TIGÁZ - NAGY GÁZ

Tisztelt jogászok,

TIGÁZ-os gázszerelő elismerte, hogy létezik olyan, hogy átmásznak kerítésen lakatlan házba gázszerelők, és leplombálják a nyomáscsökkentőt.
Ez mennyire jogszerű?

Másik kérdésem, hogy gáz visszakötése után(1x volt kint a gázszerelő) 2x számláztak ki kiszállási díjat.
Elsőt nyomáspróba átvétele néven, második számlát gázóra felszerelés néven.
Mindkettőn kiszállási díj, meg hasonlók. Amik egyenként is több, mint 20 ezer Ft.

Vagy manapság már tökmindegy, mit írnak rá egy számlarészletezőre, ez nem fontos? :)

Köszönöm.

"hogy szerződésbontás és teljes kifizetés UTÁN jogszerűen keletkezhetett-e ez a számla?"

Igen, mivel tévedni szabad az elszámoláskor...
(nem zárhat ki ugyebár a tévedés)

A tévedést pedig jogában áll kijavítani és kiszámlázni.

Gondolom 1 éven belül, mivel közmű díjról van szó.

A tigáz utodjánál, a főgáznál volt szerződésem sokáig, de leváltam a rendszerről idén februárban, bementem, kértem, hogy szereljék le az gázóráikat, és vigyék el. Természetesen ott és akkor készült egy végszámla, amit kifizettem, mondom akkor soha töbé nem kell a főgzzal foglalkoznom, dejó.

Nemrég levelet kaptam az Intrum Just.-tól, fizetési felszólítás, miszerint 3900 forinttal tartozom a főgáznak.

A kérdésem az, hogy szerződésbontás és teljes kifizetés UTÁN jogszerűen keletkezhetett-e ez a számla?

Én úgy érzem, pénztártól való távozás után már nem jogos, hogy pénzt követelnek tőlem, hisz nem is vagyok az ügyfelük.

Létezik még ez a svindlis Ti... ?

Úgy tudom már eltakarították !!

„ezt majd köztünk lévő jogász, vagy ügyvéd tudja kiegészíteni, de úgy tudom, hogy a bejelentési és vizsgálati kérelem kizárja az esetleges későbbi gyanúsítgatás jogi lehetőségét, még akkor is, ha ezt nem teljesítik.”

Már miért zárná ki? De válaszolok is: dehogy zárja ki.

Ez is egy elkapkodott rossz törvény, mint sok száz mellette.
Először kellene gondolkodni és utána szavazni! DE nem ám úgy, hogy sok kéz az se tudja mire szavaz, mert arra se veszik a fáradtságot, hogy ráolvassanak a passzusokra. Van egy vezérló és mindenki őt figyeli, ennek alapján mennek a szavazások. Talán lehetne értelmesebben is és nem lenne ennyi elkapkodott buta törvény.

Az előző megjegyzésemhez fűzném: ha precedens lesz a tigáz "igaza", akkor innentől fogva bármelyik cég akár késedelmesen is postázhatja a számláikat és köv. évben pénzcunami mehet hozzá a késedelmes befizetések miatt. Ez teljes anarchiához fog vezetni. A jogalkotóknak EGYÉRTELMŰEN tisztázni kellene a jogszabályokban a költségátalány feltételeit: TV, vagy ajánlott legyen a számla levél, utólag egyértelműen igazolható legyen, hogy ki vette át és mikor, vagy nem vette át a számlát. A NAV példáját kellene követni, hiszen a hatóság MINDEN felszólító levelet TV küld meg.

A probléma már ott kezdődik, hogy a számla kézhezvételi időpontja, és az átvevő nem ismert, tehát a kifogásolt számlát akár késedelmesen is postázhatták. Az is felmerülhet (és a mi esetünkben volt is rá példa), hogy a szomszéd becsengetett a téves kézbesítés miatt, mivel ő hozzá jutott el a számla levél.
Szintén aggályos az, hogy a 40 eurós átalányról szóló levelet is "csak" bedobták a postaládába, nincs garancia arra, hogy a levelet a címzett megkapta (ki vette át, mikor). Kérdésem tehát:

1. kell-e nekem 40 eurós büntetést fizeti a postás hibájából?
2. mennyire tekinthető hivatalosnak egy levél, amit nem TV kézbesítettek?

Csupán azért érdekel a dolog, mert mi minden számlánkat ajánlva küldjük az ügyfeleinknek, és ha nem veszi át, akkor visszajuttatja a posta "Nem keresték" felirattal. Szerintem ez így korrekt.

Érdemes a határozatot végig elolvasni. A MEKH speciális, ágazati szabályokra hivatkozik akkor, amikor hiányolja az Üzletszabályzat módosítása nélkül elkezdett pénzbeszedést.

Néhány ezzel kapcsolatos gondolat az indokolásból a teljesség igénye nélkül:

Az üzletszabályzat eszerint a Hivatal engedélyével rendelkező gazdasági társaság felhasználók széles körével, tömegesen kötött szerződéseinek és eljárásának egyoldalúan meghatározott szabályrendszere.

Az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatának tartalmi elemeit a Vhr. 4. számú melléklet 1.4. pontja határozza meg, az üzletszabályzat rendelkezésein a Hivatal jóváhagyási eljárás keretében kontrollt gyakorol.

A fentiek alapján a Hivatal Get. előírásain alapuló álláspontja az, hogy az Engedélyes köteles az üzletszabályzatát oly módon kialakítani, hogy az tartalmazza a felhasználókkal kapcsolatos szerződéses jogviszonyhoz kapcsolódó jogosultságok és kötelezettségek teljes körét.

Sem a Get., sem a Vhr. nem tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy az Engedélyes és a felhasználók közötti jogviszonyt illető valamely jogosultságot vagy kötelezettséget az Engedélyesnek nem kötelezettsége az üzletszabályzatba foglalnia.

(....)

A fentiek alapján a Hivatal egyértelmű álláspontja az, hogy az Engedélyesnek a behajtási költségátalány megfizetésére vonatkozó felszólítások felhasználók részére történő megküldését megelőzően kötelezettsége lett volna az üzletszabályzata megfelelő módosítása tekintettel arra, hogy az Engedélyesre, mint egyetemes szolgáltatóra más irányadó jogszabályi rendelkezések, így a Get. is vonatkoznak.

Ha és amennyiben az Engedélyes a költségátalányt jogszerűen kívánta volna alkalmazni a felhasználókkal szemben, úgy a fentebb hivatkozott ágazati jogszabályi rendelkezésekre tekintettel, azt az üzletszabályzatába kellett volna foglalnia a tényleges alkalmazás előtt.

A Get. 38. § (3) bekezdése csak azon jogkövetkezményeket engedi alkalmazni, amelyekre a Vhr. rendelkezései adnak felhatalmazást, vagy azzal összhangban az Engedélyes Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzata tartalmaz.

A módosítás eredményeképpen a felhasználók tájékoztatást nyertek volna arról, hogy késedelmes számlafizetésük esetében az Engedélyes a már üzletszabályzatába foglalt lehetőségeken túlmenően további jogkövetkezményt alkalmazhat szankcionáló jelleggel.

A Hivatal álláspontja szerint a Vhr. előírása azt a kötelezettséget fogalmazza meg az Engedélyes számára, hogy üzletszabályzatát folyamatosan aktualizálja annak érdekében, hogy az valamennyi, a felhasználókkal kapcsolatos jogviszonyt érintő lényeges feltételt és eljárásrendet a ténylegesen követett engedélyesi gyakorlatnak megfelelően tartalmazzon.

E felülvizsgálati kötelezettség felmerülhet olyan esetben, amikor olyan jogszabályváltozás következik be, amelynek alkalmazásától az Engedélyes nem tekinthet el.

A Hivatal fentiekben kifejtett álláspontja szerint ugyanakkor a behajtási költségátalány alkalmazása az Engedélyes számára olyan jogszabályi előírás, amelynek alkalmazására nem ipso jure kötelezett.

A fentiek szerint az Engedélyes a behajtási költségátalányra csupán igényt tarthat, amellyel kapcsolatosan a felhasználót kimentési lehetőség is megilleti.

Tekintettel a behajtási költségátalány alkalmazásának nem kötelező jellegére, a felhasználóknak nem pusztán a jogintézmény alkalmazásának lehetőségét megteremtő jogszabály Magyar Közlönyben történő megjelenéséből, hanem az Engedélyes egyedi intézkedése alapján is tájékoztatást kell kapniuk arról, hogy az Engedélyes a behajtási költségátalányt a felhasználókkal szemben alkalmazni kívánja.

A behajtási költségátalány megfizetése iránti igény támasztását lehetővé tevő jogszabály ismerete ugyanis nem biztosítja a felhasználók számára annak érdemi megismerését, hogy maga az Engedélyes élni kíván e jogszabály adta lehetőséggel, a számlafizetési kötelezettségüket késedelmesen teljesítő felhasználókkal szemben.

Az előbbiek alapján – a Hivatal egyértelmű álláspontja szerint – az Engedélyes akkor járt volna el a Get. 38. § (3) bekezdésével, valamint a Vhr. 119. §-ával összhangban, ha a behajtási költségátalány iránti igény felhasználókkal szembeni támasztását megelőzően – figyelemmel a bekövetkező jogszabályváltozásra – gondoskodik az üzletszabályzata megfelelő módosításáról, és feltünteti e jogintézményt az üzletszabályzatának szerződésszegéssel összefüggő jogkövetkezményei között és e változásokkal egységes szerkezetbe foglalt üzletszabályzatot haladéktalanul jóváhagyás céljából benyújtja a Hivatalhoz.

A Hivatal által jóváhagyott módosított üzletszabályzat alapján lett volna lehetősége arra, hogy a behajtási költségátalányt a felhasználókkal szemben érvényesítse.

A Hivatal jogszabályokon nyugvó álláspontja szerint az üzletszabályzatban a Ptk.-ra történő hivatkozás önmagában nem teremt jogalapot a behajtási költségátalány felhasználókkal szembeni alkalmazására, mivel az nem felel meg a Get. 38. § (3) bekezdésében és a Vhr.-ben (4. számú melléklet) az üzletszabályzattal szemben támasztott tartalmi követelményeknek.

Az Engedélyes által előadott álláspont elfogadása esetében az üzletszabályzat ugyanis valójában nem tartalmazná a felhasználókkal szemben alkalmazható kötelezettségek részletszabályait, amellyel az üzletszabályzat nem tölthetné be az Engedélyes felhasználókkal szembeni eljárását illető tájékoztatási, emellett jogforrási szerepét.

Én csak életelméletileg próbálok gondolkodni, a jogelmélet maradjon meg a poros elefántcsonttoronyban :), a törvények az életnek szólnak . Ha valamit a jogszabály lehetővé tesz, akkor szerintem az együttműködés alapja, hogy ha a lehetőséggel élni akarok, akkor azt közlöm előre a partnerrel. Különösen, ha az a lehetőség menet közben kerül elő.

Ha a törvény úgy szól, hogy maximum x % kamat kérhető (!) késedelmes fizetés esetén, akkor ha nincs benne a szerződésben, akkor szerintem nem kér kamatot. Persze ha a jogszabály úgy szól, hogy annyi kamat jár, de kevesebb is kiköthető, akkor más a helyzet. De itt is fontos szerintem, hogy ha menet közben változik a jogszabály, akkor az együttműködés minimális megvalósulása, hogy szólok.

Nekem legalábbis így lenne életszerű.

Érdekes jogelméleti kérdés, ahhoz, hogy egy szolgáltató pl. a Ptk. szerinti késedelmi kamatot (vagy adott esetben egymásik törvény által szabályozott behajtási költségátalányt) érvényesítse, előfeltétel-e, hogy beleírja az üzletszabályzatába?

Lehet, hogy rossz a párhuzam, de én úgy tanultam, attól, mert valamit nem írnak bele egy szerződésbe (pl. hogy késedelmes fizetés esetén kamat jár), a törvény alapján az még alkalmazható.

Néhány érdekes megállapítás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatából:

• Az Engedélyes magatartásával sértette a felhasználók tájékoztatáshoz fűződő jogát.
• Az Engedélyes (TIGÁZ) jelentős vagyoni érdeksérelmet is okozott a felhasználóknak, hiszen üzletszabályzati felhatalmazás hiányában szólította fel a felhasználók széles körét fizetési kötelezettség teljesítésére.

• A Hivatal a felhasználókat érintő vagyoni érdeksérelmet állapított meg az Engedélyes (TIGÁZ) számlázási gyakorlatával kapcsolatban is, ugyanis a számlalevelek postai szolgáltatás útján történő kézbesítésével összefüggésben nem biztosítja a felhasználók teljes köre számára a jogszabályban és üzletszabályzatban előírt teljesítési határidőt.

• A Hivatal az Engedélyes (TIGÁZ) eljárása alapján megvalósuló, a számlaküldési gyakorlattal előidézett érdeksérelmet az Engedélyes terhére kisebb súllyal értékelte a behajtási költségátalány megfizetésére felhívást alkalmazó jogszerűtlen gyakorlatához képest.
• A Hivatal megállapítja, hogy az Engedélyes (TIGÁZ) jogszabályon alapuló kötelezettség hiányában, tudatosan döntött úgy, hogy egyetemes szolgáltatóként az üzletszabályzatba foglalást megelőzően, a késedelmes fizetés mint szerződésszegés esetére új jogkövetkezményt (a behatási költségátalány megfizetésének előírását) alkalmaz.

• Az Engedélyes (TIGÁZ) nem kellő gondossággal alakította ki a számlalevelek kézbesítésére vonatkozó eljárását és döntött a teljesítési határidő meghatározásának módjáról.

• A Hivatal megállapítja, hogy az Engedélyes TIGÁZ) terhére rótt jogsértések tekintetében az Engedélyes (TIGÁZ) felróhatósága fennállt.

• A Hivatal 2015. január 30. napján kelt, 544/2015 számú határozatában 300.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte az Engedélyest (TIGÁZ) az ügyfélszolgálati irodáin a felhasználók részére nyújtott tájékoztatásban tapasztalt hiányosságok miatt.
• A Hivatal 2015. december 22. napján kelt, 6542/2015 számú határozatában 10.000.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte az Engedélyes, (TIGÁZ) mert – leginkább a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi csoporthoz tartozó felhasználó lehetőségét korlátozva – nem biztosította valamennyi ügyfélszolgálati irodájában az előre fizető mérők feltöltésének lehetőségét.

• A Hivatal az Engedélyes korábbi jogsértő magatartását az Engedélyes terhére kisebb súllyal értékelte, tekintettel arra, hogy a hivatkozott határozatokban nem a jelen határozatban megállapított jogsértések kerültek megállapításra, ugyanakkor az azokban megállapított jogsértések szintén a felhasználók érdekeit sértették.

• A Hivatal eljárása során feltárt tények teljes körűen igazolták, hogy az Engedélyes (TIGÁZ) a hatályos jogszabályi előírásokkal és saját üzletszabályzatával ellentétes gyakorlatot folytatott, mivel a felhasználók szerződésszegése (késedelmes fizetés) esetére olyan jogkövetkezményt alkalmazott, amely üzletszabályzatában nem szerepelt. A Hivatal megállapítja, hogy az Engedélyes (TIGÁZ) jogsértő eljárása a fent megjelölt jelentős számú felhasználói körét, jelentős vagyoni értékű követelés vonatkozásában érintette.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 25 oldalas határozata teljes terjedelemben megtalálható a hivatal honlapján.

A Tigáz vitatja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatának jogszerűségét.

https://www.tigaz.hu/…eljarasmodja

Álláspontjuk szerint a Tigáz eljárásmódja teljes mértékben megfelel a költségbehajtási átalány alkalmazására vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezért a Társaság keresetet nyújt be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata kapcsán.

A Társaság a törvény szerint járt el.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tegnap határozatban marasztalta el a Tigázt a számláikat késedelmesen fizető fogyasztóktól igényelt költségbehajtási átalány beszedésére vonatkozóan. A Tigáz a törvényi előírások szerint járt el, ezért a határozat ellen keresetet nyújt be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A Társaság kérvényezi a bíróságtól, hogy a bírósági határozat meghozataláig függessze fel a MEKH határozatban foglalt összes kötelezettségének teljesítését.

Társaságunk mindaddig nem téríti vissza a behajtási költségátalány címén befizetett összegeket, amíg a bíróság határozatot nem hoz, hogy helyt ad-e Társaságunk kérelmének.

http://www.mekh.hu/…igazt-a-mekh

100 milliós bírsággal sújtotta a Tigázt a MEKH

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusban hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, mely során vizsgálta, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.

2016. augusztus 26.

4410/2016. számú határozat (PDF / 1,06 MB)
100 milliós bírsággal sújtotta a Tigázt a MEKH (LINK)

A vizsgálat feltárta, hogy behajtási költségátalány címén a társaság 31 ezer ügyféltől követelt jogtalanul mintegy 2 milliárd forintot, ezért a Hivatal kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de nem megfizetett követeléseket törölje.

Ezen felül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 100 milliós bírsággal szankcionálta a Tigáz magatartását.

A behajtási költségátalányról szóló, 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget teremt a szolgáltatók számára késedelmes számlafizetés esetén, hogy behajtási költségátalányt számoljanak fel, azonban annak alkalmazását nem írja elő.

Az engedélyesek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján akkor jogosultak a felhasználók szerződésszegései esetében hátrányos következmény alkalmazására, ha a kilátásba helyezett jogkövetkezményt az üzletszabályzatukba foglalják és azt a Hivatal jóváhagyta.

A Tigáz előzetesen nem jelezte sem a Hivatalnak, sem ügyfeleinek, hogy élni kíván a behajtási költségátalány lehetőségével, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának megfelelő módosítását sem.

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Tigáz a felhasználók számára nem minden esetben biztosította a számlák megfizetésére vonatkozó 8 naptári nap időtartamot, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók időben intézkedhessenek a számlák befizetése érdekében.

A Tigáz március óta több mint 31 ezer felhasználóval szemben, nagyságrendileg 2 milliárd forint értékben követelt jogtalanul behajtási költségátalányt. Ebből 1,1 milliárd forintot be is fizettek a felhasználók.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal arra kötelezte a szolgáltatót, hogy valamennyi érintett felhasználónak – függetlenül attól, hogy fordultak-e panasszal a szolgáltatóhoz vagy a Hivatalhoz – fizesse vissza a behajtott összeget, és törölje a még fennálló, de meg nem fizetett követeléseket.

Erre 30 napja van a szolgáltatónak.

A MEKH a Tigázt ezen felül 100 millió forintos bírsággal sújtotta a késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt, tekintettel arra, hogy alapvető kötelezettségét sértette meg, és jogsértő tevékenysége a felhasználók széles körét érintette.

http://www.mekh.hu/…igazt-a-mekh

http://index.hu/…ott_a_tigaz/

Sziasztok. Valakinek valami infó erről a Tigáz dologról? Nekem havi 5000 ft gázfogyasztásra küldtek 62000 ft-os késedelmit. Az éves fogyasztás nincs annyi! Ja és a késedelmes befizetés az annyit jelent, hogy max 3-4 nap késedelemmel befizetésre került. Ezek a hatalmas késések amit egy év alatt ötször is elkövettem ( mint valami bűnöző - visszaeső lettem ;)
szépen szólva rám ripakodtak amikor telefonon mertem érdeklődni,hogy mi ez. Azonnal utaljak. Mondtam eddig is csekken fizettem miért változtatnék ezen. Nagylelkűen kiküldték a csekket. De nem fizettem be mert akkoris jogtalannak tartom. Kitalálják visszamenőleg? Semmi felszólítás,értesítő? Holnap a boltba kitalálják hogy januártól visszamenőleg a kenyér legyen drágább akkor fizessek? Komolyan felháborító !
Tud valaki valamit hogy áll most ez az egész Tigáz botrány?

Valaki kapott már választ a Behajtási költségátalánnyal kapcsolatban az Energiahivataltól..? Úgy tudom kb: 1500 levél érkezett hozzájuk...remélem ennél még több lesz... Bízom benne,hogy nem jön kikapcsolni addig a Tigáz.. :/

A jogszabályok tartalmáról nem kötelesek a felek egymást tájékoztatni, mert azok megismerhetőek mindenki számára.

Én is idepötyögöm a szerény magánvéleményemet. Tigáz nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, ezt csak vélelmezem, hiszen nincs a kezemben egy olyan csekk, amelynek késedelmes befizetése miatt kiszabták ezt a behajtási költségátalányt. Azt általában rá szokták írni, hogy késedelmes fizetés esetén jár a késedelmi kamat.

6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]

(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

(2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.

(3) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.

Vagy a vállalkozásoknak ezt tudniuk kellett volna?

Ezt a költségátalányt ráadásul behajtási költségei fedezésére igényelheti, de ha nem is volt behajtás? Akkor mire igényeli? Gyógyszerre?

Tetszettek volna előbb gondolkozni és utána törvényt alkotni. Ha olyan emberek ötletelnek, akiknek lila gőzük sincs a beadványokról, még értelmezhetőségi szinten sem, csak a karlendítéshez értenek, addig még sok ilyen hasonló f.ságokkal fogunk találkozni. Tigáz élt a lehetőséggel, az igaz, hogy sok mindenben így is hibás, de a törvényi feltételek adottak. Mindig ez a helyzet amikor nem kérdezik meg a hozzáértő jogászokat, hanem vaktában kapkodva hoznak idióta döntéseket.

Ismét TIGÁZ.

Száraz Gabika nyilatkozik. :(

Továbbra sem nyugszanak a kedélyek az úgynevezett behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. A vállalkozók egyre-másra hívják szerkesztőségünket, hogy különböző aggályaikat fogalmazzák meg a szerintük „nem tisztességes büntetés bevezetése” miatt.

A teljes cikk itt, a Borsod online weblapján olvasható:

http://www.boon.hu/…amla/3095724

A lenti tájékoztató a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján olvasható.

Vizsgálja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Tigáz késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlatát

Hatósági eljárást indított a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Tigázzal szemben a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata miatt.
2016. július 13.

A Hivatalhoz közel 1500 megkeresés érkezett az elmúlt hetekben arra vonatkozóan, hogy előzetes értesítés nélkül behajtási költségátalányt alkalmaz a szolgáltató.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, melyben vizsgálja, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.

A behajtási költségátalányról szóló 2016. március 24-től hatályos törvény lehetőséget teremt a szolgáltatók részére a behajtási költségátalány alkalmazására, azonban annak alkalmazását nem teszi kötelezővé.

A Tigáz nem jelezte sem a Hivatal, sem a felhasználói felé, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, és nem kezdeményezte Üzletszabályzatának ennek megfelelő módosítását sem.

A Hivatalhoz május vége óta közel 1500 megkeresés érkezett a Tigáz késedelmes fizetés esetén alkalmazott gyakorlata miatt, ezek közül 345 írásos panasz.

A tárgyban a Hivatal június 10-én egyeztetést kezdeményezett a szolgáltatóval szemben. Az egyeztetést követően a szolgáltató közleményében ismerte el, hogy bizonyos esetekben hibásan alkalmazta a jogszabályt.

A MEKH az általa megindított hatósági eljárás keretében írásos nyilatkozattételre szólította fel a Tigázt, és vizsgálja, hogy pontosan milyen fogyasztói körben, mekkora mértékben, milyen feltételekkel és tájékoztatás mellett alkalmazza a társaság a behajtási költségátalányt.

A behajtási költségátalány követelésének lehetőségét egy európai uniós jogszabály hazai átültetése alapozza meg. A jogszabály nem csak az energiaszektorra vonatkozik, a törvény és az irányelv célja a fizetési fegyelem erősítése.
mekh.hu

Forrás:

http://www.mekh.hu/…-gyakorlatat

;2016.07.13.

A TIGÁZ (Eni) behajtási költségáltalány kivetési gyakorlatáról és annak jogszerűségéről/jogszerűtlenségéről riportot készített az RTL híradó (adás: 2016.07.11. 18 óra 35 perc), amelyben megszólalt több vállalkozó, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal képviselője, valamint Száraz Gábor a TIGÁZ (Eni) szóvivője.

• A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal kormánytisztviselője szerint -tekintetttel arra, hogy a TIGÁZ (Eni) a behajtási költségáltalányt jogszabályi felhatalmazás nélkül a lakossági fogyasztókra is kivetette jogsértést követett el ezért -figyelemmel a nagyszámú panaszra- a hivatal a szolgáltató jogsértő eljárása miatt vizsgálatot indított.

• Száraz Gábor Tigáz (Eni) szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, igen életszerűnek találja azt, hogy a vállalkozók a Magyar Közlöny olvasásával kezdjék a napot.

• Emlékeztetőül a TIGÁZ Száraz Gábor nevű szóvivője pár évvel ezelőtti, nagy felháborodást kiváltó mágnesezési/kötbérezési gyakorlata során is többször és fennen hangoztatta, hogy a szolgáltató eljárása jogszerű.

Ehhez képest a bíróság sorra mondta ki a következő ítéletet:
Kalmár János bíró rövid szünet után hirdetett ítéletet: ezek szerint a Tigáz kötbérkövetelésének „ténybeli, műszaki és jogi alapja nincs”

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-76/#…

Ehhez képest:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy konkrét megállapította, hogy az Infotv. 15. § (1) bekezdése értelmében a TIGÁZ-DSO Kft. jogsértően járt el akkor, amikor a gázmérő vizsgálatával kapcsolatos szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet a fogyasztó részére nem adta ki.

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-78/#…

Ehhez képest a Tigáz szakértőit kérték a kamarából kizárni:

Hivatkozva a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Kódexében foglaltakra kérem, hogy az alábbiak figyelembevételével K J. igazságügyi szakértő (szakértői igazolvány száma Sz ….., egyben, mint a T. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 4200 Hajdúszoboszló, ….. u. ….. adószáma: ……-2-09 cégjegyzék száma: 09-09-…….. vezető tisztségviselője) ellen etikai vizsgálatot indítani, amennyiben az etikai vétség megállapítást nyer, úgy a kamarai tagságát megszüntetni szíveskedjen!

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-78/#…

Ehhez képest:
a TIGÁZ szakmunkás gázszerelői a bíróság előtt ellentmondásba kerültek, továbbá hogy a TIGÁZ valódi szakértő helyett holmi ujjlenyomat szakértővel vizsgáltatta meg a gázórát.
http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-76/#…

Ehhez képest ,a HBM-i Főügyészség levele szerint

• a főügyészség folyamatosan figyelemmel kíséri a TIGÁZ Zrt-vel szemben a fogyasztóvédelmi hatóság által hozott marasztaló határozatokat,
• a HBM-i Főügyészséghez folyamatosan érkeznek a TIGÁZ Zrt. jogsértéseivel foglalkozó fogyasztói kérelmek,

• a HBM-i Főügyészség ezen tömeges jogsérelmekre is tekintettel vizsgálja a közérdekű keresetindítás lehetőségét a TIGÁZ Zrt-vel szemben,

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-73/#…

http://www.napi.hu/….616605.html

Azoknál az ügyfeleknél, akiknek lakossági és vállalkozási gázfogyasztását azonos ügyfél-azonosító alatt tartja nyilván a Tigáz, előfordult, hogy a behajtási költségátalány megfizetéséről tévesen a lakossági fogyasztás alapján küldtek értesítést, illetve volt olyan is, akinek esetében tévesen értelmezték a törvényt; ezekben az esetekben a Tigáz visszavonja igényét, illetve a már befizetett összeget visszatéríti - közölte a vállalat.

MTI-Eco, 2016. június 22. szerda, 18:33

A Tigáz szerdai tájékoztatásában felidézte, az elmúlt négy hét során értesítést küldtek a behajtási költségátalány megfizetéséről azoknak ügyfeleknek, amelyek egy vagy több számlájukat nem, vagy késedelmesen fizették meg.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a vállalat az értesítést a vonatkozó törvényben foglaltakkal összhangban küldte ki.

A törvény hatálya ugyanakkor nem terjed ki az egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági fogyasztókra, hanem a vállalkozások, valamint a vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletek kiegyenlítéseként teljesített fizetésekre - tették hozzá.

Nemcsak a kisvállalkozók érintettek, hanem minden vállalkozó, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy, magánszemély végzi, ide tartoznak az egyéni vállalkozók is.

A behajtási költségátalány mértékét és hatókörét a törvény szabályozza - emlékeztetnek a közleményben.
A Tigáz hangsúlyozta, az egyenlő bánásmód elve alapján jár el minden ügyfelével, a késedelmes számlafizetésnél nem tesz, és nem tehet különbséget.

A közleményben arra is felhívták a figyelmet: ha a késedelmesen fizető ügyfél nem fizeti meg a behajtási költségátalányt, legvégső esetben a szolgáltatás kikapcsolható.

Az olasz Eni energiaipari cég tulajdonában lévő Tigáz Magyarország egyetemes gázszolgáltatási engedélyét a Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2016. október 1-jei határidővel vonta vissza a vállalat kérésére. Az ügyfeleket a Főgáz veszi át.

A cég Magyarország egyharmadán végzett gázszolgáltatási tevékenységet. A Tigáz szabadpiaci gázkereskedelmi portfólióját is értékesítette.

http://www.napi.hu/….616605.html

A lentiek szolgáljanak bíztatásul a TIGÁZ által új módszerrel megsarcolt fogyasztóknak.

Igen, valóban célszerű írásban vitatni a szolgáltató követelését, de az Tigázéknál annyit ér, mint halottnak a csók.

A szintén közfelháborodást kiváltott TIGÁZ (ENI) kötbérbiznisz során Mészáros Gáborné TIGÁZ ügyfélszolgálati vezető a szolgáltató eljárásának jogszerűségét, szakszerűségét, illetve a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot vitató, jogszabályokkal alátámasztott panaszleveleket érdemben nem vizsgálta, Száraz Gábor TIGÁZ szóvivőhöz hasonlóan ugyanazt válaszolta, Társaságuknak mindehhez joga van.

(Bárkivel szemben indíthat szabálytalan gázvételezési eljárást, ahhoz elégséges csupán egy, pl. a lakás a tisztasági festése során a gázórán keletkezett karcolás, a „szakértőt” az ügyfél közreműködése nélkül maga választhatja, a vizsgálat időpontjáig a bedobozolt gázórát a szolgáltató a saját telephelyén őrizheti, a szakvéleményt és az eljáró szakértő adatait az ügyfél részére nem kell kiadniuk…)

Megjegyzem némileg módosult a szolgáltató véleménye, miután az ügyfél a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséghez és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult. Utóbbi kötelezte a szolgáltatót a szakvélemény kiadására, amelyet követően az ügyfél kezdeményezte az igazságügyi szakértői kamaránál a szakvéleményben szereplő ellentmondások és eljárásjogi jogszabálysértések miatt a szakértő elleni etikai vizsgálat lefolytatását, előbbi pedig miután felhívták a figyelmét a tömeges panaszra, újságcikkre, TV felvételre, interpellációra szintén vizsgálatot indított a Tiszántúli Gázszolgáltató ellen.

Nem sokkal ez után a szolgáltató felhagyott a fogyasztók tömeges vegzálásával, közel félmillió forintos kötbér megalapozatlan kiszabásával.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megállapításai és az etikai vizsgálatot kérő levél itt olvasható:

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-78/#…

Kalmár János bíró rövid szünet után hirdetett ítéletet: ezek szerint a Tigáz kötbérkövetelésének „ténybeli, műszaki és jogi alapja nincs” Lásd itt:

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-76/#…

Az MR1 Kossuth Rádió 2013.03.16-i, szombati műsorában ismét a TIGÁZ kötbérezési gyakorlatáról volt szó.

A riportban megszólalt Veress Ferenc, aki szintén a napokban nyert pert a TIGÁZ-zal szemben és aki sok gyakorlati tanácsot ad a TIGÁZ által alaptalanul meggyanúsított fogyasztóknak.

Elhangzik az is, hogy a TIGÁZ szakmunkás gázszerelői a bíróság előtt ellentmondásba kerültek, továbbá hogy a TIGÁZ valódi szakértő helyett holmi ujjlenyomat szakértővel vizsgáltatta meg a gázórát.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében megszólal Száraz Gábor TIGÁZ szóvivő is, azonban az egyre több, a TIGÁZ-t marasztaló jogerős bírói ítélet fényében érvei nagyon haloványak, különös tekintettel arra, hogy a Tigáz kötbérkövetelésének „ténybeli, műszaki és jogi alapja nincs”.

Lásd itt:
http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-76/#…

Vitanap az Országgyűlésben, amely érintette a TIGÁZ tömeges, üzemszerű visszaéléseit is
részlet a parlament jegyzőkönyvéből
http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-73/#…

Gravamina et postulata
A TIGÁZ fogyasztóinak sérelmei és kívánalmai

1. 1. A Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának dolgozói ne a szolgáltató, hanem a fogyasztó érdekeit nézzék és ez jelenjen meg a Magyar Energia Hivatal Elnöke által jóváhagyásra kerülő Üzletszabályzat rendelkezéseiben is.

2. A TIGÁZ tartsa be Magyarország alapvető jogelveit, jogi normáit és a saját Üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket is. Az esetleges normasértésnek legyen jogkövetkezménye a szolgáltatóra nézve.

3. Egy polgári jogi jogviszonyban valóban a felek mellérendeltsége és egyenjogúsága, ne pedig a TIGÁZ dominanciája és a polgári jogviszonyokra nem jellemző alá-fölérendeltségi viszony érvényesüljön.

4. Biztosítsák a TIGÁZ ellenőrzési és bírságolási (kötbér kivetési) eljárásában azokat a jogokat amelyeket pl. a Ket. egy közigazgatási, hatósági eljárásban biztosít az ügyfélnek (tisztességes eljáráshoz való jog, jóhiszeműség és tisztesség elve, pártatlanság, elfogulatlanság, jogorvoslathoz való jog, bírósághoz forduláshoz való jog, irat betekintési, irat másolat készítési jog stb.), azaz a TIGÁZ eljárásába építsék be a Ket.-ben megjelenő garanciális elemeket.

6. A szolgáltató eljárásában érvényesüljön az ártatlanság vélelme és aki állít annak a kötelessége bizonyítani elv.

7. A szolgáltató valóban független és ne az általa választott, valamint fizetett szakértőkkel dolgoztasson.

8. A szolgáltató ne folytathasson következmények nélkül tömeges, koncepciós eljárásokat a fogyasztóival szemben.

9. A TIGÁZ hagyjon fel azon gyakorlattal, amely már-már ösztönzi a gázszerelőit és a szakértőit jogsértések elkövetésére.

10. A szolgáltató dolgozóira nézve járjon anyagi és büntetőjogi következménnyel, ha utóbb kiderül, hogy egy jogkövető állampolgárt a helyszínen akár írásban akár szóban alaptalanul megrágalmaznak, szabálytalan gázvételezéssel (lopással) vádoltak. Az ilyen mentalitású dolgozók jogviszonyát a szolgáltató szüntesse meg.

11. A Magyar Energia Hivatalból távolítsák el azon kormánytisztviselőket, akik a nem pártatlanok, azaz a panaszolt szolgáltatóval (pozitív módon) elfogultak.

12. Az Üzletszabályzat ne tartalmazzon aránytalan kötbért a szolgáltató javára, a fogyasztó kárára. (Napi 18.000 Ft.- kontra évi 5.000 Ft.-)

35. A földgáz szolgáltató senkiről se állíthassa, hogy méretlen gázt vételezett, (azaz bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a fogyasztó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.

36. Az eljáró szakértő valóban legyen független és rendelkezzen megfelelő végzettséggel, kellő szakmai ismeretekkel, és tudományos háttérrel, azaz gázóra ügyben ne ujjlenyomat szakértő járjon el, de ne is annak az egyetemnek az oktatója, akinek a kutatásait a szolgáltató finanszírozza.

A fogyasztók követeléseit (kívánalmait) itt olvashatja:

http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-73/#…

Titusz | 2013. január 5. szombat - 16:43

A jogi fórumom olvasható:

http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407

„Tájékoztatásul mellékelten megküldöm a Tigáz Zrt. és a Tigáz-DSO Kft. székhelye szerinti illetékes, Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnek egy egyedi ügyben írt válaszlevelét.

Ennek alapján:

• a HBM-i Főügyészség folyamatosan figyelemmel kíséri a TIGÁZ Zrt-vel szemben a fogyasztóvédelmi hatóság által hozott marasztaló határozatokat,
• a HBM-i Főügyészséghez folyamatosan érkeznek a TIGÁZ Zrt. jogsértéseivel foglalkozó fogyasztói kérelmek,

• a HBM-i Főügyészség ezen tömeges jogsérelmekre is tekintettel vizsgálja a közérdekű keresetindítás lehetőségét a TIGÁZ Zrt-vel szemben, amelyhez azonban további adatgyűjtésre, információk, illetve nyilatkozatok beszerzésére van szükség.

Tekintettel a főügyészség válaszára kérem, illetve javaslom, hogy amennyiben környezetében van olyan fogyasztó, aki a TIGÁZ aggályos kötbérezési, illetve tömeges rágalmazási gyakorlatának („jó hírnév megsértése, ártatlanság vélelmének a megsértése, bizonyítási kötelezettség elmulasztása, hamis, vagy elfogult szolgáltatói szakvéleményre történő döntés alapozása, ugyanazon ügyben készült, különböző tartalmú szakvélemények, szolgáltató által történő fenyegetés, megfélemlítés, megvezetés, szolgáltatásból történő jogellenes kikapcsolás, a szolgáltató mulasztásából eredő, fogyasztót megillető kötbér kifizetésének megtagadása, a szolgáltató gazdasági erőfölényéből adódó visszaélés, irat betekintési jog megtagadása, jogorvoslathoz való jogról történő tájékoztatás elmulasztása, elfogult szakértő függetlennek történő beállítása, joghatás kiváltására alkalmatlan polarizációs fólia alkalmazása, karcolás rongálásnak történő minősítése, szakértői díj jogtalan megfizettetése, megalapozatlan kötbérkivetés, stb.)” az elmúlt három évben áldozatul esett, úgy Őket a fentiekről tájékoztatni és a megalapozott kereseti tényállás megállapítása érdekében történetüket, az azt alátámasztó iratokat, valamint a tárgyban megjelent újságcikkeket, interpellációkat, ítéleteket stb. az alábbi címre eljuttatni szíveskedjenek:

Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség Közérdekvédelmi Szakág 4025 Debrecen Antall József u. 4.

A szolgáltatói és szakértői jogsértések eredményes visszaszorítása, illetve a sikeres keresetindítás érdekében jelen kérést minél több károsult részére eljuttatni, illetve a témával foglalkozó fórumokon megosztani szíveskedjenek.”

Forrás:
http://www.pertarskereso.hu/…ent-page-73/#…