Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. augusztus 29-én hivatalos honlapján közzétette a “Javaslatcsomag a közrendet és a köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekében” című előterjesztését.

Az Előterjesztés céljai

  • A közrend – ezen belül is a közbiztonság és a köznyugalom -, valamint a hatóságok, a bíróságok és az ügyészségek zavartalan működésének védelme.
  • A hatóságok számára hatékonyabb fellépés biztosítása a közelmúltban tapasztalt, az igazságszolgáltatást és más hatóságok eljárását, működését zavaró cselekmények elkövetőivel szemben.
  • A szabálysértési szankciók – elsősorban a pénzbírság – hatékonyságának növelése, annak érdekében, hogy a büntetés valóban elkerülhetetlenné váljon.
  • A jogszabályok pontosítása az értelmezési, alkalmazási nehézségek megszüntetése érdekében.

A célok megvalósulása érdekében a Előterjesztés több jogszabály-módosítást tartalmaz

A közrend, illetve az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményekre szigorúbb büntetési tételeket, illetve új elkövetési magatartásokat állapít meg, azért, hogy a jogalkalmazó szervek szélesebb körben és hatékonyabban tudjanak fellépni a közrendet és a köznyugalmat veszélyeztető, valamint az igazságszolgáltatás működését zavaró jelenségekkel szemben.

A közelmúltban tapasztalt, a szabad gyülekezést érintő jogellenes cselekmények elkövetőivel szemben az Előterjesztés a jövőben súlyosabb jogkövetkezményeket helyez kilátásba.

  • A közrend hatékonyabb védelme érdekében változik az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése, a közérdekű üzem működésének megzavarása, illetve a garázdaság törvényi tényállása. Például: az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének új alapesete az lesz, ha a gyülekezési vagy egyesülési jog gyakorlását erőszak vagy fenyegetés nélkül, de jogtalanul akadályozzák. Az egyesülési és gyülekezési jog megsértése alapesetben 3, minősített esetben (erősszakkal vagy fenyegetéssel elkövetve) 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő, erre irányuló előkészület esetén pedig 2 évig terjedő szabadság vesztés szabható ki. A közérdekű üzem működésének a megzavarása új súlyosabban minősülő esete lesz, ha azt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. A garázdaság elkövetése ugyancsak súlyosabban fog minősülni, ha azt bármely nyilvános rendezvényen követik el.
  • A garázdaság szabálysértés törvényi tényállásának módosítása lehetővé teszi a fellépést azokkal szemben, akik nyilvános helyen, olyan csoportban vesznek részt, amelynek a megjelenése – például a csoport vezetője által használt vezényszavak, a csoport tagjai által alkotott formáció, stb. – alkalmas arra, hogy másokban félelmet keltsen.
  • A Btk. kiegészül egy új tényállással (Bűncselekmény elkövetésére felhívás), amely lehetővé teszi, hogy az, aki nagy nyilvánosság előtt bűncselekmény elkövetésére hív fel büntethetővé váljon, abban az esetben, ha a felhívás három évi vagy annál súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett személy vagy vagyon elleni erőszakos, illetve közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésére vonatkozik.
  • Módosul a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés törvényi tényállása is, az utóbbi időkben elszaporodó, a küldő állítása szerint egészségkárosító anyagot tartalmazó postai küldemények elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében. Eszerint, aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját olyan módon ejt tévedésbe, hogy az életet vagy testi épséget sértő vagy veszélyeztető esemény bekövetkezésére következtethet, zaklatást követ el, míg, aki mást olyan módon ejt tévedésbe, hogy az közveszéllyel járó esemény bekövetkezésére következtethet, közveszéllyel fenyegetést követ el.

Az Előterjesztés tartalmaz javaslatokat a közelmúltban tapasztalt, az igazságszolgáltatást és más hatóság működését zavaró cselekmények elkövetői elleni hatékonyabb fellépés érdekében is.

  • Kiegészül a Btk. egy új rendelkezéssel, a hatóság eljárásának a megzavarásával, amely szigorú büntetéssel fenyegeti a bírósági vagy az egyéb hatósági eljárásban kihívóan közösségellenes, vagy erőszakos magatartást tanúsítókat.
  • A bírósági épület rendjének biztosítása igazgatási feladat, és így a bíróság elnökének kötelezettsége. Az Előterjesztés ezt az általános kötelezettséget pontosítja.

Az Előterjesztés módosításokat és új rendelkezéseket tartalmaz a szabálysértési szankciók (elsősorban a pénzbírság) végrehajtásának hatékonyabbá tételére.

  • Új, az elkövetőt a pénzbírság önkéntes megfizetésére ösztönző, végrehajtási intézkedéseket vezet be. Ha letelt a pénzbírság befizetésére rendelkezésre álló tizenöt napos határidő, a szabálysértési hatóságnak haladéktalanul el kell rendelni az adók módjára történő végrehajtást, amelynek részeként haladéktalanul el kell rendelni a gépjármű nyilvántartás ellenőrzését és a gépjármű törzskönyvének és a forgalmi engedély lefoglalását. Ezzel egy időben a hatóság a határozatot nyilvánosan közzéteszi, valamint intézkedik, hogy a meg nem fizetett pénzbírság összegét, jelzálogjog bejegyzése útján az elkövető tulajdonában levő ingatlanra terheljék.
  • Az Előterjesztés létrehozza a központi szabálysértési nyilvántartást, amellyel megszűnik az a jelenlegi helyzet, miszerint a szabálysértési hatóságok nem tudnak a kiszabott szabálysértési szankciókról. Ha ugyanaz az elkövető, két éven belül ugyanolyan vagy hasonló szabálysértést követ el, ezt a büntetés kiszabásakor terhére kell értékelni. A központi nyilvántartásra azért is szükség van, mert egyes jogszabályok meghatározott engedélyek kiadását szintén a szabálysértési előélethez kötik.

Az Előterjesztés további rendelkezései kisebb mértékű változtatásokat tartalmaznak. Ezek célja a büntetőjogi tárgyú törvények hozzáigazítása az idő közben bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, illetve a jogszabályok pontosítása a jogalkalmazásban és jogértelmezésben felmerülő problémák megoldására.

  • A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a bejegyzett élettársnak a házastárssal azonos jogállást biztosít, amelyet a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvényekben is indokolt megjeleníteni.
  • A bűnügyi és igazságügyi tájékoztatásról szóló rendelet hatályon kívül helyezése miatt a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság törvényi szintű rendezést igényel a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletben.
  • Az Előterjesztés egyebekben kisebb terjedelmű módosításokat tartalmaz, amelyek a jogalkalmazásban felmerült egyes problémákat oldják fel, illetve pontosító változtatásokat hajtanak végre egyes büntetőjogi tárgyú, valamint a szabálysértési törvény egyes rendelkezéseiben.

Az előterjesztés teljes szövege letölthető az IRM hivatalos honlapjáról.