Ezt egy ismeretlen fórumozó kérésére küldöm (a nick nevére nem emlékszem). Ez minta, az egyedi ügyek ettől eltérhetnek.
……… Városi Bíróság
Cím: ………., …………..
.
………… (aki az illetéket befizeti, annak a neve, lakóhelye) szám alatti lakos felperes
kereseti kérelme
………… szám alatti lakos alperes ellen
házasság felbontása, gyermek elhelyezése és járulékai iránti perben
A per tárgyi költségmentes.
12.000,-Ft bontóperi eljárási illeték leróva
Mellékletek:
1 pld. születési anyakönyvi kivonat másolat
1 pld. házassági anyakönyvi kivonat másolat
3 példány megegyezés
Tisztelt Bíróság!
Alulírott …………. szám alatti lakos felperes ……………..szám alatti lakos ellen
kereseti kérelmet
terjesztek elő az alábbi indokaim alapján:
Alperessel (év és lehetőleg hónap is) létesítettem élettársi közösséget, (pontos dátum). ………….-én kötöttünk házasságot és 2007. …………… (pontos dátum) szakadt meg a házastársi élet és vagyonközösség közöttünk. (ez akkor szakad meg, amikor a szexuális és/vagy vagyonközösség megszakad).
Házastársi kapcsolatunk megromlásának okait nem kívánjuk feltárni, alperessel a mellékelt egyezséget kötöttük a járulékos kérdésekben
Tekintettel a Csjt. 71 § (1)-(2) bekezdésére, 72. § (1)-(2) bekezdésére és 72/A § (1) bekezdésére, azon
keresettel
fordulok a T. Bírósághoz, hogy szíveskedjék az ezen keresetlevél mellékletébe foglalt megállapodásunkat jóváhagyni, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak megfelelnek a jelenleg hatályos jogszabályoknak és az abban foglaltak gyermekünk érdekében állnak.
A Tisztelt Bíróság hatásköre a Pp. 22. §-án, illetékessége a Pp. 29. §-án alapul.
Bejelentem, hogy közöttem és alperes között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.
Tisztelettel:
felperes
Megállapodás
mely egyrészről …………………. szám alatti lakos,
másrészről ………………….szám alatti lakos (együttesen: Felek) között az alulírott napon, az alábbi feltételek mellett jött létre:
1./ Előzmények: Felek (év és lehetőleg hónap is) óta a éltek élettársi közösségben, (pontos dátum). ………….-én kötöttek házasságot és 2007. …………… (pontos dátum) szakadt meg a házastársi élet és vagyonközösség. (ez akkor szakad meg, amikor a szexuális és/vagy vagyonközösség megszakad).
2./ Gyermekelhelyezés:
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a házasságukból ….. helyiségben, ……………………..-én született …………….. utónevű gyermekük a felperesi apánál, a ……………….-én született ………… utónevű gyermekük az alperesi anyánál kerül elhelyezésre közös szülői felügyelettel.
3./ Szülői felügyelet:
Felek megállapodnak abban, hogy a gyermekeik felett közös szülői felügyeletet gyakorolnak, mely során kizárólag a gyermekek érdekeinek figyelembevételével döntenek a gyermekek sorsát érintő kérdésekről a mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével. Felek a közös szülői felügyelet tartalmával tisztában vannak, mely szerint ez azt jelenti, hogy a gyermekek sorsát érintő mindennemű kérdésben (főleg az iskolaválasztás, kollégiumi elhelyezés, a gyermek lakó- és tartózkodási helyének megválasztása, pályaválasztás, egyéb tanulmányok folytatása, tanfolyamok, különórák, sportolás, vallási nevelés, szórakozás, nyaraltatás, egészségügy, ezen belül is műtétek, kezelések, gyógyíttatás, orvos- és kórházválasztás tekintetében) kizárólag a gyermek érdekeinek figyelembevételével közösen döntenek.
4./ Kapcsolattartás: Felek a kapcsolattartást korlátozni nem kívánják, azt előre egyeztetve, egymással közlendően szabályozzák. Megállapodás hiányában a felek közötti vita esetére az alábbiak szerint rögzítik a kapcsolattartás rendjét.
- folyamatos kapcsolattartásra minden páros héten pénteken az iskolai/óvodai kötelező elfoglaltságot követően, de legkésőbb 16,00 órától vasárnap 18 óráig mindkét gyermek a felperesi apánál, minden páratlan héten ugyanilyen időtartamban az alperesi anyánál tartózkodik. Ezen felül minden hét szerdai napján az apa hozza el a gyermekeket az óvodából/iskolából a kötelező foglalkozást követően, de legkésőbb 16,00 órakor és másnap ő viszi iskolába/óvodába, minden csütörtöki napon az alperesi anya hozza el a gyermekeket az intézményből és viszi őket másnap óvodába/iskolába. A többi napon mindkét szülő a nála elhelyezett gyermeket hozza-viszi.
- időszakos kapcsolattartásra minden páros évben a szünidő első felében a felperesnél, második felében az alperesnél (páratlan években fordítva) tartózkodik mindkét gyermek a kezdő nap 9 órától a záró nap 18 óráig. Ezen felül páratlan évben a gyermekek a húsvét vasárnapot az apánál, húsvét második napját az anyánál, pünkösd első napját az anyánál, pünkösd második napját az apánál, december 25-ét az apánál, december 26-át az anyánál, december 24-én reggel 9 órától 16 óráig az apánál, 16 órától másnap reggel 9 óráig az anyánál töltik (páros évben pedig fordítva).
- telefonos kapcsolattartásra mindkét szülő jogosult oly módon, hogy a gyermeket gondozó szülő a nála tartózkodó gyermeknek biztosít telefonhasználatot kötelező intézményi elfoglaltságon kívül, reggel 9-től este 20 óráig, ezen időtartamban hívhatja a különélő szülő a gyermeket.
- az átadás-átvétel helye: folyamatos kapcsolattartásnál pénteki napon az óvoda/iskola, intézményi szünetben a gyermekért az a szülő megy a gondozó szülő lakóhelyére, akinél éppen tartózkodni fognak a gyermekek.
- a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást az akadály megszűnését követő 15 napon belül kell megkezdeni pótolni és folyamatosan az elmaradt kapcsolattartások napjainak megfelelő számú napon keresztül kell pótolni, ennek hiányában a gyámhivatal határozatában megjelölt, (többször ismételhető) időpontban kell a pótlást megkezdeni és leteltéig befejezni.
- A kapcsolattartás akadályáról a felek kötelesek egymást a kapcsolattartást megelőző 48 órával, de legkésőbb az akadály felmerülését követően hitelt érdemlően értesíteni. Jogszerűen elmaradt kapcsolattartásnak a felek kizárólag a gyermek fekvő vagy fertőző betegsége, kötelező iskolai elfoglaltsága, vagy a szülők, illetve a külön élő testvér fekvő vagy fertőző betegsége miatt elmaradt kapcsolattartás minősül.
- a szülők kötelesek a kapcsolattartásra a gyermek személyes okmányait is átadni (TAJ-kártya, diákigazolvány, meglévő érvényes bérlet stb.) Az útlevéllel kapcsolatos igényét a különélő szülő köteles a gondozó szülő felé az utazás megkezdését megelőzően egy hónappal bejelenteni a pontos útvonal és szálláshely megjelölésével.
5. Ingó vagyon megosztása: Felek az ingó vagyont egymással egyenlő arányban megosztották, egymással szemben ingó vagyon tekintetében semmiféle további igényt nem támasztanak.
6. Utolsó közös lakás használata: Felek utolsó közös lakása a Budapest, …………. található. Felek a házastársi életközösség alatt az anya szüleinek a lakására tetőtér beépítéssel építkeztek. A lakás jelenleg is az anya szüleinek nevén van. Tekintettel arra, hogy jelen egyezséget a felek megkötik és ezen egyezség keretében a gyermekeket megosztják, továbbá megfelelő (a szerződésben rögzített) kapcsolattartást gyakorolhat, az ingatlan vagyonból ráeső részre az apa nem tart igényt, az anya és a vele nevelkedő gyermek használatába kerül.
7. Házastársi tartás: Felek házastársi tartásra nem tartanak igényt, tekintettel arra, hogy mindketten munkaképes felnőttek, tartásra nem szorulnak.
A jelen szerződés megfelel a hatályos jogszabályoknak, melyet a felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írtak alá. Jelen szerződés célja a felek közös gyermekének megfelelő erkölcsi, érzelmi, értelmi, fizikai fejlődésének biztosítása a házasság felbontását követően is, ezért felek a szerződést ezen elsődleges cél figyelembevételével a magyar nyelv szabályai szerint értelmezik. E cél megvalósulása érdekében Felek kölcsönösen együttműködnek egymással, és a szükséges nyilatkozatokat azok szükségességének felmerülésekor, határidő esetén haladéktalanul, de legkésőbb a határidő leteltéig, egyéb esetben 15 napon belül megteszik.
Felek ezen szerződésben foglalt jognyilatkozatuk jóváhagyását a házassági bontóperben kérik, kérik továbbá, hogy a bíróság a házasságukat bontsa fel a Csjt. 18. § (2) a) pontja alapján.
Budapest, 2007. ………
…………………………………….. ………………………………….
…………………………………….. ……………………………………
tanú (név, lakóhely) tanú (név, lakóhely)
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu