Munkáltatói blog


Munkáltatói kölcsön a végtörlesztéshez

Soós Andrea - 2011. december 9.

A végtörlesztésről is rendelkezik az egyes adótörvények és azzal
összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény, amely a Magyar Közlöny 139. számában jelent meg
(Adó-novella). A munkáltató az alábbi formában segítheti a munkavállalót:k amatkedvezményes – akár kamatmentes – munkáltatói kölcsön nyújtása vagy egyszeri támogatás.
A kedvezményeket a 2011. szeptember 29-e után folyósított
munkáltatói kölcsönökre és támogatásokra lehet alkalmazni. A
támogatás nyújtására a végső időpont 2012. február 28.

Jogi háttér

Az Adónovella 22.§-a módosítja az Szja tv. 72. § (4) bekezdését. A rendelkezés szerint a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni (egyebek mellett) a következő
jogcímeken és a következõ feltételekkel fennálló követelések utáni
kamatkedvezményt:

"a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekrõl és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez
kamatmentesen nyújtott kölcsön, feltéve,
hogy a magánszemély a hitelintézet által kiadott igazolással
bizonyítja a kölcsönt biztosító munkáltató felé
a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét.”

A végtörlesztés feltételeiről a hitelintézeti törvény rendelkezik az
alábbiak szerint:

A Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog
vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi
CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség
fedezetével fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján
teljesített teljes előtörlesztés, illetve a fogyasztóval kötött deviza
alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés alapján
fennálló teljes finanszírozási összeg és maradványérték megfizetése (a
továbbiakban: végtörlesztés) esetén a kölcsönszerződésből, illetve
pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: kölcsönszerződés)
eredő pénzkölcsön nyújtásból vagy pénzügyi lízingből eredő
követeléssel (a továbbiakban: kölcsön) rendelkező pénzügyi intézmény -
amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek - a
végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén
180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY
árfolyamot alkalmaz.

A fenti árfolyam alkalmazására a pénzügyi intézmény abban az esetben
köteles, ha (egyéb feltételek mellett):

  1. a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a

hitelfelvevő 2011. december 30. napjáig az (1) bekezdés szerinti
pénzügyi intézmény részére benyújtja,

  1. a végtörlesztés a c) pont szerinti igénybejelentés napját követő

60. napig megtörténik, azaz legkésőbb 2012.február 29-ig.

Mire figyeljen a munkáltató?
A munkáltatói kölcsönök esetében tehát tekintettel kell lenni arra a
fenti feltételre is, hogy az igénybejelentéstől számított 60. napig
megtörténjen a végtörlesztés.

Tekintettel, hogy mind a bejelentést, mind a törlesztést a
munkavállaló intézi, azonban az adókedvezmény igénybevételének
feltétele, hogy megfelelően és különösen: határidőben történjen az
igénybejelentés majd a végtörlesztés, nagyon fontos, hogy megfelelő
biztosítékokkal kiegészített munkáltatói kölcsönszerződés készüljön,
amely kielégítő módon rendezi azt a kérdést is, hogy ha nem a
munkáltatónak felróható okból nem történik meg a törlesztés, akkor a
munkavállaló visel minden költséget.

A fentieken túl figyelni kell továbbá az adatvédelmi kérdésekre is,
hiszen az a tény, hogy a munkavállalónak devizahiteles
kölcsönszerződése van, banktitoknak minősül.

A döntés előtt ellenőrizni kell a társasági szerződést / alapító okiratot, hogy ilyen döntést az ügyvezetés hozhatja, vagy a taggyűlés hatáskörébe utalja.

Ki kaphatja?

Csak a munkavállalók részesülhetnek ilyen
jellegű juttatásban. Tag is lehet munkavállalói státuszban,
amennyiben a saját vállalkozásánál munkaviszonyban van. Arról nem
szól a szabályozás, hogy mikortól legyen a tag munkaviszonyban,
annyi biztos, hogy a kifizetéskor már igen. A munkaviszony lényege,
hogy a tagnak is – a többi munkaviszonyhoz hasonlóan –
munkaszerződéssel kell rendelkeznie, illetve az adóhatóságnál
ilyen státusza a munkaviszony megkezdését megelőzően bejelentésre
kerüljön.

Kölcsönszerződés és levonások

A kölcsönszerződésben rendelkezni kell a kamatról. A kamat lehet nulla vagy minimális. A
törvényalkotói szándék szerinti kedvezmény az jelenti, hogy
ezekre a kölcsönökre nem kell alkalmaznia az ún. kamat-kedvezmény
adózási szabályait. Tehát a jegybanki alapkamat + 5 % meg nem
fizetett kamat után nem kell megfizetni az így keletkezett jövedelem
1,19-szerese utáni 16 % Szja-t és 27% Eho-t. [Szja tv. 72§ (4) f.)
pont]

Támogatás címén – mostani szabályozás értelmében - a
munkáltató maximum 7.5 millió forint végtörlesztéshez adhat.
[SZJA tv 72§(4)o) pont]

A feltétel, hogy ez a banki igazolások útján a végtörlesztést
elfogadó bank értesítése és a tartozás forintban kiszámított
igazolása alapján nyújtható. A támogatás kizárólag banki
átutalással és csak a hitelintézetnek fizethető ki.

Adómentes a támogatás akkor is, ha azt a munkáltató a
végtörlesztés teljesítését követően adja, feltéve, hogy a
munkavállaló hitelt érdemlően bizonyítja, hogy ő a
végtörlesztést már teljesítette. Ehhez elfogadható dokumentum a
végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést
a pénzügyi teljesítésre vonatkozó banki kivonat másolata
Ebben az esetben (de csak ebben az esetben) a munkáltató a
munkavállaló bankszámlájára is történhet az utalás.

A nyújtott támogatás az SZJA tv.1 számú melléklet,2.7 pontja
szerint a munkavállaló adómentes bevételének számít

A munkáltató kedvezménye
A támogatás a társasági adóalapot csökkenti, és nem kell
adóalap korrekciót végrehajtani, a Tao tv. 3számú melléklet B.)
19 bek. alapján.
A társaság könyvelésében a számviteli tőrvény 3§ szerint
személyi jellegű kifizetésnek minősül.

Egyéb lehetőségek
Hatályban maradt a korábbi lakástámogatási lehetőség a
munkáltatóknál. –[Szja tv. 1. sz. mell. 2.7. pont] Ennek adható
maximális összege további 5 millió forint, viszont itt már
figyelembe kell venni, hogy a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú
állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott
méltányolható lakásigényt. A két támogatás együttesen maximálisan 12,5 millió forint támogatást jelenthet.

A nyújtott támogatásról a döntést mindenképpen ez évben kell
meghozni, mert év végéig az adóhatóságnak erre vonatkozóan
bejelentési kötelezettség áll fenn.

A számviteli és adójogi kérdésekben köszönet Dr. Géressy Ilonának a sok segítségért.




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.