Az Alkotmánybíróság (Ab) április 7-én hozott határozatában – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Alkotmány 57. § (1) bekezdését sért , mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy az Országgyűlés a médiatörvényben nem szabályozta, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) milyen szempontok alapján határozza meg a műsorszolgáltatási díj mértékét.
Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási kötelezettségének 2008. december 31-ig tegyen eleget.
Az Ab eljárása során áttekintette a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek (a médiatörvénynek) a műsorszolgáltatási díjra vonatkozó szabályait. A médiatörvény tartalmazza, hogy a műsorszolgáltatási díjat ki állapíthatja meg, tartalmazza a mentességek körét, megállapítható a törvényből a díj célja, és a felhasználásra vonatkozó szabályok is. Ugyanakkor – mutattak rá az alkotmánybírák – nincs rendelkezés arról, hogy amikor az ORTT megállapítja a műsorszolgáltatási díj mértékét, milyen szempontokat köteles figyelembe venni, nincs szabály arra sem, hogy a díjat milyen keretek között állapíthatja meg és milyen szempontok alapján történik annak módosítása. Az Ab korábbi határozataiban többször is hangsúlyozta, hogy a médiaszabályozás a sajtószabadságot közvetlenül érinti, ezért „garanciális jelentőség , hogy a médiahatóság döntéshozatali eljárása áttekinthet és követhet legyen”.
A médiatörvény a műsorszolgáltatási díj mértékének meghatározása során az ORTT-nek olyan széles mérlegelési jogot adott, amelyből következően a bírói döntés számára semmilyen jogszerűségi mérce nem áll rendelkezésre. A bíróság csak akkor tudja betölteni feladatát, ha a törvény meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket az ORTT köteles figyelembe venni a műsorszolgáltatási díj mértékének meghatározásakor. Ellenkező esetben a bírósági felülvizsgálat kiüresedik – mutatott rá az Ab.
A határozat indokolása szerint az alkotmányellenes helyzet az Alkotmány 57. § (1) bekezdésének sérelme, azaz a bírósághoz fordulás jogához kapcsolódó garanciák hiánya alapján áll fenn.
A határozathoz Trócsányi László alkotmánybíró különvéleményt csatolt.
