Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyógyszergazdaságossági törvény orvoslátogatói díjra vonatkozó passzusát a szerdai nappal; a jogalkotónak ugyanakkor módja van a kérdést az alkotmányossági követelményeknek megfelelően szabályozni, azaz a gyógyszerlátogatói díj nem eleve alkotmányellenes.
Az Ab a határozat kihirdetésének napjával, azaz június 18-ai hatállyal semmisítette meg a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvénynek azt a részét, mely szerint „a gyógyszerismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezőt minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után havonta gyógyszerismertetés esetén négyszáztizenhatezer forint, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén nyolcvanháromezer forint összegű befizetési kötelezettség terheli”.
Így orvoslátogatónként évente több mint ötmillió forint megfizetésétől mentesülnek a gyártók. A Richter és az Egis részvényeinek forgalma és értéke már a tőzsdenyitás utáni első órákba érezhetően emelkedett.
Az Ab indoklása szerint „a foglalkoztatás ténye miatti adófizetési kötelezettség csak akkor felel meg a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos követelményének, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt tényleges munkavégzés tölti ki tartalommal” – közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke.
Ha azonban a gyógyszerismertető nem folytatja azt a tevékenységet, amelyre az engedélyt megszerezte, akkor a foglalkoztatónak ebből nem származik gazdasági előnye. Ilyen esetben nincs összefüggés a befizetési kötelezettség és a kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonyai között. Így pedig a megsemmisített rendelkezés ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet adóztatott, az adó tárgya nem a jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony volt.
Ez a szabályozási megoldás nem kellően differenciált, nincs tekintettel arra, ha az orvoslátogató példának okáért gyesen van, beteg, vagy valami más okból nincs jövedelme, tehát az adófizetés alóli mentesség szabályai nincsenek rögzítve azokra az esetekre, amelyekben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennáll ugyan, de a gazdasági haszonszerzésre irányuló munkavégzés, a gyógyszerismertetési tevékenység elmarad.
A határozat nem visszamenőleges hatályú, azaz nem érinti az eddigi díjbefizetéseket – hangsúlyozta a sajtófőnök, hozzátéve, hogy a jogalkotónak módja és lehetősége van a kérdést az alkotmányossági követelményeknek megfelelően szabályozni, azaz a gyógyszerlátogatói díj nem eleve alkotmányellenes, csupán a most megsemmisített szabályozási formája.
Gyógyszerpiaci szereplőkhöz közel álló források arról beszéltek: álláspontjuk szerint a gyógyszerlátogatói, vagy regisztrációs díj bevezetésének célja a gyógyszerlátogatói tevékenység visszaszorítása lehetett, mivel a jogalkotó összefüggést látott a gyógyszerfogyasztás növekedése és a gyógyszerlátogatói tevékenység között.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint az ilyen alkotmányellenes intézkedések bevezetése megelőzhető lett volna abban az esetben, ha a korábbi egészségügyi vezetés partnernek tekinti és figyelembe veszi az egészségügy szereplőinek véleményét. Mint rámutattak, a tárgyalások két éve megszakadtak, ez vezetett ahhoz, hogy több intézkedést is vissza kellett vonni.
„Mindezek után különösen üdvözöljük az új egészségügyi miniszter nyitottságát az egyeztetések folytatására, a folyamatos partnerségre” – tartalmazza az egyesület közleménye.
Az Ab megsemmisítette továbbá a gyógyszergazdaságossági törvény 42. paragrafusának 5. bekezdésében a „már támogatott hatóanyagot tartalmazó, egyenértékű”, valamint a „generikus gyógyszerként” szövegrészeket ez év december 31-i hatállyal.
Az Ab álláspontja szerint az innovatív, azaz eredeti és a generikus, azaz másolt, vagy hasonmás gyógyszerek forgalmazói közötti megkülönböztetés, önkényes diszkrimináció alkotmányellenes, ezért semmisítette meg a jogszabálynak azokat a szövegrészeit, amelyek a mentességet a generikus gyógyszerek forgalmazóira szűkítette.
Ezzel kapcsolatban gyógyszerpiaci szereplőkhöz közel álló források arról beszéltek: a most megsemmisített, önkényesen diszkriminatív rendelkezések célja az lehetett, hogy az olcsóbb, generikus gyógyszerek fogyasztását preferálja, és a drágább, innovatív gyógyszerekét visszaszorítsa.
Az Ab-határozat szerint ezeknek a rendelkezéseknek az év végi megsemmisítését az indokolja, hogy a jogalkotó a befizetési kedvezmények megállapításánál széles mozgástérrel rendelkezik és döntésében a gazdasági szempontok is meghatározó szerepet játszanak. A jogalkotó ésszerűen figyelembe veheti a generikus és az innovatív gyógyszerek közötti különbségeket, ám az egyes forgalmazók között nem alkalmazhat önkényes diszkriminációt és nem gördíthet aránytalan akadályt új szereplő piacra lépése elé.
Több indítványozó, köztük országgyűlési képviselők, a gyógyszergazdaságossági törvény egészének megsemmisítését is kérték. Az Ab a törvény egészét, illetve a hatályba léptetésről szóló rendelkezéseket támadó indítványokat elutasította.
