Zöld út a flashmobnak

2008.05.28. Jogi Fórum / Antal Attila

Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette a gyülekezési törvény azon passzusát, amelynek alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül tartották meg.

Amint arról korábban beszámoltunk az elmúlt évek és hónapok eseményei nyomán egyre többször előtérbe került az ún. villámcsődület, flashmob alkotmányosságának kérdése, s ehhez kapcsolódóan a gyülekezési törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata. A taláros testület a gyülekezési jog három szinten, illetve három módon való megvalósítását fektette le. Az alapeset a bejelentéshez kötött gyülekezés. Ezen kívül az Alkotmánybíróság jelen határozata különbséget tesz a spontán gyülekezés (a tulajdonképpeni flashmob) és az ún. gyors gyülekezés között, amelyet a rendezvényre okot adó esemény miatt rendkívül rövid időn belül lehet csak megtartani, mert a rendezvény későbbi megtartása értelmetlen volna. A bejelentés nélküli megtartás lehetőségét pedig a flashmob esetére tartja fenn a testület.

A flashmob

A flashmob előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak. A flashmob célja a szervezők szemében az emberek megdöbbentése, a virtuális, interneten köttetett kapcsolatok valódi, szemtől szemben megvalósuló kapcsolattá tétele, valamint a puszta szórakozás.

Régóta napirenden

A gyülekezési törvény módosítása az utóbbi évek eseményei nyomán folyamatosan napirenden van. Korábban már több politikai erő is kifejezte abbéli szándékát, hogy hajlandó tárgyalni egy esetleges módosításról. A legfelsőbb államhatalmi szerv épülete előtti gyülekezés jelenleginél differenciáltabb szabályozása, a képviselők biztonságának, az állami ünnepségek, valamint a parlamenti munka méltósága biztosításának kérdései, s természetesen a spontán gyülekezés problematikája állnak a viták középpontjában.

Az Alkotmánybíróság határozata

A taláros testület egy régóta húzódó kérdésben nyilvánult most meg. Az Alkotmánybíróság május 27-én határozatot hozott a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény alkotmányosságáról. Az elbírált indítványok egy része a tör­vény egészével szemben fogalmazott meg alkotmányossági kifogásokat, másik része a bejelentési kötelezettségre, illetve a rendezvények feloszlatására vonatkozó szabá­lyokat kifogásolta. A határozat előadói dr. Kukorelli István és dr. Paczolay Péter al­kotmánybírók voltak.
Az Alkotmánybíróság ezzel egyidejűleg – a kérdés fontosságára tekintettel – egy Kommünikét is eljuttatott a médiumokhoz, amelyben összefoglalta a határozat érdemi részét.

A spontán gyülekezés és a gyors gyülekezés különbsége

A békés célú spontán gyűlések fogalomkörébe többféle köztéri gyülekezés sorolható. A valóban spontán gyűlések nem előre eltervezett és megszervezett módon jönnek létre, hanem több személy egymástól többé-kevésbé független cselekvése eredményeként. Ettől némiképp eltérőek azok az olykor művészi, máskor inkább politikai célú megmozdulások, amelyekben a résztvevők gyors információcserét (például internet, mobiltelefon) követően rövid időre (általában csak percekre) összegyűlnek, és figyelemfelkeltő, meghökkentő megjelenésükkel hívják fel a figyelmet magukra és az így megjelenített gondolatokra (flashmob vagy villámcsődület). A spontán gyűlésektől megkülönböztethetők azok a szervezett rendezvények, amelyeket a rendezvényre okot adó esemény miatt rendkívül rövid időn belül lehet csak megtartani, mert a rendezvény későbbi megtartása értelmetlen volna.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint mindezek a közéleti célú, békés megmozdulások az Alkotmány 62. § (1) bekezdésében elismert gyülekezési jog körébe tartoznak. Az együttes, nyilvános véleménykifejezés joga mindenkit megillet, függetlenül a gyűlés szervezettségétől, illetve a gyűlésre okot adó közéleti esemény jellegétől és idejétől.

A nóvum

Az AB határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is.

Az AB megállapítása szerint a gyülekezési jogról szóló törvény alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva viszont nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt - foglalt állást a bírói testület.

A testület szerint a bejelentési kötelezettség a gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül; a keddi határozat értelmében a bejelentési kötelezettség a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közterületi rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések (flashmob), amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése az AB szerint.

Az AB úgy vélte, hogy a bejelentés azonban az úgynevezett gyors gyülekezések esetén kötelező; a rendőrség akkor hozhat tiltó határozatot, ha fennáll a törvényi feltételek valamelyike, így például a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné.
A rendkívül rövid időn belüli bejelentés esetén viszont - a tervezett helyszíntől, útvonaltól és létszámtól függően - kérdéses lehet, hogy a bejelentett időpontig biztosíthatók-e a közlekedési feltételek. A rendezvény rendkívül rövid időn belüli megtartásának tiltását ez a körülmény is indokolhatja.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a határozat kihirdetésének napjával alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a gyülekezési jogról szóló törvény 14. § (1) bekezdésének „bejelentés nélkül, a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően vagy” szövegrészét, amely alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg.

Különvélemények

A határozat rendelkező részének első két pontját az Alkotmánybíróság egyhangú­lag fogadta el. A 3. ponthoz dr. Bragyova András csatolt különvéleményt, amelyhez dr. Kiss László és részben dr. Holló András csatlakozott. Ebben kifejtette: „Egyetértek a határozattal abban, hogy a gyülekezési jog kiterjed a csak rövid időn belül megtartható ún. gyors-, illetve spontán (nem szervezett) gyűlésekre is. Ugyanakkor nem tudom követni a többséget abban, hogy alkotmányjogi szempontból a gyülekezési jog gyakorlásának e három esetét egyenrangúnak tartja. Szerintem ugyanis a fő szabály továbbra is az előre bejelentett köztéri gyülekezés. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban már megállapította és most megerősítette, hogy az előzetes bejelentési kötelezettség nem alkotmányellenes korlátozás. A bejelentési kötelezettség jelentősége, hogy lehetővé teszi a gyülekezésben részt nem vevők számára a tudomásszerzést a várható eseményről és az ahhoz való alkalmazkodást. Ugyanez áll természetesen a hatóságokra és más érintettekre is, pl. a tömegközlekedésre. Ennek következtében a bejelentési határidőn belül megtartott (gyors) gyűlés csak akkor alkotmányos, ha tényleg nem lehetett a rendezvényt a főszabály szerinti módon megszervezni — a bejelentési kötelezettség azonban ekkor is fennáll. A spontán gyűléseket pedig mindenképpen kivételesnek kell tekinteni, és a törvény alkotmányosan állíthat elé további, a gyülekezési jog és a véleménynyilvánítás lényegét nem korlátozó további korlátokat.”

Továbbá különvéleményt csatolt a határozathoz dr. Holló András is, ehhez csatlakozott dr. Bihari Mihály is és részben dr. Bragyova András is. Ebben hangot ad annak, hogy: „Nem értek egyet a határozat rendelkező része 3. pontjának azzal a részével, amellyel a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény […] 14. § (1) bekezdésének a „bejelentés nélkül” szövegrészén túl „a 7. § a) és b) pontjában foglaltaktól eltérően, vagy” kitételét is alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette.”

A politikusok véleménye

Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője reagálásában az MTI-nek azt mondta, a szocialista frakció is helyesnek tartja, ha a spontán gyülekezést nem tiltja minden körülmények között a törvény. Utalt arra, hogy néhány hónappal ezelőtt indult ötpárti egyeztetés a rendbontók elleni hatékonyabb fellépésről, és már elkészült a törvénytervezet, amelyet jelenleg a pártok véleményeznek. Hozzátette: az Alkotmánybíróság döntését is figyelembe fogják venni. A szocialista képviselő elmondta, hogy a törvénytervezet szerint "a kedélyeket rögtön megmozgató" események kapcsán lehetne spontán gyülekezni, a történtekhez közeli időpontban.

Balog Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke az MTI-vel közölte: a Fidesz üdvözli a gyülekezési jogról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági határozatot. Közleménye szerint a Fidesz álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény megfelelően biztosítja a gyülekezési szabadság érvényesülését Magyarországon. "Az Alkotmánybíróság mai döntése mérföldkőnek számít abban a tekintetben, hogy értelmezi a spontán gyülekezések tartalmát és korlátozhatóságukat" - hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a demokráciában a rendészeti szervek kötelessége a biztonság és a szabadságjogok garantálása minden ember számára.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG