Jogi szaknyelv


Dr. Cserba Andrea: A bíróságok, valamint a bírósági szervezet bemutatása és megnevezésük a német jogi szaknyelvben

Dr. Kovács Tímea - 2014. október 20.

Dr. Cserba Andrea a Fővárosi törvényszék polgári ügyszakos fogalmazója, német jogi szakfordító, az ELTE német jogi szaknyelvi oktatója jelen bejegyzésében a bíróságok és a bírósági szervezet német jogi terminológiájával foglalkozik. Kitér a német és a magyar rendszerek közötti különbségekre, valamint áttekinti a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok releváns rendelkezéseit. A cikk lektora dr. Mirk Mária, az ELTE egykori német szaknyelvi professzora, a MOKK német jogi szaknyelvi oktatója.

Az alábbi cikk a magyar bírósági szervezeti hierarchia (der Instanzenzug) német lexikáját hivatott bemutatni. Ennek során nem mehet el szó nélkül a német rendszer sajátosságaira való utalás mellett, ugyanis a két szervezet közti különbségek megvilágításával nyernek igazán értelmet a magyar jogalkalmazó számára a német szakkifejezések.

A hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus alapelve (das Prinzip der Gewaltenteilung) óta a törvényhozás, közigazgatás és az igazságszolgáltatás egymástól elkülönülten működik. „A három hatalmi ág esetében egyik sem tudja a másik tevékenységét alapjaiban befolyásolni, egyik ág sem léphet be a másik területére.1” A bírósági rendszer (das Gerichtssystem) tehát a másik két hatalmi ágtól függetlenül látja el törvény által rá rótt feladatait. Hazánkban a bírósági rendszer szabályozásának alapjait a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi., Németországban „Gerichtsverfassungsgesetz”) rendezi. Rögtön a jogszabály 1. §-a kimondja, hogy a magyar bíróságok hatásköre nem korlátozódik kizárólag igazságszolgáltatási feladatokra, törvény által meghatározott egyéb tevékenységet is ellátnak. A bíróságok által megvalósítandó feladatrendszer2 tehát jóval komplexebb, mint azt gondolnánk, ennek tárgyalására jelen cikk azonban nem hivatott.

A témában alapvető „das Gericht” kifejezéssel már a kezdetekben foglalkozni kívánok a cikkben. A bíróság – ugyanúgy, mint a magyarban – a német szaknyelvben is több dolgot jelölhet. Értjük alatta egyrészt azt az önálló, világnézetileg és politikailag semleges hatóságot, amely az állam nevében igazságszolgáltatási tevékenységet végez, másrészt az épületet magát is, melyben a tevékenységet magát gyakorolják. A kifejezés alatt harmadrészt az ítélkező testületet kell érteni. Utóbbira a gyakorlatban a „der Spruchkörper” kifejezés is használatos3.

Leszögezendő, hogy a német rendszer alapjaiban eltér a magyartól, így a német szaknyelvi megfelelők kizárólag adott eltérésekkel tekinthetők a magyar termini technici analógjainak. Németországban különbséget teszünk ún. „általános, rendes bíráskodás” (ordentliche Gerichtsbarkeit) és „különös bíráskodás” (besondere Gerichtsbarkeit) között. Míg előbbire a szaknyelv a „die Justizgerichtsbarkeit”, addig utóbbira az „außerordentliche Gerichtsbarkeit” kifejezést is használja. A „die Judikative” és a „die Rechtsprechung” kifejezések a bíráskodó hatalom, igazságszolgáltatás egészét jelölik. A német bírósági szervezetről és igazgatásról szóló törvény (das Gerichtsverfassungsgesetz, GVG) szerint a bírói fórumok általános bíráskodás keretében határoznak büntető, polgári és családjogi ügyekben4. Az ún. különös bíráskodás során az alkotmányjogi kérdéseket fel nem vető közjogi jogvitákra hatáskörrel rendelkező közigazgatási bíróság (das Verwaltungsgericht), az állami pénzügyi jogvitákra (fellebbviteli fórumként) hatáskörrel rendelkező pénzügyi bíróság (das Finanzgericht), a szociális törvényből (das Sozialgesetz)5 eredő jogvitákra határkörrel rendelkező szociális bíróság (das Sozialgericht) és a munkaügyi jogvitákban eljáró munkaügyi bírság (das Arbeitsgericht) dönt. Utóbbiakra a „die Fachgerichtsbarkeit”, azaz szakbíráskodás kifejezést is használja a gyakorlat. Jellemző a szakbíráskodásban is a többszintűség6, a fellebbviteli fórumok megléte. A négy szakbíróság közül háromnál fellebbezési fórum (die Berufungsinstanz) is van, míg egynél (csak a közpénzügyi jogvitákra hatáskörrel rendelkező bíróságoknál) kizárólag felülvizsgálati fórum (die Revisionsinstanz) a fellebbvitel7. Végül a német rendszerben is elkülönül az alkotmányjogi bíráskodás (die Verfassungsgerichtsbarkeit), mint az Alaptörvény védelmének legfőbb őre.

A német és a magyar igazságszolgáltatás rendszere már csak az eltérő államszerkezetből adódóan is különbözik egymástól. A német föderatív államszerkezet sajátja, hogy a tartományok egységéből felépülő német állam szuverenitásából eredő jogokat a lehető legmagasabb szinten gyakorolja, a tartományok azonban bizonyos kérdésekben többé-kevésbé megtartják önállóságukat. A bírósági hierarchia is igazodik ehhez a szerkezethez; amíg itthon megye szinten törvényszékekben, addig Németországban tartományi szinten tartományi bíróságokban gondolkodunk. A hazai ítélőtáblának pedig a német „tartományi főbíróság” lesz a megfelelője. A Bszi. 16. §-a állapítja meg a hazánkban igazságszolgáltatási tevékenységet végző bíróságok rendszerét, amelyet a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság^^8 ^^ és a közigazgatási és munkaügyi bíróság alkot.

A magyar jogba a német szaknyelvi kifejezések az alábbiak szerint ültethetőek tehát át: A német legfőbb bírói szerv megnevezése a német szaknyelvben a „Bundesgerichtshof” (BGH). Már rögtön ez felvet dogmatikai kérdéseket a megfeleltethetőség vonatkozásában, tekintettel arra, hogy a magyar nyelv ezt Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak fordítaná, amely nálunk az államszerkezetből levezethetően nem létezik. A Kúria a jogi szaknyelvben többnyire „Oberster Gerichtshof”-ként kerül megjelölésre, azonban „Curia”-ként, sőt néha – a magyar helyesírási szabályok szerint írott – „Kúriaként” is megjelenik9.

Amíg a legfőbb bírói fórum megjelölése tekintetében többféle lehetősége van a szakfordítónak/a magyar jogot német nyelven alkalmazónak, addig az alsóbb szintű bíróságok megnevezése vonatkozásában – a két rendszer közti különbségek és ellentmondások fennállása ellenére – nem áll rendelkezésre nagy mozgástér. Az ítélőtábla német alternatívája a „das Oberlandesgericht”10. Bajorország tartományban működött utóbbin felül a „das Bayerische Oberste Landesgericht”, amely egyes eljárásfajták esetén – így pl. az olyan polgári felülvizsgálati eljárásokban, amelyekben a tartományi jogot kellett alkalmazni – a BGH helyett is határozott. Ezen bírói szervet 2006. július 1. napjával megszüntették.

A törvényszék német szaknyelvi megfelelője a „Landgericht”, míg a járásbíróságé az „Amtsgericht”. A kerületi bíróság magyar sajátosság, az azt jelölő „Bezirksgericht” a német nyelvben – és igazságszolgáltatásban – nem létezik. Hazánk legnagyobb illetékességi területű bírósága a Pesti Központi Kerületi Bíróság (illetékességi területe tíz fővárosi kerületre, 909.000 lakosra11 terjed ki), amelyet a német szaknyelv „Zentrales Bezirksgericht Pest” néven ismer.

A kérdésre, hogy egy konkrét jogvitában mely bíróság fog eljárni, a hatáskör12, azaz „sachliche Zuständigkeit”, valamint az illetékesség13, azaz „örtliche Zuständigkeit” körében hozott törvényi rendelkezések adják meg a választ.

A magyar jogalkotás a Bszi. 8. § (1) bekezdésében rögzítette az alapelvet, amely szerint senki nem vonható el törvényes bírájától. Ezzel az alapvetéssel a német jogban is találkozunk, ott azonban ez az elv alaptörvényi szinten („auf grundgesetzlicher Ebene”) van szabályozva. A német alaptörvény („das Grundgesetz”) 101. szakasza tartalmaz rendelkezést a törvényes bírák elvonásának tilalmáról („Niemand darf seinem gesetzlichen Richter entzogen werden”)14. Tovább vizsgálva a Bszi. 8. §-ban foglaltakat, a (2) bekezdés konkretizálja a törvény által rendelt bíró fogalmát, aki az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend („der Geschäftsverteilungsplan”)15 alapján kijelölt bíró.

Összességében elmondható, hogy bár a magyar bírósági rendszer elemeinek tökéletes analógjai nem léteznek a német jogi terminológiában, a két rendszer egymásnak való megfeleltetése – elsősorban szaknyelvileg - nem lehetetlen.
www.drkovacstimea.hu

1. Zelenc Szandra: Az államhatalmi ágak megosztásának kialakulása különös tekintettel az igazságszolgáltatásra: Az emberi jogok érvényesülésének problémái, valamint a bírói érvelésben fellépő egyéb szakmai problémák, 4. oldal 2. bekezdés

2. A bíróságok az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról is véglegesen döntenek, valamint jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3. http://www.duden.de/…shof_Richter (2014. 10.03.)

4. A német bírósági szervezeti és igazgatási törvény 13. §-a (§ 13 GVG).

5. http://www.sozialgesetzbuch.de/…ze/index.php (2014. 09. 25.)

6. http://jura-companion.de/…barkeit.html (2014. 10. 14.)

7. http://rsw.beck.de/…tsaufbau.pdf (2014. 09. 29.)

8. Ahol a törvény járásbíróságot említ, ott a Budapest területén található kerületi bíróságokat is érteni kell.

9. Lásd pl. a Német Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelemért felelős Minisztérium (Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz) hivatalos honlapján -http://www.portal21.de/PORTAL21/Navigation/Laender/Ungarn/Rechtsschutz/GerichtlicheRechtsbehelfe/zustaendige-gerichte.html (2014. 09. 25.)

10. http://www.bundesgerichtshof.de/…8062006.html (2014. 09. 27.)

11. Kengyel Miklós: A magyar bírósági szervezet területi elhelyezkedésének ellentmondásai, Tér és Társadalom 3. évf. 1989/3. 25. o.

12. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 22-28. §

13. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 29-43. §

14. http://www.gesetze-im-internet.de/gg/art_101.html (S. 2 Abs. (1) Art 101 GG)

15. http://dejure.org/…GVG/21e.html (Abs. (1) § 21e GVG)




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.