Prümi szerződés: DNS-adatok cseréje a bűnözés és terrorizmus ellen

2007.06. 8. Jogi Fórum / Európai Parlament sajtószolgálat

A prümi szerződés a DNS-adatok tagállamok közötti cseréjét teszi lehetővé. Ez a DNS-adatokokról és ujjlenyomatokról szóló információk cseréjét könnyíti meg a tagállamok között a határokon átnyúló bűnözés és a nemzetközi terrorizmus elleni harc érdekében, valamint az illegális migrációval összefüggésben. Az EP támogatta a szerződés kiterjesztését az összes tagállamra.

A 2005 májusában, eredetileg hét tagállam - Belgium, Németország, Spanyolország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia és Ausztria - által aláírt prümi szerződés célja, hogy lehetővé tegye személyes adatok - eleinte DNS- és ujjlenyomat-információk - hatékony cseréjét a tagállami hatóságok számára a nemzetközi bűncselekmények, a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelem elősegítése érdekében.

Az EP által csütörtökön elfogadott, Fausto Correira (szocialista, portugál) által jegyzett jelentésben a képviselők támogatták, hogy a szerződést mind a 27 tagállamra kiterjesszék. Az eredeti szöveget azonban módosították annak érdekében, hogy adatszolgáltatásra ne automatikusan, hanem csak akkor kerüljön sor, ha az szükséges és arányos mértékű.

Az adatszolgáltatás feltételéül szabták a képviselők azt is, hogy csak akkor lehessen vele élni, ha „nagy a valószínűsége annak, hogy bűncselekményeket fognak elkövetni”. A gyűjtött adatokat nem lehetne kiadni harmadik országnak vagy nemzetközi szervezetnek.

DNS, ujjlenyomat, alvázszám

A bizonyos bűncselekményekkel vádolt magánszemélyek DNS-adatainak gyűjtése kizárólag az adott országban hatályos jogszabályok alapján, különleges esetekben lehetséges, és az adatgyűjtésnek meg kell felelnie a szükségesség és az arányosság követelményeinek - írja a jelentés. Egy most elfogadott módosítás értelmében minden tagállamnak biztosítania kell a hozzáférést a rendszerben tárolt DNS-adatokhoz, ezek azonban első körben csak egy referenciaszámot tartalmaznának, és nem tennék lehetővé a személy közvetlen beazonosítását.

A tagállamok bűnüldöző hatóságai közvetlenül hozzáférnének a DNS-adattárhoz. Az adott ország hatósága - hatályos jogszabályaival összhangban - csak akkor fedheti fel a személy kilétét vagy egyéb, rá vonatkozó adatot, ha a DNS-profilok összehasonlítása eredményt hozott - vagyis ha a nyomozást folytató hatóság birtokában lévő profil megegyezik egy az adatbázisban tárolttal. Az ujjlenyomat-adatbázishoz való hozzáférésre azonos szabályok vonatkoznának. A rendőrségek kutakodhatnának a járművek alváz-, illetve regisztrációs számait tartalmazó adatbázisban is.

Bizonyos különleges adatok - mint az etnikai vagy faji hovatartozásra, vallásos meggyőződésre, politikai véleményre, szexuális orientációra vagy egészségi állapotra vonatkozók - külön védelmet élveznének a képviselők javaslatai alapján.

Szintén a parlament kezdeményezte, hogy az érintett megismerhesse és - szükség esetén - kijavíthassa a róla tárolt adatokat, valamint hogy alkalmazzanak hatékony szankciókat a személyes adatok bizalmas kezelésére vonatkozó szabályok megszegésénél.

Csak bizonyos ideig tárolható adatok

A képviselők módosítása szerint ha egyszer egy adatot egy konkrét terrorcselekmény megelőzése érdekében már felhasználtak, akkor azt haladék nélkül meg kell semmisíteni. Az adatszolgáltatástól számított két éven belül mindenképp törölni kell a felhasznált információt. Főszabály szerint bármely adatot csak három évig lehetne a rendszerben tárolni.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPAI PARLAMENT