Nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon sikkasztás miatt Kulcsár Attilát a Fővárosi Bíróság csütörtökön.
Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt és 150 millió forint vagyonelkobzást kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese pedig három év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.
Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.
Forró Tamás újságírót sikkasztás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a bíróság.
A Kulcsár-ügy elsőfokú ítéletében a 24 vádlott közül heten kaptak letöltendő szabadságvesztést – Kulcsár Attila, Kerék Csaba, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Bende Péter és Schönthal Henrik – összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.
Tucatnyian kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan pénzbüntetést, illetve próbára bocsátást, két vádlottat, Rejtő E. Tibort és Dunai Györgyöt pedig felmentette a bíróság a vádak alól.
A szóbeli indoklás első felében a bíró arról beszélt: a vádbeli időszakban Budapesten elterjedt, hogy Kulcsár a megszokott hozam többszörösét ígéri.
Kulcsárnak milliárdos nagyságrendben volt szüksége pénzre, hogy “működjön a rendszer”, s a hiányokat visszapótolja.
Kulcsárnak kétszeresen kellett helyt állnia, az elsikkasztott pénzt és az ígért magas hozamokat is ki kellett termelnie, ezért elemi érdeke volt, hogy minél nagyobb tőkére tegyen szert.
A bíró a korábbi tárgyalásokon meghallgatott szakértők véleménye alapján Kulcsár Attiláról megjegyezte: “megtanulta ő ezt a szakmát”.
Az elsőfokú bíróság nem számolta ki a bűncselekményekkel okozott kár pontos összegét, és a K & H Bank polgári jogi igényét is másik eljárásra utasította, mert ez meghaladta volna a büntetőper kereteit, és erre nem is volt szükség a bűncselekmények elbírálásához.
Kerék Csabával kapcsolatban a bíró megjegyezte, ő biztosította a pénzügyi műveletekhez szükséges szakmaiságot, míg Kulcsár volt a “pénzgyűjtő”.
A bíróság elutasította Kerék Csabának azt a védekezését, hogy ő nem foglalkozott a pénz eredetével.
Azt pedig, hogy a pénzügyi műveletekkel egy ponton túl “minden rendben volt”, a bíró úgy kommentálta: éppen az a pénzmosás lényege, hogy a bűnös eredetű pénz mozgása pénz egy idő után szabályossá válik.
Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila kapcsolatát a bíró szerint is lehet furcsának minősíteni, de az nem nyert bizonyítást, hogy a bankvezér bűncselekményt követett volna el. Kulcsár Attila rá nem tett terhelő vallomást.
Az elsőfokú ítélet több órája tartó szóbeli indoklásában délig a 24 vádlottnak mintegy a feléről beszélt a bíró, az indoklást követően kerül majd sor a fellebbezésekre. Amennyiben első fokon nem emelkedik jogerőre a Kulcsár-ügyben az ítélet, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
Kulcsár Attilát az elsőfokú ítélet kihirdetését követően újra előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság, tekintettel arra, hogy a nem jogerősen kiszabott nyolcéves szabadságvesztés miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
Kulcsár Attilát évekkel ezelőtt, a nyomozás során egyszer már letartóztatták, de még a nyomozás alatt szabadlábra is helyezték, összefüggésben beismerő, feltáró jellegű vallomásával.
Az előzetes letartóztatásról szóló határozat nem jogerős, mert Kulcsár védője fellebbezett ellene, de azonnal végrehajtható.
Kulcsár Attila bilincsben távozott a tárgyalóteremből.
Az ügyész Kulcsár mellett további öt, első fokon végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott letartóztatására tett indítványt az ítélethirdetés után, ám Kerék Csaba, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Schönthal Henrik és Bende Péter esetében a bíróság lakhelyelhagyási tilalom mellett döntött. Ugyanakkor Rejtő E. Tibornál és El Abed Hassannál megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat.
