Jogi szaknyelv


Dr. Kovács Tímea: Az angol jogi szaknyelvi szövegek tagolásáról

Dr. Kovács Tímea - 2012. június 7.

Az angol nyelvű jogi dokumentumok az angol nyelv sajátos használatát képviselik, számos sajátosságot vonultatnak fel, nehezítve ezzel a nyelvhasználó jogalkalmazó jogászok helyzetét. Ahogy a magyar jogi szaknyelv esetében is, szerződések, jogszabályok és egyéb szabályozások tanulmányozása közben gyakran felfedezhetjük az angol jogi szaknyelvi szövegeknek a köznyelvi szövegtől eltérő tagolását. Jelen bejegyzés az ebben való navigációban segíti a gyakorló jogászokat felsorakoztatva a jogi angol szakterminológiában használt elnevezéseket, lehetőségeket az egyes jogi dokumentumok szerint csoportosítva.

Leszögezhetjük, hogy az angol nyelvű jogi dokumentumokban, kiváltképpen szerződésekben, jogszabály-szövegekben viszonylag kevés az olvasó figyelmét irányító kifejezés, un. ’Cross-reference marker’ (ilyen szavak példának okáért a ’nonetheless’, a ’however’, a ’besides’). Ezek hiányát a szakszöveg fogalmazója más eszközökkel pótolja: szöveg elrendezésével segíti a megértést és a szövegben való navigációt. Az összetartozó részeket gyakran számozással jelöli meg vagy az ábécé betűit használja. Egyes részek megkülönböztetésére az ábécé kis- vagy nagybetűi is alkalmazásra kerülnek. Természetesen lehetőség van a betűk és számok kombinációjának alkalmazására is. Tekintsük át most a jogszabályok, a nemzetközi szerződések és a szerződések tagolására alkalmazott módszereket-lehetőségeket.

Jogszabályokban használt tagolás

A fenti szabályosságot tapasztalhatjuk példának okáért a magyar jogszabályok angol nyelvű fordításainál is. A jogszabályok tekintetében a szerkezeti hierarchiát nem a köznyelvben vagy a tudományos fórumokon használt nyelvezetben (’Academic English’) alkalmazott kötőszavakkal fejezik ki, hanem a részek egyértelmű tagolásával: a legnagyobb egység megfelelője, a magyar „rész” helyébe lépő angol ’part’. A hierarchiában ez alatt következő „fejezet” angol nyelvű elnevezése ’chapter’. A továbbiak a következőképpen alakulnak: cím = ’title’, paragrafus, szakasz = ’paragraph’.

Nemzetközi szerződések tagolása

Nemzetközi szerződések alapegysége a cikkely (§). Ennek angol nyelvi megfelelője a ’section’. Ennek belső tagolására szolgál a ’subsection’ (bekezdés) és ’point’ (pont).

Szerződésekben alkalmazható tagolás

A nemzetközi szerződésektől eltérő szerződésekben nem találkozhatunk egységes és következetes gyakorlattal. Gyakran a ’provision’ mint általános kifejezést használják a rendelkezés megfelelőjeként. Az egyes jognyilatkozatokat tartalmazó egységeket a magyar jogi szaknyelvben pontnak vagy szakasznak hívjuk, például „9. pont első bekezdés második mondat” vagy „15.2.5. szakasz”. A ’provision’ elnevezés mellett itt is használhatóak a ’section’, a ’subsection’ és a ’point’ egységeket jelölő szavak. A fentieknek megfelelően teljes ekvivalenciáról nem beszélhetünk. Általánosságban itt is alapvető, hogy a szakfordítás készítése esetén a szakfordító a fenti változatokat következetesen használja.

Hozzunk itt egy példát a fentebb írtakra: Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 467. § (3) bekezdés a.) pontjának mint jogszabályhelynek egy lehetséges fordítása: ’Point a. of subsection (3) of section 467 of Act IV. of 1959 on the Civil Code of the Republic of Hungary’. Megjegyezzük, hogy a ’subsection’ és a ’section’ rövidítéssel is szerepelhet, például: „under ss. 3 of s. 467 of the Act".

Chroma1 szintén lehetőségként említi még a fenti tagolásra a következőket (‘the hierarchy of text divisions’): sections, sub-sections, paragraphs and subparagraphs.

Mirosláv Bázlik és Patrick Ambrus a jogi szakszövegek (elsősorban Texas állam Btk.-jának szövege alapján írt) nyelvtani elemző könyvében2 pedig az alábbi tagolást is megfelelőnek tartja: Parts, Chapters, Articles, Sections, Subsections, Paragraphs, Sub-Paragraphs, Clauses, Sub-Clauses.

Dr. Kovács Tímea
www.drkovacstimea.hu

1.Chroma, M.: New introduction to Legal English, Vol. I and II, Karolinum, Praha. 2003

2.Mirosláv Bázlik – Patrick Ambrus: The Grammatical System of Legal English, Complex. 2010




A hozzászóláshoz szükséges!


A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.