kedvezőbb piaci pozícióba tolni.

Utólag mindig könnyű okosabbnak lenni, de úgy véljük, hogy az Európai Bíróság Törvényszékének ítélete ellen felesleges fellebbezni. Ehelyett az Európai Bizottsághoz kellene – és már rég kellett volna – törlési kérelemmel fordulni a szlovák eredetmegjelölés ellen. Külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy a jogi problémának nincs igazán hozzáértő és kezdeményező közigazgatási gazdája.

A 607/2009/EK rendelet 42. cikke szerint már oltalmat élvező hagyományos kifejezéssel részben azonos alakú kifejezések, azaz homonímák, csak az összetévesztés kockázatának kellő figyelembevételével helyezhetők oltalom alá. „Nem jegyezhető be olyan azonos alakú kifejezés, amely félrevezeti a fogyasztókat a termék jellegét, minőségét vagy valódi eredetét illetően, még abban az esetben sem, ha a kérdéses kifejezés helytálló.” E követelmény a törlési eljárás indokai között is szerepel (44. cikk). Az esetleges törlési kérelem alátámasztásául szükséges lenne az, hogy olyan bort szerezzenek be Szlovákiából, amelyen a címke a szlovák szavakat (Vinohradnícka oblast’) kisbetűvel, a magyar szót (Tokaj) nagybetűvel, kiemelten tartalmazza, és e címkét mielőbb a magyar Fogyasztóvédelmi Hatósággal vizsgáltassák meg összetéveszthetőségi szempontokból. E szakvéleményt kellene a törlési kérelemhez csatolni.

A törlési kérelemben fogalom-meghatározási törlési okot is meg kellene jelölni. Úgy véljük, hogy 479/2008/EK rendelet 54. cikk (1) bekezdésének nem felel meg a szlovák eredetmegjelölés. Ehhez tanulmányozni kellene a szlovák „termékleírást”, illetve az aktuális szlovák bortörvényt. Ha igaz, akkor a szlovák bortörvény egységes régióként kezeli Szlovákiát. Ez ellentmond az eredetmegjelölés fogalmi követelményeinek. A 607/2009/EK rendelet preambulának (3) bekezdése szerint külön figyelmet kell fordítani az érintett területek meghatározására; a területeket részletesen, pontosan és egyértelműen kell körülhatárolni. Eredetmegjelölésnél a bor minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, a szőlő pedig kizárólag e területről származhat (491/2009/EK rendelet 118b. cikk és 479/2008/EK rendelet 34. cikk). Teljes Szlovákia így nem felel meg e feltételeknek, az egységes szlovák borrégió a joggal való visszaélés. Talán még az Európai Bizottság is belátja, hogy Pozsony belvárosában vagy a Magas Tátrában termelt szőlő földrajzi környezeti és természeti jellemzői eltérnek még a szlovák hegyaljai területektől is, nemhogy Tokaj nemes lejtőitől.

A vélhetőleg jogosnak tűnő EB Törvényszéki döntés utáni bánkódás helyett a pozitív és hatékony ellenlépések ideje kell, hogy eljöjjön, amelyhez egy pohár bor mellett a jókedv is segítségül jöhet. Álljon ezért alább a „Védjeggyel a csúcsra!” c. könyv Tót Mariska történetének rövidített, szkeccsben megírt esete.

Pintz György
Európai Szabadalmi Ügyvivő
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
szabadalmi.hu

Felség, lányodat, Mariskovát szörnyű bélgörcsök gyötrik! De nem ám olyan egészséges kápustás, hanem olyan, amitől a dunai vízi erőmű turbinái is visszafelé kezdtek pörögni.
És mit mondanak az orvosok? Látta a pressburgi orvos-dékán?
Látta felség! És csak egy szlovák Tokaji segíthet, hiszen az a vinum regnum, rex vinorum! Mariskova pedig nyilvánvalóan rexová vinorum.
De hát nincsen szlovák Tokaji!
Felség, fokozza a bajt, hogy a nép elégedetlenkedik. Slovenska Mariskova miatt szmogriadót kellett elrendelni. Csak a páros rendszámú Skodák közlekedhetnek.
Akárhogy is, de két nap alatt csináljatok szlovák Tokajit! Ha kell, tereljétek el a Bodrogot!
Bodrit?
Mondom Bodrogot!
Úgy lesz felség!

Felség, sikerült! Trebašov nektárt csepegtetett!
Ez savanyú és sztrapacska íze van!!!
Kérem felségedet, hogy ne fikózza a bort! Ráadásul az EU-nak ízlett!
Az utóíze nem is olyan rossz! Hogy csináltátok?
Slovensko összes szőlejét elrohasztottuk. Sajnos így is csak két puttonyra való jött össze. A harmadikat Liptovskỳ Mikuláš juhtúrós puttonyából pótoltuk.
Ami jó a lányom beleinek, az jó az országnak! Szólj az orvosoknak, hogy beöntéshez készüljenek! Megszületett a szlovák Tokaji! Kicsit savanyúbb, kicsit büdösebb, de szlovák!

© Pintz és Társai, Pintz György
© kép: Pintz és Társai, Léphaft Pál




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.