Az EP februárban dönt az illegális foglalkoztatókat büntető irányelvről

Az Európai Parlament a következő plenárisra halasztotta a végső döntést az illegális bevándorlókat foglalkoztató munkaadók szankcionálásáról szóló irányelvről.

A kérdéses irányelv büntetne minden olyan munkaadót, aki az unióban illegálisan tartózkodó munkavállalót alkalmaz, és a legsúlyosabb esetekben büntetőjogi felelősségre is vonnák őket. A fővállalkozók szintén felelősek lennének alvállalkozóik illegális tevékenységéért.

A képviselők a szerdai ülésen (2008. február 4.) csak a módosító indítványokról szavaztak, a végszavazást az irányelvről szóló jelentést jegyző képviselő kérésére halasztották el. A képviselő egy nyilatkozatot szeretne a jogszabályhoz csatoltatni, amely szerint az EP és a Tanács kijelentik, hogy az irányelv 9. cikkelyében szereplő, az alvállalkozók megbízására vonatkozó előírások nem zárják ki, hogy a jövőben újabb szabályozást fogadjanak el az alvállalkozók felelősségéről. A cseh elnökség képviselője a Tanács nevében azt mondta, egy ilyen nyilatkozat elfogadása előtt konzultálnia kell a tagállamokkal.

Brüsszeli becslések szerint jelenleg mintegy 4-8 millió bevándorló dolgozik az Európai Unióban megfelelő papírok nélkül, és számuk évente félmillióval nő. Az elfogadott jogszabály értelmében a papírok nélküli munkásokat foglalkoztató munkaadóknak kell állnia a bevándorló hazatérési költségeit, valamint be nem fizetett adóit és járulékait. Az irányelv lehetőséget teremt a munkavállalók papírjainak beszerzésére és legális továbbfoglalkoztatására is. Az irányelv elsősorban az építőipart, a mezőgazdaságot, valamint a szállodaipart és a vendéglátást érinti, mely területeken gyakran foglalkoztatnak „feketén” munkavállalókat.

Bírság, az elmaradt bérek kifizetése és eltiltás legfeljebb öt évre a hazai és uniós tenderektől, illetve állami támogatásoktól: ezeket a minimálisan kötelező büntetési tételeket írná elő az egész unióban egységesen az irányelv az olyan munkavállalókra, akik illegálisan az EU-ban tartózkodókat alkalmaznak - áll a jelentésben. Büntetőjogi szankciók alkalmazására többek között akkor van mód, ha a munkaadó súlyosan kihasználta a munkavállaló kiszolgáltatottságát, vagy az emberkereskedelem gyanúja merül fel. A kihasznált munkavállalók ilyen esetekben ideiglenes tartózkodási engedély birtokában az Európai Unió területén perbe foghatják a munkaadójukat a ki nem fizetett munkabér megszerzése érdekében.

A szabályokat megszegő munkaadónak automatikusan vissza kell fizetnie az előző évben kapott támogatásokat, a fizetendő bírság összege pedig az illegális alkalmazottak számával arányosan nőne - olvasható a jelentésben. A jogszabálytervezet szerint a bért a munkaadónak az adóval és járulékokkal együtt kell kifizetnie, azaz úgy, mintha a munkavállalót legálisan alkalmazta volna, és automatikusan, azaz külön hatósági fellépés nélkül. Adott esetben pedig a munkavállaló hazatérésének költségeit is fedeznie kell.

A jelentés szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy - az általuk kijelölt szervezeteken vagy érdekképviseleti szerveken keresztül - az illegálisan tartózkodók panaszt tehessenek a munkaadó ellen, és a munkaadót felelősségre lehessen vonni bíróság előtt. Az együttműködésért cserébe a munkavállalók akár ideiglenes tartózkodási engedélyt is kaphatnának.

Az irányelvtervezet szerint abban az esetben, ha az illegálisan alkalmazó munkaadó csak alvállalkozó, a fővállalkozót is felelősségre lehetne vonni, különösen akkor, ha bizonyítható, hogy tudott alvállalkozója illegális tevékenységéről. Az EP a jogszabályt megszegő munkaadók listáját nyilvánosságra is hozná.

Az EP hatékony és rendszeres ellenőrzéseket vár a tagállamoktól. Emellett a képviselők szerint a tagállamoknak kötelezniük kellene a munkaadókat arra, hogy igazolják, munkavállalójuk harmadik ország állampolgára, és mutassák be érvényes tartózkodási engedélyét. Ezen felül minden harmadik országból érkező munkavállaló felvételekor tájékoztatniuk kellene a nemzeti hatóságokat - így a jelentés.

Az irányelvtervezet az illegális bevándorlók visszatérítéséről szóló, a parlament által 2008 júniusában, valamint a magasan képzett külföldiek számára adandó kék kártyáról szóló, 2008 novemberében elfogadott irányelveket egészíti majd ki. Célja az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a legális bevándorlás ösztönzése.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
MUNKAJOG
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
MIGRÁCIÓ
EMBERKERESKEDELEM