IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Breaking: Megszületett az Európai Bíróság ítélete az első magyar IP-ügyben

Pintz és Társai - 2012. november 15.

2012. november 15-én az Európai Bíróság ítéletet hozott a C-180/11. sz. Bericap-ügyben, amely során a magyar Fővárosi Bíróság kért előzetes döntéshozatalt használati mintaoltalmak („kis szabadalmak”) megsemmisítése kapcsán, a megsemmisítési eljárással és a res iudicata intézményével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. Az Európai Bíróság szerint „az uniós joggal nem ellentétes olyan nemzeti gyakorlat alkalmazása, amely szerint a használati minta oltalom megsemmisítésére irányuló korábbi eljárásban már beterjesztett bizonyítékok nem vizsgálhatók meg ismét egy az ugyanezen oltalom megsemmisítésére irányuló újabb eljárásban”.

A fenti előzetes döntéshozatali eljárás megindulásáról már beszámoltunk korábban a Jogi Fórum és a szabadalom.blog.hu oldalain.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) még a 90-es évek elején adott meg egy cég javára egy használati minta oltalmat, amelynek egy másik vállalkozás később a megsemmisítését kérte újdonság és feltalálói lépés hiányára hivatkozva. A használati minta oltalom általában a szabadalomnál egyszerűbb, kisebb jelentőségű műszaki megoldások védelmére szolgál és a szabadalomnál egyszerűbb és gyorsabb eljárással lehet megszerezni. A megsemmisítés iránti kérelmet az MSZH és a magyar bíróságok elutasították. 2007 januárjában azonban ismét kérték az MSZH-tól a használati minta oltalom megsemmisítését. A hivatal az újabb megsemmisítés iránti kérelmet is elutasította, és eljárása során figyelmen kívül hagyta azokat a dokumentumokat (szabadalmi leírásokat), amelyek a korábbi eljárás során hozott döntés alapjául szolgáltak.

Az MSZH határozatának megváltoztatására irányuló kereset tárgyában eljáró magyar bíróságok között nézeteltérés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az új eljárás során figyelembe vehetők-e a korábbi eljárást lezáró határozat alapjául szolgáló dokumentumok. Mivel a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének kérdését uniós szintén is szabályozzák, ezért az ügyben eljáró Fővárosi Bíróság az Európai Bíróságtól várja annak eldöntését, hogy az említett dokumentumok az új eljárásban is figyelembe vehetőek-e.

Az Európai Bíróság foglalkozott a TRIPS-egyezmény kérdésével és relevanciájával is. A TRIPS megállapodás a Fővárosi Bíróság döntéseiben került elő gyakran az elmúlt évek során azokban az ügyekben, amelyekben Soós József bíró úr, az illetékes bírói tanács műszaki képzettséggel is rendelkező tagja is bíráskodott. Az Európai Bíróság szerint a TRIPS megállapodás és a Párizsi Uniós Egyezmény rendelkezéseinek legfőbb közös eleme: az egyezmények tagjainak kötelezettsége, hogy belső jogaik útján biztosítsák a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását, hatékony jogorvoslati eljárásokról rendelkezve valamennyi, e jogokat sértő cselekménnyel szemben. Az Unió e jogalkotási kötelezettségének a 2004/48 irányelv elfogadásával eleget tett. Ezek a rendelkezések azonban nem a szellemi tulajdonjogok valamennyi vonatkozásának, csupán azoknak a szabályozására irányulnak, amelyek egyrészről e jogok tiszteletben tartásával, másrészről azok megsértésével kapcsolatosak, az arra szolgáló hatékony jogorvoslati eljárások meglétének előírásával, hogy valamennyi fennálló szellemi tulajdonjogi jogsértés megszűnjön, vagy orvoslásra kerüljön. Az érintett rendelkezések csupán azoknak a különféle jogoknak a tiszteletben tartását biztosítják, amelyek azokat a személyeket illetik meg, akik e szellemi tulajdonjogokat megszerezték, nevezetesen e jogok jogosultjait, és azok nem értelmezhetők úgy, mint amelyek az azon személyek rendelkezésére álló különféle intézkedések és eljárások szabályozására vonatkoznának, akik – miként az alapügy felperese is – anélkül hogy ők maguk lennének e jogok jogosultjai, a mások által megszerzett szellemi tulajdonjogokat vitatják.

Következésképpen a Bíróság úgy döntött, hogy mivel a kérdéses uniós szabályok a használati minta oltalmak megsemmisítésére irányuló nemzeti eljárásokban nem alkalmazandók, ezért e szabályok nem akadályozzák az olyan nemzeti szabályok vagy gyakorlat alkalmazását, amelyek szerint a használati minta oltalom megsemmisítésére irányuló korábbi eljárásban már beterjesztett bizonyítékok nem vizsgálhatók meg ismét egy az ugyanezen oltalom megsemmisítésére irányuló újabb eljárásban.

Jogászok számára külön érdekes lehet az ítéletnek azon része, amely az előzetes döntéshozatali indítvány elfogadhatóságával foglalkozik (51-64. pontok). A Fővárosi Bíróság indítványának elfogadhatóságát ugyanis nem csak az egyik peres fél (a Plastinnova), de a magyar kormány is vitatta. A magyar állam szervei tehát ellentétes véleménnyel voltak a hátteret képező jogszabályok értelmezését illetően. Ez a magyar állam skizofréniájának jele…

Az Európai Bíróság nem jött zavarba: sem az nem érdekelte, hogy a Pp. megengedi-e az elsőfokú bíróságnak az előzetes döntéshozatali indítványt, sem az nem érdekelte, hogy a kérdések csak lazán kapcsolódnak az uniós joghoz, végül az sem zavarta, hogy az oltalom státusza (létezése) és annak jogi háttere csak közvetett módon tartozik bele a „jogérvényesítés” fogalmába.

Bede Máté
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft.
szabadalmi.hu




A hozzászóláshoz szükséges!
Pintz és Társai #   2012.12.21. 13:19

Érdekes adalék a fenti ügyhöz: a bíróság ítélet rendelkező része ugyan nem feltétlenül érdekes a nemzetközi közönség számára, az indoklás azonban felkeltette a külföldi jogász kollégák fantáziáját.

A Benelux-államokban tevékeny kollégák az alábbiakban kommentálják a magyar Bericap-ügyet:

http://www.newsletter-nautadutilh.com/…bericap.html?…

A probléma lényege: ha a megsemmisítési eljárás nem tartozik a "szellemi tulajdonjogok érvényesítése" körébe, akkor a szabadalmas jogi költségei (a szabadalmas oldalán az ellene indított megsemmisítési eljárásban felmerülő vaskos perköltségek) sem tartoznak abba a körbe, ami a hatékony jogérvényesítés és az erre vonatkozó irányelv körébe esik. Ez az egyes államok belső jogától függően korlátozhatja a perköltségek megtérülésének lehetőségét.



A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.