Az ország ezekben a hetekben kezdi meg a jogi szolgáltatásokra alkalmazandó törvényi kereteket alapvetően átdolgozó Clementi reformok gyakorlatba történő átültetését, melynek eredményeként például nem jogi végzettségű személyek is teljes jogú ügyvédi irodai tagok lehetnek.
A The Times nevű tekintélyes brit lap internetes kiadásában közzétett publikáció szerint a szigetországi jogélet legfontosabb történései mostanában a Clementi reformok néven ismertté vált jogalkotási folyamathoz kapcsolódnak. Október végén a királynő is jóváhagyta a Lordok Háza által korábban elfogadott Legal Services Act-et, s ezzel részben lezárult a 2004-ben publikált Clementi jelentéssel indított jogalkotási eljárás, valamint a brit kormányzat már kiírta a pályázatot a jogi szolgáltatások piacának ellenőrzésére szolgáló új felügyeleti szervezet vezetőjének helyére. Így a gyakorlatban is megvalósul az az elképzelés, hogy a fogyasztói érdekek magasabb szintű képviselete mellett a jogi szolgáltatások olcsóbbak, könnyebben elérhetők legyenek és erősödjön a piaci verseny.
A Clementi reformok
A frissen megválasztott brit kormányzat 1997-ben nagyszabású gazdasági átalakításokba kezdett, melynek keretében például nemcsak a pénzügyi élet felügyeletét ellátó Financial Services Authority került felállításra, hanem a rossz sajtóvisszhang és fogyasztói kifogások miatt megtépázott tekintélyű jogászi tevékenység is vizsgálat tárgyává vált.
A jogi szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit védő szervezetek leginkább a jogászok önszabályozáson nyugvó szakmai érdek-képviseleti rendszereit bírálták. Belterjesnek és a fogyasztókra nézve erősen hátrányosnak tartották, hogy a jogi szolgáltatásokkal szemben támasztott kifogások elbírálása érdekébencsak a brit jogászok szakmai szervezeteihez fordulhattak. A fogyasztói panaszok kezelésén túl felmerült a felügyeleti rendszer átalakításának igénye is, mivel a különféle jogi szolgáltatásokra vonatkozó szakmai követelmények meghatározásában az angol jogrendszer sajátosságai miatt mintegy 23 különböző szervezet vagy személy volt illetékes, köztük például nem egy olyan nagy múltú intézmény, mint például a kiváltságlevelek őrzőjének (The Master of the Rolls) hivatala .
A reformkoncepció kidolgozásával megbízott Sir David Clementi által létrehozott bizottság 2004 végén kiadott jelentésében teljesen átvilágította a szigetország jogi szolgáltatási piacát. Külön foglalkozott az olyan irodák tevékenységével, amelyekben az egyébként külön jogászi szakmai testületekbe tartozó solicitor-ok, barrister-ek, illetve jogi előadók közösen működnek legal disciplinary practice, LDP, adott esetben pedig akár nem jogi munkával (például könyvelés) foglalkozó személyekkel együtt nyújtanak valamilyen komplex szolgáltatást multidisciplinary practice, MDP vagy alternative business structure, ABS. Az átvilágítás abban az értelemben is teljes körű volt, hogy nem csak az ügyvédi, hanem az egyes speciális szakterületeket, így például a szabadalmi és védjegyjogi ügyvivői, továbbá végrendelet-szerkesztői hivatásokkal is foglalkozott.
A Clementi eljárás végül három reformkoncepciót dolgozott ki, majd az ez alapján megindult jogalkotási folyamatban kristályosodott ki a múlt hónapban végleges formába öntött és uralkodói jóváhagyással jogerőre emelkedett Legal Services Act.
A jelenlegi változások
A Legal Services Act egyik fő újítása az Office for Legal Complaints nevű hivatal felállítása. Az új hivatal kiveszi a jogi munkával kapcsolatos panaszok kivizsgálásának hatáskörét a szakmai szervezetek feladatai közül és az ombudsmani hivatalhoz hasonlóan működve kizárólagos jogosultságot kap ezek elbírálására. A törvény másik intézményi újításaként létrehozta a (cikk bevezetőjében már említett) felügyeleti jogkörökkel felruházott Legal Services Board-ot. A Legal Service Board az ún. „ligh-touch regulation” elv alapján működik majd, vagyis az állami szabályozást csupán a legszükségesebb területekre szorítja és teret enged a szakmai érdek-képviseleti szervek által megvalósított önszabályozásnak. A szervezetet egy nem jogi végzettséggel rendelkező személy fogja irányítani és egyfajta áttekintő szervezetként felügyeli majd a szakmai sztenderdek érvényesülését és a különböző szakmai karok (solicitor, barrister, stb.) konzisztens működését.
A Legal Services Act az intézményi újításokon túl meghatározza a komplex szolgáltatásokat nyújtó ügyvédi irodák (ABS) működésének kereteit, és szinte forradalminak nevezhető újításként lehetővé teszi, hogy az ilyen ügyvédi irodákban a teljes jogú tagok (partnerek) negyede ne jogi végzettségű személy legyen. Ez utóbbi megvalósulására azonban még további négy-öt évet várni kell.
Hosszú távú folyamatok
A Clementi reformok azonban nem állnak meg a fentieknél, hanem az elkövetkező években tovább liberalizálják a jogi szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat. A számos elemet tartalmazó csomag egyik összetevője a szolgáltatások egyszerűsítése (szabványosítása), amit a brit sajtó csak Tesco law néven emleget. A liberalizáció révén ugyanis megjelennek a „fogyasztásra kész” (off-the-shelf) jogi tömegtermékek, amelyeket gyakorlatilag bárki szolgáltathat, így gyakorlatilag a fogyasztók az áruházak polcairól emelhetik le az általuk igényelt jogi szolgáltatást (pl. cégalapítást) tartalmazó dokumentumcsomagot.
A másik – korábban már a JogiFórumon is hivatkozott – szokatlan újítás az ügyvédi irodákat egyre inkább egyfajta sajátos gazdasági társaságként kezelő szemléletmódban rejlik és azt takarja, hogy külső, üzleti befektetők akár teljes mértékben tulajdonjogot vásároljanak ügyvédi irodákban. Így üzleti vállalkozások, bankok és könyvvizsgálók is ügyvédi irodák tulajdonosaivá válhatnak, így az ez utóbbiak által kibocsátott részvények akár a tőzsdére is bevezethetők lennének. Lehetővé válna egyúttal az is, hogy a befektetések révén megszerzett profitot az irodák további terjeszkedésükre használják fel. Az elképzelés Ausztráliában egyébként már megvalósult: a kisebb ügyvédi irodákat tömörítő Integrated Legal Holdings nevű társaság tőzsdei bevezetésére tavaly került sor.
