Jog és matematika?

Kandó SZGTI-re jártam

Wasp, te végeztél informatikát is?

Emberi körülményen elsősorban a méltányosságot értettem. Vagy azt, hogy hazudik-e a tanú, vagy sem? Ezáltal más súllyal veszik figyelembe a tanúvalloást, mint bizonyítékot. Honnan "látja" a gép, hogy ki hazudik? A másik, hogy a bizonyítékoknak nincs kötött értéke, ezzel sem tud mit kezdeni egy gép. Ha mérlegelésre lehetőséget ad a jogszabály, azt mikor és milyen mértékben alkalmazzuk? Felülmérlegelés is ide tartozik. Vagy ha pl. egy büntetőügyben van egy gyanúsított, és az "emberbíró" látja, hogy kicsit bolond, akkor elvégzik a szükséges szakértői vizsgálatot. De a "gépbíró" mit láthat mindebből? Szerintem kísérletnek nem rossz az elképzelés (bár szerintem pont az alkotmány a legnehezebb...), de OTKA pályázatot nem nyernél vele:-).

Egyébként nagyon nem mindegy, hogy mi az az első könyv, amit olvasol...

Köszi, vettem. :)

megkaptad már a választ: a jogrend a matematika fogalmainak alkalmazásával épül fel. Ehhez kapcsolódik felépítményként a nyelv használata. Tehát nemcsak hogy lehetséges, de a jog az angolszász jogrendű országok kivételével szinte mindenhol így áll össze rendszerré.

Köszi Wasp, örülök az építő hozzáállasodnak. Sajna időm az mostanság nem sok van, van otthon egy jogi könyv, azt kezdtem el nemrég bújni de elég lassan haladok vele: valami vizsgán tuti nem lenne meg a kettes :)

Jelenleg csak érdekelne néhány a szakmához értő ember véleménye, hogy ilyet lehet-e?

Őszintén szólva konkrét elképzelésem az van, csak nem tudom mennyire értelmes: fel lehetne-e vajon építeni egy ország jogrendszerét a matematika segítségével? Egészen az alapoktól, az Alkotmánytól kezdve.

Első körben szerintem mégérné megpróbálni valami primítv modellt összehozni, megnézni mit lehet és mit nem.

jogbiztonság / igazságosság (méltányosság)

Meteo: nem sértésképp, de jól látszik, hogy nem vagy jogász. Ami nem baj, csak nehéz úgy érvelni a kérdéseidre, hogy gondok vannak a főszabály - kivétel - alkivétel - méltányosság elhelyezésével a jobiztonyság / igazságosság koordinátarendszerben.

Szerintem mielőtt ekkora témába belevágnád a fejszéd, javaslom olvass néhány könyvet a "mi a jog?" témában, ha gondolod, tudok szerzőket is ajánlani.

Egyébként, ha konkrét elképzelésed van egy (értelmes) projektről a témában, szívesen beszállok mint programozó vagy jogász :)

Lebnitznél találod meg először az itélkezőgépet, több száz éves elképzelés. (túlhaladott)

Nem tudsz ítélkezőgépet létrehozni.
Talán, ha lesz olyan mesterséges intelligencia, ami képességeiben ÉS tudásában eléri egy átlagosan képzett bíró szintjét, kaphatsz jó eredményt.
Ami egyébként valóban megalkotható, az egy olyan általános, adatbázisalapú válaszcsoport, mint pl. tartozik - fizetési meghagyás - per - végrehajtás folyamat végigvitele.
Kicsit olyan lenne amit akarnál, mint sakkprogramot írni anélkül, hogy a lépések következményét előre látnád, pusztán a korábbi játszmák adatbázisára építve. A korai kis eltérések lavinahatása használhatatlanná teszi az elképzelést. (márpedig minden eset végtelen számú tényezőt tartalmaz, tehát az eltérés biztos. A bíró el tudja választani a lényeges tényezőt a lényegtelentől, de ehhez emberi lénye, tapasztalata, intelligenciája kell)

Egyébként a jog és a matematika (számítógépprogramozás) rendkívül közel áll elméleti szinten egymáshoz, használnak a jogban változókat, ciklusokat, függvényeket, eljárásokat, ugrást a végrehajtásban, külső állomány végrehajtását, logikai műveleteket (AND, OR, XOR) sorolhatnám.

Köszönöm a gyors hozzászólásokat.

"Elméletben megalkották az úgynevezett ítélkezőgép koncepcióját, amely a betáplált jogszabályok és tényállás alapján mondta volna ki a verdiktet." (KBS)

Erről hol találhatok valami leírást? :)

"A válasz az, hogy mivel a gép számos emberi körülményt nem tud figyelembe venni, ezért megalkotása lehetetlenség."

Én úgy tudom, hogy a jogalkalmazók elvileg csak jogi alapon mérlegelhetnek. Azaz a jogszolgáltatás nem egyenlő az igazságszolgáltatással.

Ha pedig olyan matematikai jogrendszer megalkotása lenne a cél, ahol a "körülmények" nem számítanak... Vagy valamilyen szinten lehetne adaptív a "gép".

Egyébként a nyelvtani szerkezeteket is már (jól) lehet "értelmezni" számítógéppel is.

MOndhatni: permanens. :))

Ne adj' Isten,itt vagy még:-)?

KBS, egy srófra jár az agyunk:-)

Még egy dolog. A jogelméletben (főleg az úgynevezett jogdogmatikában) van egy olyan kérdés, hogy alkothatunk-e "ítélkezőgépet"? Ez olyasmi, hogy a tényállást, bizonyítékokat, szakértői véleményeket egy számítógépbe táplálom (plusz a bírói gyakorlatot stb.), az az input alapján kilök egy outputot, az volna az ítélet. A válasz az, hogy mivel a gép számos emberi körülményt nem tud figyelembe venni, ezért megalkotása lehetetlenség.

Ha a jogalkotásra nem is, de a jogalkalmazásra létezett ilyen javaslat.
Elméletben megalkották az úgynevezett ítélkezőgép koncepcióját, amely a betáplált jogszabályok és tényállás alapján mondta volna ki a verdiktet.

Bármilyen meglepő első hallásra, de a matematika és a jog között valóban igen nagy hasonlóság van. Mindenekelőtt az, hogy egy konkrét feladatnak csak egy helyes megoldása van. (Vitát megelőzendő ezúttal azt is "egyetlen megoldásnak" tekintem, hogy egy egyenletnek végtelen sok gyöke van. Hiszen ebben az esetben az a válasz, hogy "huszonnyolc" nem teljes, nem helyes.)

Fogalmam sincs, mire gondol. Ebben a témakörben két dolgot tudok említeni. Az egyik, hogy állítólag egyes USA egyetemek jogi karai szívesen várnak másoddiplomára matematikusokat, mert állítólag könnyebben értik a tananyagot(?) A másik, hogy a Fermat sejtést egy matematikus oldotta meg. A jog nem egy mechanikus dolog, nem lehet a merev és absztrakt matemetikai szabályokat alkalmazni,mert a jog (a jogszabályszöveg) az egy nyelvi szubsztrátum. Legfeljebb ha az 'és' 'vagy' 'kizáró értelmű vagy' helyes használatára gondolunk, legalábbis más nem jut eszembe. Személyes tapasztalataim szerint a (csupán)matematikusok jogértelmezései kevésbé sikeresek, de ez csupán két eset.

Nem, ez tényleg komoly. Érdekelne, hogy volt-e már ilyen próbálkozás. Ha pedig nem lehet, akkor miért nem lehet?

"törvényeket matematikai szabályok szerint próbáltak megalkotni, illetve alkalmazni."

Én matematikus vagyok, de törvényeket mat. szabály szerint nem lehet alkalmazni.
Ez most komoly, vagy csak unatkozik?

Üdv mindenkinek!

Azt szeretném kérdezni, tud-e valaki olyan próbálkozásról, hogy törvényeket matematikai szabályok szerint próbáltak megalkotni, illetve alkalmazni?
Én informatikus vagyok, a joghoz nem sok közöm van, de érdekelne, hogy vajon mennyire lenne működőképes egy ilyen jogszabály-rendszer.