csatlakozó víziközmü hálózat; ki a felelös?

Kedves fórumozók,
a következö, igen bonyolult jogi helyzet tisztázásához szeretném a segítségeteket kérni.
Adva van négy egymás mellett fekvö telek, melyeket az ivóvizet biztosító közmüvezetéktöl egy másik teleksor választ el. A tulajdonosok még a hatvanas években megállapodást kötöttek az elválasztó teleksor egyik tulajdonosával, hogy az megengedi, hogy a telkén keresztül egy közös vezetéket fektessenek le, amely a négy telek ivóvízellátását biztosítja. Ez a közös vezetékszakasz elkészülte után a jelenlegi Regionális Vízmü RT elödjének kezelésébe, tulajdonába került.

A vezeték tavaly meghibásodott, elképzelhetö az is, hogy javíthatatlanul elöregedett, a tulajdonosok vízellátása pedig jelenleg megoldatlan:

• a vezetéket tartalmazó telket eladták, az új tulajdonos pedig megtagadta a vezeték javításának, felújításának engedélyezését, és azt, hogy a vezeték továbbra is eddigi nyomvonalán, az ö kertjén keresztül vezessen.
• a regionális vízmü, aki elödjének a vezeték tulajdonában-kezelésében volt, a 38/1995 Korm. rendelet 11 §-ra hivatkozva szintén megtagadta a vezeték további üzemeltetését, karbantartását
• az Önkormányzat, akihez a tulajdonosok kétségbeejtö helyzetükben fordultak, szintén nem érzi magát illetékesnek. Idö közben a telkek elött húzódó út kiépült, így az Önkormányzatnak, akinek a vízellátás kötelessége, elvileg lehetösége lenne egy új gerincvezeték kiépítésére. Erre azonban nem hajlandó, hanem arra az álláspontra helyezkedik, hogy ö "engedélyezi" hogy atulajdonosok saját költségükre (sic!) és saját kivitelezésben sokmillio forintos költséggel gerincvezetéket építsenek ki, amely aztán elkészülésének pillanatában automatikusan az ö tulajdonába megy át.

Víz pedig nincs. Hogy látjátok, mi a megoldás?

Nincs bejelegyezve a szolgalmi jog? Pert kell indítani az elbirtoklása megállapítása iránt. De addig is birtokvédelmet kell kérni a jegyzőtől, ő majd gondoskodik róla, hogy engedjék a szolgáltatót javítani.

Értem, köszönöm!

Mielött erre vetemednék, szeretném megvizsgálni, hogy
a./ A regionális Vízmünek van-e tényleges jogcíme az elödjével kötött szerzödés teljesítésének megtagadására.
b./ a helyi Önkormányzat nem kötelezhetö-e a vízellátás biztosítására vagy úgy, hogy ö szólítja föl a renitens lakót, vagy úgy, hogy kiépítteti a lakókhoz vezetö gerincvezetéket. (hiszen azok már egyszer a saját költségükre kiépítették a korábbi vezetéket, és gondolom képtelen ötlet lenne öket másodszor is erre kényszeríteni.

(Nincs itt valami olyan beállítást, hogy értesítést kapjak, ha válasz érkezik?)

1. Hogyne lehetne! A hivatkozott jogszabályhely éppenséggel a szolgáltatóval szemben hozható fel érvéként - nem az ő védelmében.
2. Nem.

(Nincs.)

Köszönöm, hogy válaszolsz, és bocs, nem bosszantani akarlak, de kifejtenéd ezt bövebben?
"Hogyne lehetne! A hivatkozott jogszabályhely éppenséggel a szolgáltatóval szemben hozható fel érvéként - nem az ő védelmében."
Mit lehetne "hogyne"?
És hogyan lehet a jogszabályhelyet a "visszájára fordítani"?
Az áll benne, hogy a leágazás után 1m-töl kezdve a vezeték gondja nem az övék. Megemlékezik ugyan kivételes esetekröl, de erre példának az ún. "úszó" telkeket hozza föl; utánanéztem, amienk nem ilyen.

és mi a helyzet az önkormányzattal, akinek primer feladatai között kb. 1. helyen áll a vízellátás?
Mit képzelnek ezzel, hogy ök majd "engedélyezik", hogy a lakók a saját költségükre???
Ha nagyon a hátsó lábaimra állok, vissza tudom keresni a jogszabályokat, mely szerint
a./ az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodás az Önkormányzatok föladata; pont.
b./ (ezt most nem tudom annyira pontosan idézni, de)
az önkormányzat jogosult az infrastruktúrális beruházások költségeinek egy részét átruházni a lakosságra. ´De ez nem azt jelenti, hogy fordítva ülhetünk a lóra; a felelös kivitelezö, beruházó és megbízó attól még ö marad!
Vagy rosszul értek valamit?

„Az áll benne, hogy a leágazás után 1m-töl kezdve a vezeték gondja nem az övék. ”

:O) Ez a te értelmezésed? Nagyon kreatív - és nagyon rossz.

Harmadik személyeknek okulásul, hogy mit is értettél így: (3)„ A vízmérőhelyet az ingatlanoknak bekötést lehetővé tevő ivóvízközhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 m-es sávjában kell kialakítani. Közterületen vízmérőhely csak úszótelkes beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben alakítható ki. Ennek helyét a szolgáltató egyetértésével a jegyző állapítja meg.”

:O)

Jó, akkor menjünk vissza ide:
"Hogyne lehetne! A hivatkozott jogszabályhely éppenséggel a szolgáltatóval szemben hozható fel érvéként - nem az ő védelmében."
Akkor tehát miként lesz ebböl a 38/1995 Korm. rendelet 11 § -böl érv a szolgáltatóval szemben?
jól értem, hogy álláspontod szerint a vezeték gondozása továbbra is a szolgáltató gondja, annak ellenére, hogy az több mint 100m hosszon magánterületek alatt vonul? ez lenne számomra ugyanis a legoptimálisabb eset.

És mi van az önkormányzattal?

Kedves sándor, megtennéd, hogy ezt az utolsó két kérdést még megválaszolod? köszönöm!

(1) bekezdés. De poróbáld valahogy jobban értelmezni, mint ahogyan a (3)-t sikerült. :P

Már mondtam, mi van az önkormányzattal: azok a törvényben rögzített feladatok nem polgári perben kikényszeríthető kötelezettségek. Inkább csak olyan "államcélok".

Köszönöm; próbálom én, de nem lesz jó:
"(1) Az ivóvíz BEKÖTÖVEZETÉK létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését a szolgáltató vagy megbízottja végzi."

Mert:
"ivóvíz bekötővezeték: az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat között kiépített vezeték a tartozékaival..."( 2§ 9. bek.)

és itt van a kutya elásva, mert pont egy ilyen "Csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat"-ról van szó:
"csatlakozó víziközmű hálózat: több ingatlan ivóvíz bekötővezetékének végpontja és az egyes ingatlanok házi ivóvízhálózatai közötti vezetékhálózat, szerelvényekkel"
(2§ 2.Bek.)

Értem én, hogy kreativitásra szeretnél szoktatni, de azért mondd már meg, hogy jól értelmezem-e az álláspontodat, (amely egyébként számomra a lehetö legkedvezöbb lenne) hogy definitív a szolgáltató a hunyó? Tehát akkor nem is kell a szomszéddal veszekedni,pláne nem pereskedni, hanem egyszerüen csak a vízmüveket fölszólítani, akik kötelesek intézkedni.

Mókás.
Mintha le akarnád beszélni a korlátlanul türelmes KBS-t arról, amit tulajdonképpen a szádba rágott.
Világos a teendő: jegyző.
Egyébként a hivatkozott (1) bek. annyira világos, hogy nem is értem azt sem, mi vihet benne félre.
A (3) bekezdés dogmatikus értelmezése egyébként alapul szolgált ahhoz, hogy az (1) bek.-t sem értsd.

Szerintem ez nem csatlakozó hálózat.

Bekötővezeték.

A szakzsargont is definiálta szivas, az alapján sem csatlakozó hálózat.
Józan paraszti ésszel meg pláne nem.
...
Csak nem mindegy, hogy csatlakozó víziközmű ,- vagy csatlakozó ivóvízhálózat.

Vagy mi.
:)

Ius, köszönöm szépen mindkettötök türelmét, és igazán nem akarok visszaélni vele. nem azért játszom itt az ördög ügyvédjét, hogy bosszantsalak benneteket, hanem azért, mert nagyjából ezeket az összes köröket lefutottam már, és csak modellezni próbálom, hogy milyen módszerekkel labdáznak velem és utasítanak el mindhárom szinten.
Igen igen,a jegyzönél is jártam már, illetve egy olyan szakbizottsági ülésen, ahol ö is ott volt, meg a település fejesztési osztályvezetö, meg ügyvéd meg a polgármester meg kb. a kuvaiti nagykövet, és ök egyhangúlag azt mondták, hogy a jegyzö csak annyit tehet, hogy ha csakugyan odáig fajulna a dolog, hogy a szomszéd megtagadja a vízhez jutást, akkor ö majd végzésben utasítja. Egyebekben meg forduljunk a szolgáltatóhoz. A szolgáltató azonban a fenti jogszabályra hivatkozva 1990 óta minden beavatkozástól elzárkózik, pedig akkoriban az egyik akkori (azóta jobblétre szenderült) tulajdonostárs, aki ügyvéd volt, évekig vívott velük, kötetnyi levelezést hagyva maga után, de végül ö is föladta. Azt mondjátok nem kellett volna?

És azt hogy értitek, hogy ez nem csatlakozó hálózat?
Hanme mi?

„ha csakugyan odáig fajulna a dolog, hogy a szomszéd megtagadja a vízhez jutást, ”

Azzal kezdted, hogy ez már meg is történt. Ejnye!

Önkormányzatnak csak belterületi építési övezetben kötelessége az ívóvízhálózat kiépítése.
Elképzelhető, hogy ingatlanaitok külterületi, vagy mezőgazdasági besorolásba tartozik.

Ha a vízvezeték útjára nincs szolgalmi jogotok, akkor a jegyző kötelessége kivizsgálni és rendbe tenni a fennálló helyzetet.

A birtokvédelmi eljárásban a jegyző dolga lenne, hogy megkeresse hivatalból a vízszolgáltatót és állásfoglalást kérjen arra, hogy milyen módokon!! lehetne rácsatlakozni a gerincvezetéke.
A legkedvezőbb (legolcsóbb, szomszédok zavarása nélkül) megoldás alapján kell a határozatát meghoznia.

Keress meg egy ügyvédet, mert a jegyző nincs a helyzet magaslatán, a helyzetetek pedig speciális, sok minden körülményt előzetesen ismerni kellene.

KBS:
Jelenleg el van zárva a víz, és többé nem is lesz kinyitva, ha valaki rá nem kényszeríti a szomszédot. Tavasszal is csak azzal a föltétellel engedte, hogy öszre megoldást találunk, de további haladék nincs.
A jegyzö elöre semmit sem hajlandó tenni, majd csak ha csakugyan egymás torkának esve állunk ott a csap fölött...

Immaculata:
A telek abszolút belterületi, és a vízszolgáltatás abszolút az önkormányzat kötelessége. Pont.
én olyan kategóriájú törvényt nem ismerek, amit nem kell betartani, mert az csak amolyan "államcél".
Két lehetöség van
a./ a telkek elött húzódó közút fölbontásával, sokmillió Ft-os beruházással. (+ a hosszú vékony telkeken a házak mind a közúttól távol esö végen állnak, így a belülre esö költségek se elhanyagolhatók.)
Így viszont ki-ki külön csatlakozhatna rá.
b./ a jelenlegi csatlakozó vezetékes megoldás fölújításával.

Nem érzed, hogy némileg ellentmondásba keveredtél?

:)

1. ha az önkormányzatnak nincs pénze, akkor az megfelelő indok a kötelező feladat elvégzésének kitolására.
2. Ha valami szívességből, akár 40 éven át biztosítva volt, az nem jelenti azt, hogy azt a szívességi használatot ne lehetne megszűntetni.

A pontok ragaszkodása helyett, inkább megoldást keress.

Vízszolgalmi jogot lehet alapítani, de okkal és nem azért, mert te úgy és ott akarod. Ezért kell állásfoglalást kérni a vízművektől. Az, hogy neked ez a legmegfelelőbb, vagy legolcsóbb, azért másokat nem lehet terhelni.

KBS: nem (bár nem tudom biztosan, hogy ez nekem szólt-e; mindig nagyon bölcsen, rejtélyesen a sorok között nyilatkozol; sose tudom biztosan, hogy jól értem-e amit mondasz, vagy csak szeretném.

Immaculata: nem szívességböl; 1968-ban a résztvevö felek szerzödésben rögzítették az akkori állapotot. A lakók saját költségükre létrehozták a vezetéket, ami a szerzödés szerint a szolgáltató fennhatósága alá került.
Nekem mindegy, hogy alapítanak-e vízszolgalmi jogot; az önkormányzat, a szolgáltató, akinek a dolga, intézze el, ahogy akarja és célszerünek tartja. Csak éppen ezutóbbi megoldás pontosan 1/10-ébe kerül a másiknak...

Hmm. Tehát a lakók kiépítettek egy vízvezetéket, szerződésben rögzítették, azonban szolgalmi jogukat nem jegyezték be a szolgáló ingatlanra, deeeee tulajdonjogot kapott a szolgáló telek tulajdonosa a vezetékekre.

Most már én is az mondom, hogy az előadás sántít.

„Nekem mindegy, hogy alapítanak-e vízszolgalmi jogot; az önkormányzat, a szolgáltató, akinek a dolga, intézze el, ahogy akarja és célszerünek tartja.”

A TIED. Őszig kaptál időpontot. Ha nem kéred a jegyzőtől írássssban, akkor nem is lesz belőle semmi. Azért kell ügyvéd, nehogy elutasításra kerüljön sor, megalapozottan kell a kérelmet benyújtani. Te magad járj el előzetesen a szolgáltatónál.

Csaknem három napja válaszoltam: „Nincs bejelegyezve a szolgalmi jog? Pert kell indítani az elbirtoklása megállapítása iránt. De addig is birtokvédelmet kell kérni a jegyzőtől, ő majd gondoskodik róla, hogy engedjék a szolgáltatót javítani.”
A többi szalmacséplés.

Jajjajjaj, nem sántít itt semmi se!
Nem a szolgáló telek tulajdonosa kapott tulajdonjogot. Ö a többi tulajdonosokkal közösen kiépítette ezt a vezetéket, és az egész tulajdonosi közösség, egyetemben avval, akinek a telkén kezdödik a vezeték, 1968-ban egy megállapodás keretében átadták az egészet a szolgáltatónak.
Rosszul fejezem ki magam?

KBS:
"De addig is birtokvédelmet kell kérni a jegyzőtől, ő majd gondoskodik róla, hogy engedjék a szolgáltatót javítani."
Ezek megtörténtek. A jegyzö nem akar birtokvédelmet adni.
A szolgáltató nem akar javítani.

"Szerintem ez nem csatlakozó hálózat."
Hanem mi?